Hét állatjogvédő aktivistát ítéltek négytől tizenegy évig terjedő börtönbüntetésre Angliában. Az elítéltek megzsaroltak, rágalmaztak és megfenyegettek olyan cégeket – és alkalmazottaikat –, amelyek állatkísérletekkel hozhatók öszszefüggésbe. A cégek pokolgépnek tetsző csomagokat és fenyegető telefonhívásokat kaptak, vezetőiket pedig pedofíliával rágalmazták meg. Az aktivisták a Huntingdon Life Sciences nevű, biotechnológiával foglalkozó vállalatot és beszállítóit, összesen több mint negyven céget zaklattak.
A fenyegetések hatására megszigorított biztonsági intézkedések költsége és a kutatásban okozott kár együttesen eléri a 12,6 millió fontot (3,8 milliárd forintot), és ebben nincs benne az elmaradt bevételek összege. „Várhatóan néhányan úgy tekintenek majd önökre, mint egy nemes ügy mártírjaira – mondta az elítélteknek Butterfield bíró –, pedig nem a nézeteikért, hanem az önök által elkövetett bűncselekményekért mennek most börtönbe.” Az állatjogvédő aktivisták napjainkra agresszívakká váltak, és gyakran az erőszaktól sem riadnak vissza.
363
esetben támadtak rá állatkísérleteket végző kutatókra 2000 és 2005 között az Orvosbiológiai Kutatási Alapítvány nevű szervezet szerint. Ez a szám az incidensek gyakoriságának számottevő növekedését jelenti, hiszen a nyolcvanas években mindössze nyolcvannyolc, a kilencvenes években pedig százharminckét ilyen eset fordult elő.
6
éves lánya és hétéves fia is a házban aludt, amikor tavaly augusztusban Molotov-koktélt dobtak a Kaliforniai Egyetemen dolgozó David Feldheim házára. A kutató laboratóriumi egereken vizsgálja az agyi látókéreg kialakulásának folyamatait, munkájának eredményeképpen a jövőben talán vissza lehet adni néhány ember látását.
50 és 100 millió
közé tehető az évente kísérletekre felhasznált állatok száma a Nuffield Council on Bioethics szervezet 2005-ös becslése szerint, amelyek többsége gerinctelen. Ezek közül 2003-ban mintegy 2,72 millió állatot használtak fel Nagy-Britanniában.
A XX.
század minden egyes orvosi felfedezése állatkísérleteken alapult, figyelmeztet az angol tudományos akadémia szerepét betöltő Royal Society, amely szerint még a legfejlettebb számítógépek sem alkalmasak arra, hogy az élő szervezet molekulái, sejtjei, szövetei és szervei közötti kölcsönhatásokat modellezzék, így az állatkísérletekre továbbra is szükség van.
30
éve még kétszer ennyi állat esett a kutatások áldozatául, de a tudomány fejlődésével csökkent a szükséges egyedek száma. Néhányan azonban arra figyelmeztetnek, hogy a genetikai vizsgálatok várható szaporodásával újból növekedésnek indulhat főképpen az elpusztított rágcsálók száma.
5000
állaton kell toxicitási (az esetleges mérgezőséget ellenőrző) tesztet végezni minden egyes új vegyi anyag bevezetéséhez az Európai Unióban, írta 2005-ben a Nature. Míg az orvosbiológiai kutatások esetében etikailag indokolható az állatok feláldozása – hiszen ezen az áron esetleg emberéleteket menthetünk meg –, kevéssé magyarázható ugyanez, amikor új légfrissítőről, körömlakkról vagy csomagolóanyagról van szó. E kísérleteket altatás és fájdalomcsillapítás nélkül végzik a drogok zavaró hatásának kiküszöbölése miatt.
2009. február 21.
