A szemétnek is van életútja. Bár átfogó magyarországi „biográfiája” még hiányos, annyi
látható, hogy a pénzügyi világválság következtében ez az életút mostanság sok esetben
megszakad a hulladékgyűjtő szeméttelepen. Pedig két miskolci kutató szerint ez a szemét
fedezné üzemanyag-ellátásunkat.
Futószalagon közelednek a kartonlapok a negyventonnás nyomást kifejteni képes bálázógép szája felé. A felfelé vezető úton a kartondobozok elhaladnak egy fedetlen testű hölgyet ábrázoló poszter mellett, a tömörítés után a gépből előbújó bálakígyót pedig egy piros plüssből készült kiscsikó üdvözli. A szelektív hulladékgyűjtést végző AVE Tatabánya Zrt. munkatársai gyakran megtartják a szemét között talált érdekesebb tárgyakat, így menekült meg az enyészettől az autószerelő műhelyek elmaradhatatlan kelléke, a pucér nő és az állatka is.
A Tatabánya melletti szeméttelepen Szépe Attila termelési igazgató mutatja a februári esőben ázó, szállításra váró összetömörített műanyag- és papírbálákat. A rossz időjárás különösen sürgetővé teszi az értékesítést, hiszen a szétázott papír elveszíti megmaradt értékét is. A telephely közepén álló bálázócsarnok sarkában felhalmozva rengeteg PET-palackot tárolnak. Minthogy tavasz van, a flakonok mennyisége a rossz értékesíthetőség dacára sem kezelhetetlen. Nyáron van ugyanis a műanyag palackok gyűjtésének főszezonja, mert az emberek az utóbbi évtizedekben egyre több ásványvizet isznak a forróságban.
– Ma az összes begyűjtő és hasznosító cég kivárásra játszik. Igyekeznek visszatartani az összegyűjtött hulladékot, raktárakat bérelnek, és remélik, hogy feljebb mennek az árak – mondja Szépe. – Ez viszont hatalmas kínálatot generál, így amikor majd újra megindul a gazdasági termelés, legalább fél évnek kell eltelnie ahhoz, hogy kiürüljenek a raktárkészletek. Véleményem szerint talán a negyedik negyedévben újra növekedésnek indul a piac, de sokan úgy gondolják, hogy a 2009-es évet már temethetjük.
Az AVE Tatabánya szerte az országban száznegyven szelektív gyűjtőszigetet üzemeltet, és egyre többre lenne szükség. A lakók igen felelősségteljesen használják a konténereket, Szépe tapasztalatai szerint a szelektált szemét mindössze hat-hét százalékban tartalmaz „szennyeződést”, oda nem illő anyagot. A papírhulladék nagyobb részét a csomagolóanyagokat gyártó Dunapack vásárolja föl, de az AVE szállít egy osztrák papírgyárnak is. A műanyagot fajtája szerint különválogatják, és másodlagos hasznosítóknak adják tovább.
Csökkenő árak
Az utóbbi időszakban azonban annyira lement a hulladék ára, hogy már alig éri meg foglalkozni vele. A polietilén fólia fél-egy évvel ezelőtt igen keresett anyag volt, a bálázott fóliát száz forint körüli kilós áron tudta értékesíteni a cég. Mára nulla forintra csökkent az ára.
– A felvevők azt mondják, hogy ingyen átveszem tőled, de inkább ide se hozd – mondja keserűen a termelési igazgató. A PET-palackokat jelenleg még el lehet adni, de a korábbi kilónkénti negyvenöt forint itt is a harmadára csökkent. Hasonló válságjelenségekkel találkozhatunk az egész országban.
Az újrahasznosítható hulladék iránti kereslet csökkenéséért sokan a kínai és indiai gyárak megcsappant alapanyagigényét okolják, de a kép ennél árnyaltabb.
– Két-három évvel ezelőtt még nagyon jelentős volt a Kínába irányuló hulladékszállítás, de azóta ez szinte teljesen megszűnt. Jelenleg a kínai export az összes szállítás tíz százalékát sem éri el – nyilatkozta lapunknak Balatoni Henrik, a hulladékfeldolgozással foglalkozó Fe-Group Invest Zrt. elnöke és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnökségi tagja. – Így a hulladékhasznosító ipar válsága és Kína között ma már nincs jelentős összefüggés.
Balatoni szerint a valós ok az európai ipari termelés visszaesése. A jármű-, a textil- és az elektronikai ipar, illetve minden olyan iparág, amelyik jelentős részben hasznosít másodnyersanyagot, kézzelfogható mértékben visszafogta termelését.
Balatoni adatai szerint a Magyarországon összegyűjtött papírhulladék több mint kilencven százalékának feldolgozása hazánkban, Dunaújvárosban történik. Részben Magyarországon hasznosul a fémhulladék is, másrészt Európába – Németországba, Ausztriába, Szlovéniába, Oroszországba – exportáljuk. A műanyag több mint felét is Magyarországon dolgozzák fel, a fennmaradó hányad legnagyobb része az Európai Unióba, a maradék a Távol-Keletre kerül. A fehér üveg zömét Orosházán hasznosítják újra, a színes üveget pedig Kelet-Európának, Bulgáriának és Ukrajnának adjuk el.
Bár az újrahasznosító ipart veszélyeztetik a válság következtében leesett árak, a műanyaggyártás éppen az anyag alacsony ára miatt lett sikeres. A PET (polietilén-tereftalát) viszont a drágább műanyagok közé tartozik, így megéri (korábban legalábbis megérte) újrahasznosítani. E művelet azonban korántsem egyszerű, és – ahogy minden ipari tevékenység – önmagában is környezeti terheléssel jár.
– Az újrahasznosításhoz elengedhetetlen a szelektív gyűjtés, de ugyanennyire fontos a megfelelő tisztítás is. A szennyező anyagok ugyanis jelentősen csökkentik a minőségét – mondja Pukánszky Béla vegyész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikai kémia és anyagtudományi tanszékének vezetője. A hatékony újrahasznosítást jelentéktelennek tűnő körülmények is lehetetlenné tehetik. Ha egy PET-palackon rajta marad a PVC (polivinil-klorid) alapú címke vagy a polietilén kupak, az újrahasznosított alapanyagból készült termék már csak gyenge minőségű lehet. Ezek a lépések természetesen mind pénzbe kerülnek, így mire eljutunk ahhoz az alapanyaghoz, amelyből újabb terméket lehet készíteni, az ára nem biztos, hogy alacsonyabb lesz, mint a manapság olcsó kőolajból gyártott műanyagoké. A világszerte felhasznált kőolaj hét százalékát hasznosítja a műanyagipar, és négy százalékából készül csomagolóanyag.
Körforgás
Hogy milyen sikeresen lehet újrahasznosítani a hulladékot, az a műanyag fajtájától és a felhasználási területtől függ. A sörösrekeszeket például, amelyek nagy sűrűségű polietilénből készülnek, egyszerűen lemossák, darálják, és olvasztás után szinte minőségromlás nélkül lehet belőlük megint rekeszt gyártani. Más műanyaghulladékoknál sokkal bonyolultabb az újrahasznosítás. Az olajos-, samponosflakonokat igen nehéz kitisztítani, az autóiparban használt műanyagok szerkezete pedig annyira összetett, hogy szétválogatásuk különösen bonyolult.
A műanyag minősége minden újrafeldolgozási ciklus során romlik. A PET-et úgynevezett polikondenzációs eljárással állítják elő, benne kis, láncba rendeződött molekularészletek ismétlődnek számtalanszor. A kondenzációnak nevezett kémiai reakció közben újabb elem csatlakozik a hosszabbodó lánchoz, miközben egy kisebb molekulájú vegyület (gyakran víz) válik ki. A folyamat az ellenkező irányba is lejátszódhat. Ha túl sok víz van a rendszerben, felbomlanak a műanyagot felépítő láncok, és így romlanak mechanikai tulajdonságaik. A sokszori újrahasznosítás során a depolimerizáció (az elemekre bomlás), de az oxidáció is rontja a PET minőségét. Ezért általában nem flakont, inkább kevésbé igényes műszálat készítenek belőle.
– Ahogy minden más ipari tevékenységnek, a hulladék-újrahasznosításnak is vannak környezeti hatásai. A szemét szállítása, vegyszeres mosása, őrlése környezeti terhelést jelent – mondja Pukánszky. – Viszont a hulladék égetése, elásása és a műanyag kőolajból való előállítása is megterheli a környezetet. A legkörnyezetkímélőbb technológia kiválasztásához életút-analízist kell végezni, tehát összességében kell megvizsgálni a környezetre nehezedő terhelést a kőolajbányászattól a sokszor újrahasznosított PET-termék elégetéséig.
Minthogy a háztartások fogyasztása megoldhatatlan hulladék keletkezése nélkül, hatalmas a szelektív szemétgyűjtés jelentősége. Tavaly decemberben lépett életbe az Európai Unió hulladék-keretirányelvének újabb változata, amely hierarchikusan osztályozza a hulladékkezelés lépéseit. Az elsődleges cél eszerint a szemét keletkezésének megelőzése. Ha ez nem kerülhető el, akkor törekedni kell az eszköz (például a sörösüveg) újbóli használatára. Amikor ez lehetetlen, a termék anyagát kell újrahasznosítani, és csak ezek után következhet, más lehetőség nem lévén, az égetés, illetve a lerakókba helyezés.
– A szelektív hulladékgyűjtés és -újrahasznosítás annak dacára környezetkímélőbb megoldás az égetésnél és a lerakásnál, hogy esetenként Kínába kell szállítani a hulladékot, bár átfogó életútelemzések máig nem készültek – mondta Graczka Sylvia, a Hulladék-munkaszövetség szóvivője. – A végső cél, hogy ne kerüljön ki szemét az anyagok körforgásából. Törekednünk kell rá, hogy Magyarországon is kiépüljön a feldolgozóipar rendszere, hiszen ma a feldolgozás mértéke elhanyagolható a keletkező hulladék menynyiségéhez képest.
Szén-dioxid-üzlet
Jelenleg azonban a gazdasági recesszió akadályozza ezt a folyamatot, sőt az eddig működő hálózatokat is veszélyezteti. Pedig a hulladékot nemcsak új termékek nyersanyagaként láthatjuk viszont, hanem hamarosan a jövő energiahordozójává is válhat.
A kommunális hulladék szervetlen és szerves (szén alapú) összetevőket is tartalmaz. A szerves anyagok viszonylag egyszerűen átalakíthatók üzemanyagként használható formájúakká, derül ki Raisz Iván, a Miskolci Egyetem kémia tanszékének vegyésze és Barta István, a Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. ügyvezető igazgatója szabadalmából. A két kutató eljárása elnyerte a 2008-as év találmánya díjat.
– A hulladékból elkülönítjük a szerves anyagokat, amelyeket felaprítunk és elegyítünk, hogy létrehozzuk az optimális összetételt – mondta el lapunknak a technológia lényegét Raisz Iván. – Ezután sajtoljuk és ezer Celsius-fokon hőkezeljük az anyagot, amelyben így kémiai reakciók mennek végbe, és a széntartalma kétharmadából szén-dioxid, egyharmadából pedig szén-monoxid keletkezik, illetve hidrogén is képződik. A szén-monoxidból és a hidrogénből metilalkoholt készítünk, a szén-dioxidot pedig cseppfolyósítjuk.
A metilalkoholt (metanolt) a vegyiparban, a gyógyszergyártásban és az elektromos áram előállítása során is használják, de üzemanyagként is alkalmazható. Raisz elmondása szerint Brazíliában évtizedek óta használnak metanol hajtotta járműveket, és a hazánkban termelődő hulladékból elvileg előállítható metanol mennyisége összevethető Magyarország benzinfogyasztásával.
A feltalálók most egy évi kétezer tonna kapacitású üzem felépítését tervezik, amely napi egy teherautónyi szemét feldolgozását jelenti, és benne a technológia gyakorlati alkalmazhatóságát tesztelik. A cseppfolyósított szén-dioxid sem fog kárba veszni, hiszen az az üdítőitalok gyártásakor, a tűzoltásban vagy a védőgázos hegesztés közben hasznosulhat.
Igaz, a vegyész arra számít, hogy kezdetben a szén-dioxid eladásából nagyobb bevételeik lesznek, mint az ökometanol névre keresztelt anyag forgalmazásából.
2009. március 14.
