Történelmi teszt

Eljött a gondolkodó számítógépek kora; a komputerek felnőttek hozzánk, sőt lassan le is hagynak bennünket; a technológia fejlődését nem tudjuk többé kordában tartani – csak néhány az év minden bizonnyal legfontosabb technikai híréhez fűzött sajtókommentárokból. Egy orosz számítógép a világon elsőként elhitette kérdezőivel, hogy ember. Mi jön ezután?

Bletchley Londontól nyolcvan kilométerre északnyugatra fekszik. Ideális helyszínnek bizonyult a legtitkosabb angliai katonai létesítmény számára a második világháborúban. Amellett, hogy az álmos kisváros határában lévő régi kúria, a Bletchley Park nem kelthette fel a német hírszerzés figyelmét, közlekedés szempontjából ideális helyen, Oxford és Cambridge között helyezkedik el. E két egyetemi városból érkeztek ugyanis a Bletchley Parkban működő kódtörő „üzem” motorjai: briliáns matematikusok, nyelvészek, mérnökök és sok más tudós. Fáradhatatlan munkájuknak és persze zsenialitásuknak köszönhetően megfejtették a feltörhetetlennek vélt német Enigma kódolórendszer rejtjeleit, ezzel pótolhatatlan segítséget nyújtottak a szövetséges hírszerzésnek. Katonák százezreinek életét mentették meg, és talán évekkel lerövidítették a háborút.
Cambridge-ből érkezett a Bletchley Park talán legkiemelkedőbb matematikusa, Alan Turing is, aki társaival az Enigma lehetséges kombinációinak gyors elemzésére megalkotta a világ egyik első számítógépét. Így Turing a komputer egyik atyjának tekinthető. Gondolatai messze meghaladták korának technológiai fejlettségét, sok általa a XX. század közepén lefektetett alapelv és felvetett probléma napjainkban is érvényes. Nemrég kezdtünk felnőni a feladathoz, hogy megoldást találjunk feladványaira, és megküzdjünk az általa hat évtizede előre jelzett problémákkal.
Egyik legismertebb ilyen probléma a Turing-teszt. A matematikus 1950-ben írt arról, hogy idővel (ő 2000-re jövendölte ennek eljövetelét) a számítógépek intelligenciája vetekedni fog az emberével. Kidolgozott egy módszert, amelynek segítségével megállapítható, hogy eljött-e a „gondolkodó gépek kora”. Miután belátta, hogy az intelligencia fogalma és biológiai alapjai túlságosan bonyolultak a megértéshez, kerülő utat javasolt. Nem fontos, érvelt, hogy a komputer hogyan gondolkodik, pusztán az számít, hogy a végeredmény hasonlít-e az emberek gondolataihoz.
A Turing-teszt nem is lehetne egyszerűbb: a részt vevő embereknek beszélgetniük kell (képernyőn keresztül, írásban) olyasvalakivel, aki embernek adja ki magát, pedig lehet, hogy számítógép. Az ötperces társalgás végeztével a résztvevő dönt arról, hogy emberrel vagy géppel beszélgetett-e. Ha a gépnek sikerül megtévesztenie a döntnökök harminc százalékát, Turing értelmezése szerint átment a teszten, és gondolkodónak nevezhető.
Turing kortársai az informatika hajnalán úgy gondolták, hogy a számítógépek sokkal korábban elérik majd az ember értelmi képességeit. Ez természetes, hiszen minden technológiai felfedezés esetében megfigyelhető, hogy az első áttörésnek számító sikerek után a végletekig fokozódnak az elvárások. Amikor aztán nem válnak be a kezdeti optimista jóslatok, a kiábrándultság időszaka következik, majd a realitásokkal szembesülve a kiegyensúlyozott, mérsékelt ütemű fejlődés során válik a felfedezés mindennapjaink részévé.
Pontosan e forgatókönyv szerint fejlődtek az emberi gondolkodást utánozó számítógépek az azóta eltelt évtizedekben. Időről időre előfordultak részsikerek, de a Turing-teszt stabilan tartotta magát. Mindeddig semmilyen számítógépes programnak nem sikerült megugrania a határvonalat – talán épp rigorózus szabályai miatt. A legutóbbi teszten, amelyet az angol tudományos akadémia szerepét betöltő Royal Society épületében tartottak a múlt szombaton, Alan Turing halálának hatvanadik évfordulóján, történelmi esemény tanúi lehettünk. Az öt nevezettből az egyik gép ugyanis a világon először teljesítette a feladatot.
Az orosz komputertudósok által alkotott program sikerében – természetesen a legfejlettebb szövegelemző és -értelmező algoritmusokon túl – saját bevallásuk szerint is nagy szerepe volt annak, hogy ügyesen találták ki annak az embernek a személyiségét, akinek álcája mögé bújt a számítógép. A résztvevőket úgy tájékoztatták, hogy egy bizonyos Eugene Goostman nevű tizenhárom éves odesszai ukrán fiúval beszélgetnek. Ezáltal sikeresen befolyásolták a döntnökök előítéletekből táplálkozó elvárásait. Kevesen lepődnek meg ugyanis azon, ha egy ukrán tinédzser rosszul értelmezi a kérdést, vagy ismeretei is tévesek a világról. A döntéshozók harminchárom százalékát mindenesetre meggyőzte, és vélhetően úgy emlékeznek majd rá, mint a mesterséges intelligencia egyik mérföldkövének elérőjére.
A magát ukrán tininek kiadó számítógép sikere arra hívja fel a figyelmet, hogy az intelligencia nem egyenlő a mindentudással. Az emberek akkor is gondolkodó lények, ha tévednek, vagy nem értik meg a nekik feltett kérdéseket. Ha a számítógép is emberi módon hibázik, becsaphatja a fél világot. „A gépi intelligencia a kommunikációs készségből, a tanulás, a döntéshozás, illetve az információ tárolásának és feldolgozásának képességéből áll össze – mondja Kömlődi Ferenc jövőkutató, mesterségesintelligencia-szakértő. – A minél intelligensebb számítógépek egyre több munkakörben válthatják ki az embert. Erre főképp a számunkra elviselhetetlen vagy veszélyes körülmények között, például katasztrófák helyszínén van szükség.” Bebizonyosodott, hogy a Turing-teszt nem legyőzhetetlen. De mit jelent ez az emberiség számára? Megváltozik-e ettől a világ, átveszik-e a hatalmat a földön az öntudatra ébredő komputerek, vagy az egész nem több elismerésre vágyó programozók öncélú játékánál?
Noha a Turing-teszt igen elvont fogalomnak tűnhet, valójában minden internethasználó ember mindennapjainak része. Amikor regisztrálunk szinte bármilyen internetes szolgáltatásra, gyakran arra kényszerülünk, hogy szándékosan eltorzított betűket, számokat bogarásszunk ki. Ez is a Turing-teszt egyik formája, a szolgáltató így próbálja kiszűrni azt, ha rosszindulatú hackerek alkotta programok próbálják kiadni magukat új emberi felhasználónak. Ezek villámgyors fejlődése ott érhető tetten, hogy az eltorzított betűket tartalmazó ábrák egyre bonyolultabbá válnak. Mára eljutottunk oda, hogy a komputerek számára megfejthetetlen ábrák olyannyira torzak, hogy azok egyúttal a legtöbb ember számára is megfejthetetlenek.
Az egyre okosabb számítógépek az internetes kommunikáció biztosította anonimitást és láthatatlanságot kihasználva bűncselekmények végrehajtására is felhasználhatók. Emiatt a Turing-teszt legyőzése figyelemfelhívásként értelmezhető. Hamarosan bizonyára sokkal emberszerűbb számítógépek is kapcsolódnak majd az internethez. Ettől kezdve pedig minden emberek között zajló kontaktus bizonytalanná válik a világhálón. Banki tranzakciók, megrendelések, szerződések, egészségügyi adatok célba juttatásában okozhat zavart. Nem tudhatjuk biztosan, hogy mi lesz a fejlődés következő foka. A hír legvirtuózabb fantáziájú értelmezői természetesen nem hagyhatták ki a hollywoodi sci-fikből jól ismert világvége-forgatókönyvet, amely szerint a túl intelligenssé váló számítógépek az emberiség ellen fordulnak. Addig még sok problémát át kell hidalni egy ukrán kisfiú szerepének hiteles alakítása és a világméretű komputerlázadás között.
Más kérdés a gépi öntudat lehetősége. Hogy mit tekintünk öntudatnak, hasonlóan az intelligenciához, megállapodás, definíció kérdése. Így könnyen elképzelhető, hogy hamarosan megjelennek azok a komputerek, amelyek tudják, hogy ők számítógépek, és talán büszkék is lesznek rá.

2014. június 14.