Drónkövetelők

Néhány éve alig ismerte valaki a pilóta nélküli légi járművek elnevezését, a drónt, de mostanában nem múlik el nap anélkül, hogy ne szerepelne a hírekben. Noha e tudósítások többsége ma még arról szól, hogy az amerikai hadsereg távirányítású támadórepülője ellenállók tucatjait ölte meg valahol Pakisztánban vagy Afganisztánban, szinte biztos, hogy néhány éven belül meg sem lepődünk azon, hogy e robotrepülők újságot kézbesítenek.

Úgy tűnik, a drónokat egyre több és több célra használják. Én ehhez nem értek, a FIFA feladata, hogy kivizsgálja ezt az incidenst – mondta el az igencsak felháborodott Didier Deschamps francia szövetségi kapitány egy minapi brazíliai sajtótájékoztatón. Talán ő az első futballedző, aki a pilóta nélküli repülőgépekről volt kénytelen nyilatkozni, de ez a tény is azt jelzi, hogy a drónok lassan megjelennek az élet minden területén. Történt, hogy a francia válogatott edzőközpontja fölött furcsa minihelikoptert pillantottak meg a Honduras elleni csoportmeccset megelőző zárt edzés közben. Bár a játékosok először jól szórakoztak a szerkezet láttán, a szakvezetés hamar arra kezdett gyanakodni, hogy a kamerával felszerelt légi eszköz célja a kémkedés lehet. A franciák természetesen azt feltételezik, hogy egyik jövőbeli ellenfelük próbálta kilesni ily módon titkos taktikai fogásaikat, a begyakorolt figurákat, de erre nincs semmi bizonyíték.
A labdarúgó-világbajnokság helyszínei fölött nem csak magándrónok keringenek. A brazil rendőrség és a katonaság is igénybe veszi szolgálataikat a legveszélyesebb bűnözők és a nagy sportrendezvényeket folytonosan fenyegető terrortámadások ellen. Nemrég hozták nyilvánosságra egy néhány hónappal ezelőtti titkos rendőrségi akció részleteit, amelyben elfogták az egyik riói favellanegyedet uraló drogbárót. A bűnöző hollétéről folyamatosan tudomásuk volt a rendőröknek, mert észrevétlenül a feje fölött keringett egy Hermes–900 típusú izraeli gyártmányú drón. A Hermes úgy képes megfigyelést folytatni, hogy eközben a célszemélynek fogalma sincs a kémrepülőről. A nagy utasszállító gépek repülési magasságán közlekedik, így kis mérete miatt a földről szabad szemmel láthatatlan, illetve hallhatatlan. Fedélzetén viszont olyan nagy felbontású kamerák üzemelnek, amelyek akár az infravörös frekvenciatartományban is képesek működni, így a megfigyelteket – testhőjük alapján – akár éjszaka, házon belül is nyomon követhetik.

Oszlatás fotelból

Brazília a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalmává nőtte ki magát az utóbbi években. Az ország óriási méretei miatt a rendfenntartó szerveknek számos problémával kell megküzdeniük párhuzamosan. Határainak teljes hossza 16 885 kilométer, amely ráadásul nagyrészt nehezen ellenőrizhető őserdei terepen található. A kábítószer-kereskedelemhez kötődő szervezett bűnözői csoportok mellett állandó fenyegetést jelentenek az esőerdőt kizsákmányoló illegális fakitermelők és az időről időre felbukkanó anarchista-szeparatista mozgalmak rajtaütései.
Mindezek ellen bevethetők lesznek azok a drónok, amelyeket közvetlenül a világbajnokság előtt szerzett be a brazil hadsereg, amelynek költségvetése négyszer gyorsabban növekszik, mint az Egyesült Államoké. Az Elbit nevű izraeli cég által gyártott robotrepülőgépek darabja tízmillió dollárba (2,24 milliárd forintba) kerül, amely bár nagyon sok pénz, még mindig sokkal olcsóbb, mint az ember által vezetett katonai repülőgépek és helikopterek fenntartása. A katonai drónok világpiacának értéke jelenleg kilencmilliárd dollárra tehető, amely a következő öt évben 12 milliárd dollárra növekedhet. A civil felhasználású drónok jóval szerényebb értéket, kétmilliárd dollárt képviselnek, de az évtized végére duplájára is nőhet a piac, ahogy a várakozások szerint egyre több területen oldják föl a távvezérlésű légi járművek használatának tilalmát. Az irántuk mutatkozó nemzetközi keresletet jelzi, hogy az Izraelből Brazíliába irányuló export tizennyolc százalékát a robotrepülők teszik ki.
Gyakran hallani újabb és újabb alkalmazásukról, e polgári célok többsége továbbra is a rendfenntartó szervek hatáskörébe tartozik. Az előző futball-világbajnokság helyszínén, Dél-Afrikában például tömegoszlatásra vetnének be távirányítható helikoptereket. A Desert Wolf (Sivatagi Farkas) nevű cég az elhatalmasodó bányászsztrájkokat kihasználva lobbizik a bányatársaságoknál és a kormánynál egyszerre. Kifejlesztett ugyanis egy olyan robothelikoptert, amelyről a paprikaspray maró hatóanyagát tartalmazó golyókat és gumilövedékeket lehet kilőni, illetve festékpatronokkal lehet megjelölni a tiltakozó tömeg később kiemelendő tagjait. Öszszesen negyvenöt kilogrammnyi hasznos terhet (muníciót) képes szállítani, amely négyezer golyónak felel meg. Akit paprikalövedékkel eltalálnak, az nem hal meg, de az anyag annyira csíp, hogy hosszú időre harcképtelenné válik.
Jelenleg Dél-Afrikában is tilos a magáncélú drónröptetés, de a kormány már sokszor állt egyértelműen a vállalatok pártjára, amikor a tüntető bányászokat kellett megtörni. A Desert Wolf cég képviselői végtelenül cinikusan azzal érvelnek a darabonként félmillió dél-afrikai randba (10,5 millió forintba) kerülő eszköz mellett, hogy igazából emberséges megoldást kínál az esetleg vérfürdőbe torkolló zavargások megfékezésére. Mint mondják, drónjaik a levegőből „nézték végig”, amikor két évvel ezelőtt a Marikana város melletti bányában tüntető bányászok közé lőttek a rendőrök és a bánya biztonsági személyzete. Harmincnégy munkás és tíz rendfenntartó halt meg néhány perc alatt, ez volt a legsúlyosabb, több tucat áldozattal járó összecsapás az országban tüntetők és az államhatalom között az apartheid rendszer eltörlése óta.
A nemzetközi felháborodást kiváltó incidens kivizsgálása még most is folyik, de a halott bányászok hozzátartozói szinte biztosak benne, hogy az igazi felelősök büntetlenül megússzák az ügyet. Ugyanők háborodtak föl leginkább a tömegoszlató robothelikopterek ötletétől is. A fő célcsoport, a bányatársaságok azonban igencsak érdeklődnek az eszköz iránt. Segítségével ugyanis távol a helyszíntől, kényelmes székekben ülve oszlathatják föl, félemlíthetik meg munkásaikat.

Légelhárítás pólóval

Tévednénk, ha azt gondolnánk, hogy csak a harmadik világ fejletlen demokráciájú országaiban vált gyakorlattá a robotrepülők bevetése a tömegek megfigyelésére és kordában tartására. Két héttel ezelőtt Los Angelesben a helyi hokicsapat, a Kings szurkolói éppen kedvenceik frissen megszerzett bajnoki címét ünnepelték (amit a felületes szemlélő akár zavargásnak is vélhetett). Egyszer csak egy fölöttük lebegő gyanús robothelikopterre lettek figyelmesek. A tömegben hamar elterjedt a pletyka, miszerint a drónt a Los Angeles-i rendőrség küldte rájuk, hogy megfigyelje őket, esetleg videofelvételt készítsen elkövetett kihágásaikról.
A szurkolók egyébként is felfokozott hangulata valóságos eksztázissá fajult, amikor egyre többen kezdték dobálni a robotrepülőt minden kezük ügyébe akadó tárggyal, ruhadarabokkal, üdítősflakonokkal, botokkal, mígnem egy póló rácsavarodott a rotorjaira, és lezuhant. „Elkaptuk a drónt! Elkaptuk a drónt!” – skandálták sok ezren. Másnap a rendőrség közleményt adott ki, hogy a helikopter nem az övé volt. Az elpusztított szerkezet a kereskedelemben kapható legelterjedtebb típus volt, vélhetően magánszemély irányította. Ez azonban nem csökkentette a drónvadászok győzelmi mámorát, akik diadalmasan üzenték az interneten ezerszámra írt bejegyzéseikben: bárki kémkedik utánuk robotrepülőkkel, már tudja, hogy mire számíthat.
Eközben a legtöbb drónt továbbra is hadicélra vetik be. A The Washington Post újságírói által egy évig gyűjtött adatok szerint tizennégy év óta 418 katonai robotrepülő zuhant le a világban. Ez a szám különösen annak fényében magas, hogy pártolóik éppen bevetésük biztonságosságával érvelnek a pilóta nélküli repülőgépek egyre elterjedtebb használata mellett.

Romvárosok felfedezői

Mindezek ellenére, az általános korlátozások dacára, lassan, de terjed a robotrepülők valóban polgári célú, erőszakmentes felhasználása. Ennek leghangosabb támogatói a legismertebb amerikai internetes cégek, amelyek természetesen végső soron saját piaci forgalmukat igyekeznek növelni ily módon. Az Amazon internetes áruház tulajdonosa a világ szinte összes lapjába bekerült, felbecsülhetetlen értékű ingyenreklámot teremtve cégének, amikor bejelentette, hogy hamarosan önműködően navigáló robothelikopterek szállítják házhoz az interneten rendelt portékákat. Csakhamar kiderült azonban, hogy a közeljövőben szinte semmi esély e szolgáltatás megkezdésére. Nemcsak a drónröptetés törvényi tilalma, hanem a megszámlálhatatlan gyakorlati probléma miatt.
Az Amazonnal egy időben a Facebook és a Google egymással versengve kürtölte világgá, hogy napelemes robotrepülőkkel szolgáltatna gyakorlatilag ingyen internetet a harmadik világ számára. E drónok jóval az utasszállító gépek felett, húszezer méteres magasságban szállnának, egy felszállással akár hónapokig funkcionálnának afféle miniműholdként. Több ezer kellene belőlük, hogy olyan tájakon is megbízhatóan el lehessen érni rajtuk keresztül a világhálót, ahol erre mindmáig nem volt lehetőség a földi infrastruktúra elégtelensége miatt. Ha valaha megvalósul e vállalkozás (és nem marad meg puszta reklámfogásnak), sok millió potenciális új felhasználót érhetnek el a cégek általa, de eközben az emberek is jól járnának.
Az Egyesült Államok keleti partvidékén júniusban beköszöntő hurrikánszezonra készülve a floridai meteorológusok kis rakétákra emlékeztető drónokat állítottak csatasorba. A kilencven centiméter hosszú eszközöket az óceán fölött kialakuló hurrikánok közepébe dobják repülőkről. Az ember vezette megfigyelőalkalmatosságok nem ereszkedhetnek 450 méteres magasság alá, pedig itt játszódnak le a vihar viselkedésének előrejelzése szempontjából döntő fontosságú események. A robotrepülőket viszont eleve úgy tervezték, hogy akár órákat is repüljenek a hurrikán gyomrában, miközben folyamatosan közvetítik a mért adatokat rádión a kutatóknak. Ezután becsapódnak a tengerbe, és senki meg sem kíséreli megtalálni őket.
Nagy segítséget jelenthetnek a drónok a bölcsészeti tudományágak kutatóinak is. A History Channel összeállítása szerint szinte már önálló szekciót lehetne szentelni a régészeti konferenciákon a drónos felfedezéseknek. Az Arkansasi Egyetem archeológusai például néhány hete számoltak be arról, hogy ezeréves pueblo indián város romjait fedezték föl az új-mexikói sivatagban a homok alatt. Robothelikopterre szerelt hőkamerával pásztázták a tájat, és a hajdani falak eltérő hőtani tulajdonságai miatt találtak rá az épületek maradványaira. Drónnal összehasonlíthatatlanul nagyobb területet tudnak átvizsgálni, mint ha a bevett szokás szerint egyetemistákat küldenek ki a hőségbe, hogy szisztematikusan bejárják a lelőhelyet. Ahol kivehetők a romok a talajszint fölött is, ott térbeli térképezésre használhatók az önműködő légi járművek. Néha egyetlen napnyi röptetés elég arra, hogy a drón által készített nagy felbontású fotókból a régészek akár centiméteres pontosságú, háromdimenziós térképet készítsenek a teljes településről.

2014. június 28.