Több ezer önkéntes minden elképzelhető egészségügyi, biológiai adatát rögzíteni akarja a Google: példátlanul részletes adatbázist építenek testükről. Azt remélik, hogy a megszerzett, mérhetetlenül sok információt összefüggéseiben elemezve a betegségek rejtett okait deríthetik föl. Az adatvédők máris megkongatták a vészharangot.
Noha a legtöbben még mindig az internetes kereső használata közben találkoznak nap mint nap a Google-lal, a cég – elképesztő nyereségét felhasználva – az élet szinte minden területén megjelent, ahol információtechnológiai tudása hasznosítható. Önjáró autókat fejlesztenek, a teljes bolygóra kiterjedő, műholdképekkel megtámogatott térképet működtetnek, a legnagyobb múzeumok és könyvtárak teljes állományát digitalizálják. Ezek figyelembevételével nem mondható meglepőnek, hogy az orvostudományban is megveti a cég a lábát. Bár állításuk szerint ezt nem profitszerzési céllal teszik, azért érdemes megjegyezni, hogy az egészségügyi piac globális értéke évi 2,5 trillió forintra tehető (a 2,5 trilliót számjegyekkel leírva az ötöst tizennégy nulla követi).
A Google természetesen az orvostudomány és az információs ipar határterületét veszi ostrom alá.
A cég Google X elnevezésű kutatóintézetében dolgozó tudósok máris elkezdtek genetikai és molekuláris biológiai információkat, szövet- és testnedvmintákat, illetve a szervezetük működésére jellemző fiziológiai adatokat gyűjteni 175 önkéntes embertől. A kutatókat olyan különlegesnek tűnő jellemzők is érdeklik, mint például a könny glükóztartalma, amelynek folyamatos nyomon követésére már ki is fejlesztettek egy miniatűr szenzort, nyomtatott áramkört és csipet is tartalmazó kontaktlencsét.
A névtelenül kezelt alanyok mind egészségesek, a projekt célja ugyanis éppen az „egészséges ember” jellemzőinek eddig soha nem látott részletességű feltérképezése. Ahhoz, hogy felismerjük a betegség első jeleit, tudnunk kell, hogy mihez viszonyítsunk, hol keressük az eltérést, nyilatkozta Andrew Conrad, a Google X intézet vezető kutatója a The Wall Street Journalnek. Conrad nem ismeretlen a tudományos életben, ő fejlesztette ki a vérellátók által használt olcsó, tömeges léptékben használható HIV-teszteket. A program elnevezése – Google Baseline, avagy Google Alapvonal – is az összehasonlítási alap keresésére utal. Az ötlet, hogy sok ember rengeteg adatát rögzítsék, és a létrejövő információtömeget aztán évekig elemezve tegyenek felfedezéseket, nem új. Az eddigi próbálkozások azonban a hatalmas költségek és az adatelemzéshez szükséges számítókapacitás elégtelensége miatt sokszor kudarcot vallottak. A Google pártfogása mindkét problémát megoldhatja, hiszen rengeteg pénzük van, és ha valamiben jók, az a hasznos információk kiválogatása a tengernyi zajból. Az efféle kutatást úgy kell elképzelnünk, mintha egyre mélyebbre ásnánk az értéktelen adatokban, mígnem meglelünk néhány rejtőzködő drágakövet. Ezért hívják a technikát adatbányászatnak.
– Az adatbányászat során előzetesen nem ismert, potenciálisan hasznos ismereteket tárunk fel nagy adatbázisokból. Az adatok köre és mennyisége exponenciális módon növekszik, e kihívások kezelésére jelentek meg a ma virágkorukat élő „big data” (nagy adat) technológiák – nyilatkozta lapunknak Abonyi János egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézetének igazgatója, az Adatbányászat, a hatékonyság eszköze című kötet szerkesztője. – Az orvostudomány adatalapú megközelítése nem új keletű. Már 1662-ben statisztikai módszerekkel elemezték a bubópestis mortalitási adatait. A statisztika eszköztára kitűnően alkalmazható például a fertőzött betegek számának meghatározására, összefüggések, így a dohányzás és a légúti betegségek kapcsolatának vizsgálatára vagy egy-egy beavatkozás hatásának mérésére. A nagy informatikai vállalatok (nem csak a Google) a klasszikus egészségügyi adatokat, illetve a velük kapcsolatba hozható szokásokat és egyéb személyes adatokat célirányos webportálok és mobileszközeink segítségével gyűjtik.
Az említett „egyéb személyes adatok” kezelésén áll vagy bukik a projekt megítélése. A kutatás későbbi fázisában ezrekről gyűjtenek majd információt. Ezt nem a Google munkatársai, hanem a Stanford és a Duke Egyetem orvosai végzik majd. Az értékeket úgy adják majd át a számítógépes cégnek, hogy azok semmilyen személyes adatot nem tartalmaznak. Erre azért van szükség, mert a tömegessé váló molekuláris tesztelés ellenzői épp annak veszélyével érvelnek, hogy az ember legféltettebb, egészségére vonatkozó titkai kerülhetnek ily módon illetéktelenek: biztosítók, munkaadók, személyes ellenségek birtokába. Ezek védelme lehet az informatika és az államigazgatás következő nagy kihívása.
A Google X további fejlesztései
Önmagát vezető autó. Robotautóik már az egymilliomodik balesetmentes kilométert is teljesítették a közúti forgalomban. Lobbizásuk hatására egyre több ország engedélyezi az önműködő autók tesztelését közútjain.
Internet az égből. A sztratoszférában lebegő ballonok armadája segítségével biztosítanának internet-hozzáférést gyakorlatilag a Föld minden lakójának.
Szelek szárnyán. Körpályán sikló, papírkönnyű sárkányrepülőkre telepített szélturbinákkal fejlesztenek elektromosságot, amelyet aztán a sárkányt tartó zsineg vezetékein keresztül juttatnak a földre.
Okosszemüveg. E vívmány már kereskedelmi forgalomban is kapható az Egyesült Államokban. Szemüvegbe rejtett miniszámítógép, amelyet hangutasításokkal irányíthatunk, s amely a szemünk elé, a lencsére vetíti az információkat.
2014. július 31.
