Szabad a start! – harsogja a hangosbeszélő, miközben az ipari betonvágó gépből buherált benzines műnyúlhúzó elrobog az indítókarámok mellett. A startbokszok ajtói kinyílnak, és kirobbannak az agarak, hogy 270 méteren keresztül űzzék a távirányítású műnyulat az isaszegi terep kissé gazos homokjában. Ez a rövid pályás országos bajnokság, amelyre az idén nagyjából harminc kutyát neveztek, és a kilátogató nézők is ennyien lehetnek.
A korlátozott érdeklődés ellenére megállapítható: az agarászat története évezredekre nyúlik vissza. Története első ötezer évében azonban az agár kizárólag vadászkutyaként élt az ember mellett.
– A legújabb genetikai vizsgálatok szerint az agarak a legősibb kutyafajták közé tartoznak. A mai agarakra hasonlító kutyák az elsők között jelenhettek meg a farkastól való genetikai elválást követően. Az agárszerű kutyaábrázolások már a legkorábbi egyiptomi festményeken is felfedezhetők, így legalább öt–hatezer éves múltra tekintenek vissza – mondta el Pongrácz Péter etológus, az ELTE etológia tanszé-
kének munkatársa. Az ember talán vadászkutyából tenyésztett a legtöbbfélét, a fajták feladata pedig lényegesen eltért egymástól. Közöttük vannak igen fiatalok is, például a retrieverek, amelyeket angolul a „gun dogok”, tehát a puskás vadászatot segítő ku-tyák közé sorolnak. Ezek a lőfegyverek elterjedésekor jelentek meg. A hajtó vadászkutyák régebbiek, hiszen a gyalogos és a lovas hajtóvadászat sokkal korábban kialakult. Viszont a legrégebbi típusú vadászkutya az agár. Ennek az az oka, hogy régen kezdetlegesek voltak a fegyverek, és a préda számára nagy előnyt jelentett a gyorsasága. Minél korábbra megyünk vissza az időben, annál fontosabb egy olyan segítőtárs a vadászatban, amely elvégzi a munka nagy részét, tehát utoléri és megöli, illetve elfogja a prédát. Az agár vadászat közben bemutatja a farkasra jellemző zsákmányolás szinte valamennyi elemét. Üldözi a vadat, majd leteríti, és sokszor meg is öli. Ha nem fogyasztja el, annak oka a tréningben, valamint a tenyésztésben keresendő. A kisebb termetű agarakkal – mint például az olasz agár – nyúlra vadásztak, a nagyokkal – ilyen a magyar, az angol vagy az orosz – akár őzet, szarvast vagy farkast is el tudtak ejteni.
Viszonylag rövid távon üldözi a prédát az agár a vadászat során, ezért a sólyom négylábú megfelelőjének is tekinthető. Zsákmányolásában nagyon fontos szerep hárul a látásra, csak akkor kezdi üldözni a zsákmányt, ha meglátja. Ezért angolul sighthoundnak, látásával vadászó kutyának nevezik. A szaglását kevésbé használja vadászatkor. A vadászok akkor engedik el, amikor megpillantja a vadat. Gyakran nem is öli meg a prédaállatot, csak ledönti lábáról, és ott tartja, míg a gazdája oda nem ér. Belső-Ázsiában, ahol nagy hagyománya van az agaras vadászatnak, a vadászok is rohannak a kutyával, és nem sokkal az-
után, hogy az agár ledöntötte a prédát, odaérnek és elkapják. A mai agarak ősei is Ázsiából, Arábiából származnak.
– A múltban két megszállott agarászó nemzet volt Európában, a magyarok és az angolok – mondta Szanka Judit, a Magyar Agárklub elnöke az isaszegi pálya mellett. – Angliában a természeti adottságok miatt nagyon hamar kialakult a pályaversenyzés, Magyarországon, a hatalmas pusztákon pedig megmaradt az agarakkal történő vadászat. Mátyás király például Kutyaváron tartotta az agarait. Nagyon sok helység kapta a nevét agarakról, például Pecér, Agárd, Kutyavár. A pecérek a múltban igen megbecsült szakemberek voltak, ők értettek a legjobban az agarak gondozásához, és ők készítették fel őket a versenyekre.
Az első agarászegyletet hazánkban Széchenyi István alapította. Nem is annyira az agarászat fellendítése volt a célja, sokkal inkább a vadászathoz elengedhetetlen lovak tenyésztését kívánta ösztönözni, amelyeket azután versenyzésre is használtak. Egy ilyen vadászat során gyakran napokon keresztül kellett árkon-bokron keresztül követni az agarakat, és erre csak a legjobb lovak voltak képesek.
Az agárversenyzés története 1876-ban, az angliai Hendonban kezdődött, ahol egyenes pályán futtatták a kutyákat. A verseny ma ismert formáját 1912-ben hozta létre Owen Patrick Smith, aki a nyulak leölésének próbált gátat vetni a műnyúl alkalmazásával. Az agaras vadászat Magyarországon a második világháború után alakult át pályaversenyzéssé.
– Hazánkban körülbelül száz agár versenyzik rendszeresen. Elég kevés, viszont ehhez képest nagyon jól állunk a nemzetközi mezőnyben, az idei világbajnokságról hazahoztuk a magyar agár világbajnoki címet és az angol agár első-második helyezést. A világbajnokságokon nemzeti válogatottak indulnak, az országok fajtánként és nemenként a hat legjobb kutyájukat nevezik. Nagyon élesen el kell különíteni az amatőr agárversenyt a profitorientált fogadásos agárversenytől. Az amatőr versenyzők az agarakért, a profik viszont az agarakból élnek – tudom meg Szanka Judittól, miközben kissé távolabb sétálunk a pályától, mert a műnyúlhúzó gép sínje mentén vezetett öntözőrendszer gumicsövéből előtörő víz eláztatja az egész tribünt. Magyarországon jelenleg nem létezik fogadásos agárverseny. Voltak rá próbálkozások a múltban, de mind rövid időn belül elhaltak.
– Ha befogad az ember egy agarat, és az dicsőséget szerez neki a versenyeken, akkor joga van megöregedni, és idős korában is békében élni. A profi versenyzéshez rengeteg agárra van szükség. Nem kiváló agarak kellenek hozzá, hanem sok egyforma képességű kutya. [A profi versenyeken] a kutyák szinte évenként cserélődnek, így minden évben több száz kutya öregszik ki. Ezek hivatalosan menhelyre vagy örökbe fogadó gazdákhoz kerülnek, de a valóságban megölik őket. Spanyolországban van egy hírhedt erdő, ahol gyakran akasztanak kutyákat – mondja a klubelnök.
Rengeteg törődést igényel az igazán jó versenyagár. A felkészítés első lépése az, hogy jó vérvonalból származó kutyát igyekeznek megvásárolni. Hasonlóan a versenylovakhoz, a korábban sikeres agarak leszármazottai nagyobb valószínűséggel lesznek eredményesek. Az agarakat nem kell megtanítani arra, hogy üldözzék a műnyulat, ez öröklött viselkedésük. Már kölyökkorban kiderül, hogy alkalmas lesz-e a kutya versenyzésre, vagy nem.
Az angol agarak végsebessége megközelíti a 90 km/órát, a legjobb magyar agarak pedig 70 km/órával képesek futni. Az isaszegi bajnokságon a futamok győztesei átlagosan tizenhét másodperc alatt tették meg a 270 méteres távot, ami 57 km/óra sebességet jelent. A versenyzés azonban nem csak a gyorsaságról szól. A döntő futamban hat kutya versenyzik egymással, így akár a nagyon gyors kutya is elvérezhet a versenyben, ha nem figyel a többire, és nem helyezkedik ügyesen. Tehát nem elég a gyorsaság, az állat intelligenciája is számít. Vannak olyan gyakorlott versenyagarak, amelyek úgy helyezkednek, hogy azzal meggátolják a mögöttük futó kutya előzését.
A Nemzetközi Kutyaszövetség (FCI) szabályzata szerint az agár tizennyolc hónapos korában vehet részt először nemzetközi versenyen, és nyolcéves korában állhat rajthoz utoljára. A magyar agarak előnye az angolokéhoz képest, hogy hosszabb ideig maradhatnak aktív versenyzők. Az angol agár, bár gyorsabb, sérülékenyebb is. A magyar agár nyolcéves koráig megerőltetés nélkül képes versenyezni, az angol korábban befejezi pályafutását. Verseny közben minden kutyának kötelező szájkosarat viselnie, mert előfordulhat, hogy az üldözés hevében megharapják egymást.
Naponta edzik az agarat a felkészítés során. Az edzések két részből tevődnek össze: vannak erőnléti, és vannak az úgynevezett gyorsító edzések. Az erőnléti edzés arra szolgál, hogy az állat kibírja az akár 480 méteres távot háromszor is, hiszen nagyobb versenyeken három futamot rendeznek. Az általunk a futamok közötti szünetekben megkérdezett agártartók mindegyike naponta több kilométert sétál, fut, biciklizik a kutyájával, így ez a sport az ember számára is testmozgással jár. Hasonlóan a rövidtávfutó és a maratoni futó atléták izomzatának különbségéhez, az agárfajták izmai is különbözőek tenyésztőik céljainak megfelelően. Az angol agárnak sprinterizomzata van, így ez a fajta gyorsabb, a magyar agarat pedig izomzata kitartóvá és hosszú távok megtételére is képessé teszi, amit terepi futásra termett mancsszerkezete is segít. Az agár úgynevezett kettős lebegő galoppal fut. Ez azt jelenti, hogy a futás két fázisában mind a négy lába a levegőben van.
De nemcsak izomzatának a felépítése idomult az üldözéses vadászathoz, hanem az érzékszervei is átalakultak.
– Nemrég úgy találták a kutatók, hogy a hosszú fejű kutyafajták, például az agarak szemében a fényérzékelő idegsejteket, vagyis a receptorokat tartalmazó retina különbözik a rövid fejű kutyák ideghártyájától – mondja Pongrácz Péter. Minél több receptor van a szem ideghártyájának egy pontján, annál élesebben látjuk a rávetülő képet. A hosszú fejű kutyáknál a retina éles látást biztosító területe egy vízszintes hosszanti sávban helyezkedik el, ezzel szemben a rövid fejű kutyák szemében a retina közepén összpontosul. Ennek oka valószínűleg az, hogy a rövid fejű kutyák feladata főként az, hogy az ember társai legyenek. Előre néző szemük és retinájuk kiválóan alkalmassá teszi őket arra, hogy az ember kommunikációs jeleit figyeljék.
A hosszú fejű kutyák szemfelépítése azt szolgálja, hogy az állat a lehető legjobban lásson vadászat közben.
A hollandiai Oude Pekelában június első hétvégéjén megrendezett világbajnokságon különösen sikeresek voltak a magyar agarak, hiszen két világbajnoki címet és számos értékes helyezést szereztek.
– Ha szabadon lennének, nem jöttetek volna be! Minden mozgó állatot megölnek – fogad minket a harminchárom éves Molnos Krisztián, miközben albertirsai háza kertjében elzárva lévő agarait figyeljük. A kutyák nemcsak versenyeznek, de igen jó házőrzőként is beváltak. A Csinos névre hallgató kétéves magyar agár az idén lett világbajnok a szukák között, a másik, Csoszogó pedig tavaly nyerte meg a kanok versenyét. – Három éve, 2005-ben is az én agaram lett a világbajnok, és már Európa-bajnokságot is nyertünk – teszi hozzá szórakozottan, mintha jelentéktelen részletről lenne szó. Az idei világbajnok, Csinos eddig mindössze hét versenyen indult, igazából csak most kezdte pályafutását. Huszonhárom hónapos volt a vb idején, tehát még akár a kölykök között is indulhatott volna, mégis megverte a felnőtt korú agarakat. Molnos, aki tizenhat éve kezdett foglalkozni agarakkal, 480 méteres távon indítja védenceit a világbajnokságon. Csinos győztes ideje 31,04 másodperc volt, ami 56 km/óra átlagsebességnek felel meg. A kennel, amelyben az agarak laknak, felül is fedett, hiszen a kutyák könynyűszerrel átugorják helyből a két és fél méter
magas drótkerítés falat. Ottjártunkkor, amikor Krisztián kihozta egyiküket a kert füvére, a másik nekifutás nélkül másfél-két méterre emelkedett fel a kerítés mögött.
– Nyüzüge, mész vissza a helyedre! – rivall Krisztián a foxijára, amely követett bennünket a kert hátsó részébe. – Ez bármelyik agarat ledolgozza, napjában kétszer-háromszor végigcsinálja az edzéseiket.
Molnos nem csak az agárversenyzésben megszállottja a sebességnek. Büszkén mutatja az udvaron álló Mustangját, amely egy címke tanúsága szerint egyike a mindössze kétezer példánynak, amelyet ebből a típusból gyártottak. Az agarainak vadászvizsgájuk is van, bár jelenleg nem vadászik velük. Manapság is szerveznek hivatalos vadászatokat magyar agarakkal. Nyúlra, rókára, kóbor macskára lehet ráengedni őket. Őzre nem, mert az őznek nincs esélye az agárral szemben. A vadászaton párban haladnak a kutyák, és egy-egy alkalommal a vadászok a pihenteket eresztik a vad után, a többi pedig megvárja, míg a két kutya befejezi a vadászatot.
Krisztián hat magyar agár mellett galambokat is tart, Belgiumból hozatott értékes postagalambokat, velük most kezd versenyezni. Benn a házban sok pintyet és egy leopárdgekkót is gondoz.
– Vidéki srác vagyok, agrár szakon végeztem – mondja az állatszeretete eredetét firtató kérdésre. Krisztián jelenleg ipari alpinistaként keresi a kenyerét: antennákat szerel több tíz méteres magasságban.
A versenyekre való felkészítés napi másfél órát vesz igénybe. Sétálnak az agarakkal, és rövid szakaszokon gyakorolják a sprintet. Az öröklött tulajdonságokon nagyon sok múlik, de az eredményesség hatvan százaléka Molnos szerint a képzéstől függ. Aga-raival napközben egy megbízott tréner foglalkozik. Csoszogó, a tavalyi világbajnok verseny közben kificamította az egyik ujját, amelyet amputálni kellett. Gazdája ezért visszavonultatta. Egy agár, ha nem sérül le, négy-öt éves koráig ereje teljében lehet.
– Ha egy kutya kiöregszik, akkor a természetes haláláig itt él velem, gondját viselem. Aki megöli az agarat, ha már nem képes hasznot hajtani neki, annak nincsenek érzelmei a kutya iránt – ért egyet Molnos Szanka Judittal. – A fogadásos versenyeket egyre kevesebben szeretik a világon, az állatvédelem manapság erősebb, mint korábban. A hivatásos agárfuttatók sok állatot tartanak egy telepen. Ha egy kitűnik a tömegből, akkor abból lesz valami, a többi pedig megy a konténerbe. Egy kutyának több száz másikat kell eltartania. Az amatőr versenyeken nincs pénzdíj, de a nagyobb derbiken, világ- és Európa-bajnokságokon díszes takarót kap a kutya – mutatja Krisztián a frissen szerzett elismerést. „World Champion”, áll a fehér, aranyfonállal hímzett takarón, amelyet a kutya hátára kötnek. Nem olcsó dolog világbajnokságon indítani egy kutyát. A nevezési díj csak húsz euró, de a versenyt innen ezerhatszáz kilométerre rendezték, és három napot kellett kinn tölteni.
Egy nagyobb versenyen három futamon indulnak a kutyák. Molnos agarai általában a másodikon a leggyorsabbak, a harmadikon, a döntőben pedig kissé lassabbak. Ha egy kutya jó formában van, akkor a futamokon elért eredményeknek hasonlóknak kell lenniük. A nagy nemzetközi versenyeken már kötelező a doppingvizsgálat. Egy németországi versenyen Molnos egyik kutyáját is elvitték ellenőrzésre. Nem találtak semmit, visszahozták és eredményes versenyzést kívántak neki.
Krisztián már sokszor borsot tört a külföldi favoritok gazdáinak orra alá.
– A hollandiai világbajnokság futamai előtt megkérdezték tőlem, hogy versenyezni jöttem-e Csinossal, mert a társaihoz képest olyan kicsi, kétszer ekkora is lehetne. Aztán megnyerte. Csinos és Csoszogó apja egyébként többször rám hozta a szívbajt. Képes volt az utolsó méteren előzni, és az élre állni. Egyszer Franciaországban nagyon rosszul kezdett. A franciák favoritja végig vezetett, a közönség őrjöngött. Én a fejemet fogtam, de egyszer csak néma csönd lett. Ki kellett kockáznunk a filmfelvételt, és csak akkor láttuk, hogy három lépéssel a cél előtt előzte meg a franciák kedvencét.
2008. augusztus 2.
