A 156 éves francia lexikonkiadó, a Larousse nemrégiben megnyitotta internetes változatát az önkéntes segítők előtt. Ezzel bevallottan az egyre népszerűbb, ingyenesen hozzáférhető és bárki által szerkeszthető internetes enciklopédiával, a Wikipédiával kívánnak versenyre kelni. A Larousse szerkesztői ugyanakkor igyekeznek elkerülni a Wikipédia hírnevét megtépázó botrányokat. Ezért a felhasználók nem bújhatnak a névtelenség mögé, nem írhatják át egymás bejegyzéseit (bár megjegyzéseket fűzhetnek hozzájuk), és a honlapon élesen elkülönülnek a szakemberek és a lelkes segítők által írt szócikkek.
2 448 726
szócikket tartalmazott lapzártánkkor a Wikipédia angol nyelvű változata. Így több mint huszonötször több szóból állt, mint a második legnagyobb angol nyelvű lexikon, az Encyclopaedia Britannica. Ha kinyomtatnánk, mintegy 790 egyenként 25 centiméter magas és 5 centiméter széles kötetet töltene meg. A Wikipédiát Jimmy Wales alapította, akinek 2001. január 15-i tesztbejegyzésével indult a lexikon angolul. Mégsem a Wikipédia a valaha írt legterjedelmesebb lexikon a világon.
11 095
kötetből állt a kínai Jongle-enciklopédia, amely valószínűleg a legnagyobb, általános ismereteket összegyűjtő lexikon volt, amely valaha létezett. Jongle császár, aki 1402 és 1424 között uralkodott Kínában, kétezer tudóst bízott meg az írással, akik négy év alatt gyűjtötték össze az akkor hozzáférhető forrásmunkákat. Az irattekercsekre írt lexikon 40 köbmétert tölthetett meg és 370 millió kínai írásjelet tartalmazott. Mára csupán néhány töredék maradt fenn belőle.
264
különböző nyelven hoztak létre az elmúlt hét évben Wikipédia-változatokat az önkéntes közreműködők. A magyar oldal még az alapítás évében, szeptember 5-én megkezdte működését, és ma 99 283 bejegyzést tartalmaz.
7 445 999
regisztrált felhasználó szerkeszti a Wikipédiát a világ szinte összes országából. Minthogy a szócikkek átírásához még regisztráció sem szükséges, nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan vettek részt eddig összesen az enciklopédia írásában, számukat 12 millióra becsülik. A teljes anonimitás a diktatórikus berendezkedésű államokban élő wikipedisták biztonságát szolgálja. E nyitottságnak azonban hátrányai is lehetnek. A szócikkeket a hagyományos nyomtatott lexikonokkal ellentétben nemcsak szakemberek, hanem bárki szerkesztheti. Ezért sokak szerint megkérdőjelezhető a Wikipédia hitelessége, így arra forrásként tudományos dolgozatokban hivatkozni nem lehet.
126
alkalommal módosították a feltételezések szerint ausztrál kormányzati számítógépekről a Wikipédia azon szócikkeit, amelyek előnytelen színben tüntették föl John Howard miniszterelnököt. Az utóbbi években számos olyan esetre derült fény, amikor nagyvállalatok módosították a róluk írt szócikkeket a lexikonban, illetve többször a legmegbecsültebb szerkesztőkről derült ki, hogy nem is rendelkeznek a szakterületükhöz elengedhetetlen végzettséggel.
18
perccel a 2005. július 7-i londoni terrortámadások után írták a bombarobbantásról szóló szócikk első változatát a Wikipédiába. A nap folyamán ezután számos önkéntes működött közre a bejegyzés fejlesztésében. Estére már vagy húszoldalassá gyarapodott a szöveg, fényképekkel, térképekkel. A Wikipédia naprakészségével egyik nyomtatott lexikon sem versenyezhet, azok hitelességük megóvásával maradhatnak fenn a jövőben.
2008. július 12.
