Sztálin tolmácsa, Valentyin Berezskov számos történelmi jelentőségű találkozón vehetett részt. A háború előtt a németekkel, később a szövetségesekkel folytatott tárgyalásokon fordított a szovjet főtitkárnak. Egy évvel a Szovjetunió megtámadása előtt, 1940 júniusában, amikor a két ország az 1939-es paktum megkötését követően baráti viszonyt ápolt egymással, Berezskov Berlinben járt, és szemtanúja volt, ahogy Hitlert ujjongó tömeg fogadja az operánál az obligát karlengetéssel és a harsogó „Sieg Heil!” skandálásával.
A napról így írt naplójában: „Ahogy ezt az egészet figyeltem, magam is arra gondoltam – és ez a gondolat megrémít –, hogy mennyire hasonlít a mi kongresszusainkra és konferenciáinkra, arra, amikor Sztálin belép a terembe. Ugyanaz a viharos, szűnni nem akaró ováció. Ugyanazok a hisztérikus kiáltások: »Dicsőség Sztálinnak! Dicsőség a mi vezérünknek!«” – idézi a beszámolót Andrew Nagorski A legnagyobb csata – Sztálin, Hitler és a küzdelem Moszkváért című kötetében. A napló a tolmács szerencséjére nem jutott a generalisszimusz kezébe, hiszen Berezskov alig tíz éve, nyolcvankét éves korában halt meg Amerikában.
Nagorski a könyvben részletesen, mégis rendkívül izgalmasan követi végig az orosz főváros (és végső soron az egész Szovjetunió) elfoglalásáért indított Barbarossa hadművelet történetét. A hadművelet elnevezése egyébként, mint utóbb kiderült, „látnoki módon” szerencsétlen volt: I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár a harmadik keresztes hadjárat közben, 1190-ben belefulladt a Szalef folyóba. A történet olvasása közben a jól ismert epizódokat is új megvilágításban láthatjuk, köszönhetően a ritka titkosrendőrségi dokumentumoknak és a szerző szemtanúkkal készített interjúinak. Így például Sztálinnak – a német inváziós előkészületekről tudósító rengeteg hírszerzői információ miatt – érthetetlen tétovázása is kidolgozottabb hátteret kap.
A könyv legérdekesebb részei mégis talán azok a bekezdések, amelyek a szovjet hadsereg mindennapos szokásait világítják meg. Harry Hopkins, Roosevelt elnök szovjetbarát tanácsadója 1941 nyarán a Szovjetunióba utazott, hogy az oroszoknak adandó amerikai hadisegély részleteiről tárgyaljon. Londonból felszállva az angol légierő gépével repült Arhangelszkbe, ahol azonnal megtapasztalhatta, hogy az oroszok semmit, így egy nagyon kedves, az adott helyzetben létfontosságú vendég fogadását sem tudják elképzelni „kicsiben”. Négy órán keresztül tartott a díszebéd, eközben rengeteg kaviárt és pácolt halat fogyasztottak el, és hektoliterszámra itták a vodkát. „A vodkának hatalma van. Nem amatőröknek való ital” – emlékezett vissza Hopkins. A küldött később Moszkvában négyszemközt tárgyalhatott Sztálinnal, aki jó benyomást tett rá, mint mondta, realisztikusan vázolta a hadi helyzetet, de biztosította, hogy még nem vesztették el a háborút.
Moszkva lakosait napjainkig újabb és újabb események emlékeztetik a majd hetven évvel ezelőtti történésekre. Négy éve, amikor a sztálini korszak egyik híres épületét, a Moszkva szállót bontani kezdték, egy tonna dinamitot találtak az alapozásában. Amikor 1941 októberében egyre fenyegetőbb veszélynek látszott a város eleste, az NKVD már a főváros feladására és gerillaháborúra készült. A legnagyobb épületeket aláaknázták, a bevonuló német csapatokra akarták dönteni őket. A titkosrendőrség számos ügynököt is kiképzett, akik Moszkvában maradva szabotázsakciókat hajtottak volna végre, működtették volna a partizánok kommunikációját segítő rádióadókat és titkos nyomdagépeket. Az egyik legmerészebb (vagy legőrültebb) terv szerint négy fiatal komédiást, egy füttyénekest, egy kabarészerzőt, egy énekesnőt és Nyinát, a bűvészlányt arra készítették föl, hogy a német győzelmi ünnepségen cirkuszi számukkal föllépve fölrobbantsák a német vezérkart. A főszerep Nyinának jutott, aki a bűvészmutatvány csúcspontján a tábornokok, esetleg magának Hitlernek az ölébe dobta volna a kalapba rejtett bombát. Mivel az összeomlás nem következett be, és az öngyilkos akciót lefújták, a fiatalok egyenesen csalódottnak tűntek, amiért elmaradt életük világszáma.
(Andrew Nagorski: A legnagyobb csata – Sztálin, Hitler és a küzdelem Moszkváért. Park Kiadó, Budapest, 2009. Ára: 3900 forint)
2010. április 10.
