Függőséget okozhat a barnulás

A napfürdőzés népszerűsége a bőrrák fenyegetése ellenére sem csökken érezhetően. Ennek hátterében az állhat, hogy a napimádók szervezetében az ibolyántúli sugárzás a kábítószerek hatásához hasonló folyamatokat indít be. Eközben más kutatók a napsugárzás hatására termelődő D-vitamin jótékony hatására hívják fel a figyelmet.

Az ultraviola sugárzás és a bőrrák (melanoma) kapcsolata jól ismert. Így e betegség kialakulásának kockázata a többi ráktípushoz képest egyszerűbben csökkenthető, a rizikócsoportba tartozók pedig könnyebben azonosíthatók. E körülmények ellenére a melanoma egyike a legagresszívabban terjedő ráktípusoknak, az újonnan felfedezett megbetegedések száma évről évre három százalékkal nő. A bőrgyógyászok a túlzásba vitt napozást okolják.
Pszichológiai vizsgálatokból eddig is tudott volt, hogy a legelhivatottabb napfürdőzők közül sokan viselkednek függőként, és nehezükre esik ellenállni a napozás késztetésének. E magatartászavar biológiai alapjai azonban nem voltak ismertek. A Harvard Egyetem orvoskarán végzett kutatások napokban nyilvánosságra hozott eredményei azonban megvilágíthatják a napsugárzás ellenállhatatlanságának hátterét.
David Fisher és munkatársai kísérleti egereket világítottak ibolyántúli fénnyel hetente ötször, fél éven át (a kezelt bőrfelületet előzőleg leborotválták), olvasható a New Scientistben. Az ultraviola sugárzás dózisát úgy határozták meg, hogy megfeleljen egy déli órákban húsz-harminc percet napozó embert ért napfény mennyiségének. A kísérletsorozat kezdetén az egerek több béta-endorfint, népszerű nevén boldogsághormont kezdtek termelni. Ez az anyag az agysejtek opiátreceptoraihoz képes kötődni, ahol a heroinszármazékokhoz hasonló hatást fejt ki, és az egér vélhetően jól érzi magát.
Ahogy azonban a kísérleti állatokat tovább kezelték az ibolyántúli fénnyel, reakcióik hamar megváltoztak. Fájdalomküszöbük csökkent, ami arra utalt, hogy idegsejtjeik a természetes fájdalomcsillapítóként működő endorfinokkal szemben rezisztenssé váltak. Emiatt egyre nagyobb dózisú ultraviola sugárzásra volt szükségük ahhoz, hogy közérzetük legalább elérje a kezeletlen kontrollállatokét. Pontosan ez a folyamat megy végbe a drogfüggő emberek szervezetében is.
Az amerikai kutatók szerint a napsugárzás endorfintermelést serkentő hatásának hátterében a D-vitamin áll. E vitaminra szükség van a szervezet egészséges működéséhez, és általában nem elegendő a táplálékból felvett mennyisége. Viszont saját magunk is elő tudjuk állítani, ugyanis ultraviola sugárzás (tehát napfény) hatására termelődik a bőrben. Az endorfintermelés így afféle önjutalmazó mechanizmusként is felfogható, ami érdekeltté teszi az állatokat és az embert is, hogy keressék a napsugárzást.
A D-vitamin jótékony hatásait kutató belgyógyászok és a melanoma veszélyeit hangsúlyozó bőrgyógyászok között szinte ideológiai háború dúl arról, hogy hasznos vagy inkább veszélyes-e a napozás. Az igazság vélhetően a két véglet között van, de mindenki mást gondol az „ésszerű mértékű napozásról”. E közéleti vitában jelenleg egyértelműen a bőrrák megelőzését előtérbe helyezők állnak jobban. A médiában megjelenő korszellem szerint nyáron szinte öngyilkossággal ér fel magas fényvédő faktorú napozószer használata nélkül kimenni az utcára.
A napfénytől való tartózkodás bizonyos esetekben olyan mértéket ölt, hogy az emberek alacsony D-vitamin-szintje már hiánytüneteket okoz. A British Medical Journal című orvosi szaklapban közölt német tanulmány megállapításai szerint a nyugat-európai lakosok jelentős részénél kimutatható a D-vitamin-hiány, ami főként annak számlájára írható, hogy mindennapi életük során kevés napfény éri őket. Pedig a D-vitamin legfontosabb élettani szerepe az, hogy elősegíti a sejtek kalcium- és foszforfelvételét. Azaz ha kevés a D-vitamin, a csontokból fog hiányozni a kalcium, és csontritkulás alakul ki.
De a D-vitamin egészségre gyakorolt hatása ennél sokrétűbb. Szerepet játszhat az elhízásban és számos nőgyógyászati rendellenesség, így a szabálytalan menstruáció és a meddőség kialakulásában is. A kutatás eredményei szerint a D-vitamin-hiánnyal küzdő emberek halandósága általánosan is rosszabb. Ugyancsak rosszabbak a kilátásaik akkor, ha szív- és érrendszeri megbetegedéssel vagy rákkal kell felvenniük a harcot. Emiatt a szervezet D-vitaminnal való megfelelő ellátottságáról gondoskodni kell. Töltsünk minél több időt szabad levegőn, és fogyasszunk D-vitaminban gazdag ételeket!

2014. június 26.