Kezdőrúgás a robotcsontvázban

A labdarúgó-világbajnokság ma esti Sao Pauló-i nyitómeccsén tévénézők milliárdjai fogják látni, amint egy teljes testére bénult ember odasétál a kezdőkörbe, és elvégzi a kezdőrúgást. Exoszkeletont („külső csontvázat”) fog viselni, bizonyítva, hogy e testen viselhető robotikus szerkezetek kiléptek a sci-fik világából.

Amikor 2009-ben kiderült, hogy Brazília rendezheti a világbajnokságot, a szervezők azt kérdezték tőlem, tudnánk-e a világnak olyat mutatni, ami nem illeszkedik a fociról és a szambáról szóló sztereotípiákba. Ekkor javasoltam, hogy tartsunk tudományos bemutatót – nyilatkozta a napokban Miguel Nicolelis brazil idegtudós, aki bár az amerikai Duke Egyetemen dolgozik, Sao Paulóban vezet egy 156 tagú kutatócsoportot, amelynek célja a hatékony exoszkeleton kifejlesztése.
Azt, hogy pontosan mi fog történni a nyitómeccs előtt, a szervezők természetesen titokban tartják. Az eszköz pontos technikai paraméterei sem ismertek, de a korábbi közleményekből valószínűsíthető, hogy lábakat merevítő fémvázról van szó, amely megtámasztja a gerincoszlopot is, és a vezérlő alkatrészeit egy hátizsákszerű tárolóban helyezték el. Ez az eszköz az exoszkeleton, vagyis a külső csontváz, amely viselőjének izmai helyett dolgozik, és lehetővé teszi a mozgást vagy éppen az emberi képességeket meghaladó erőkifejtést.
Tudományos szempontból a brazil exoszkeleton irányítása a legérdekesebb. A nyaktól lefelé mozgásképtelen emberek ugyanis nem képesek használni a hagyományos vezérlőmechanizmusokat. Ehelyett közvetlenül az agyhullámaikkal irányítják a vázat. EEG- (elektroencefalogram) sisakot viselnek majd, amely az agyi idegsejtjeik aktivitását érzékeli, amikor elképzelik a kívánt mozgást. A gondolatok útján való számítógép-vezérlés legalább annyira kísérleti stádiumban lévő technológia, mint maga az exoszkeleton. Az eszköz használójától nagy erőfeszítést és sok gyakorlást kíván, hogy gondolatai elég egyszerűek és elkülöníthetők legyenek ahhoz, hogy az EEG-jeleket feldolgozó komputer helyesen értelmezze azokat. Nyolc kiválasztott önkéntes már hónapok óta gyakorol a laborban, hogy azt a néhány lépést sikerrel meg tudja tenni a géppel.
Nincs azonban mindenki elragadtatva a beharangozott attrakciótól. Bármit is látunk majd ma este a pályán, figyelmeztetnek Nicolelis konkurensei, kétszer is gondoljuk meg, hogy elhisszük-e. Az idegtudós ugyanis nem ellentmondásoktól mentes kutató. Fürdik a népszerűségben, eredményeit előbb közli a Facebookon, mint a szaklapokban. Médiabeli ismertségét ellenlábasai szerint etikátlan módon használja, amikor például a szűkös brazil anyagi források neki előnyös elosztásáért kell lobbiznia. A beosztottaitól megkövetelt teljes titoktartás miatt többen egyszerűen szemfényvesztésnek tartják a gép működését.
Hogy bűvésztrükk vagy bénult emberek millióinak reményt adó találmány premierje indítja útjára a labdát Brazíliában, csak évek múlva derülhet ki. Elképzelhető az is, hogy a technológiát végül az élet más területén alkalmazzák majd.

2014. június 12.