A könyv- és lapkiadók óvatos optimizmussal tekintenek az Apple új táblagépére, az iPadre. Vajon tényleg forradalmasítja majd szokásainkat az új masina (esetleg az e-könyvek fogadására alkalmas másik reménység, a Kindle), vagy csupán a válságban lévő kiadók vágyálmáról van szó?
E-könyv-készülékek itthon
Hazánkban jelenleg sem Kindle, sem iPad nem kapható. Néhány kevésbé ismert e-book-olvasó azonban igen, amelyek a népszerű szövegfájlformátumokat képesek megjeleníteni. Egyikük a T-Mobile által forgalmazott Hanvon márkanevű készülék. A hozzánk tesztelésre eljuttatott eszköz kézbevételekor mindenkinek az volt az első benyomása, hogy mennyire kicsi. Képernyője mindössze 12,5 centiméter átlójú, amely leginkább egy zsebszótár méretével azonos. Ez előnyös lehet akkor, amikor buszon olvasunk, de a könyvek megszokott, kényelmes méretét nem éri el (az emberek pedig láthatóan ezt várják egy e-könyv-olvasótól). Háromszáz könyvet feltöltöttek rá a szállítás előtt, amelyek legtöbbje klasszikus magyar és angol nyelvű mű, ezek után ugyanis nem kell a forgalmazónak szerzői jogdíjat fizetni.
A Kindle-hez hasonlóan nem a folyadékkristályos, hanem az e-papír-technológiát alkalmazza. Bár így le kell mondanunk a színekről, a háttérvilágítás és a vibrálás nem zavarja az olvasást, az élmény valóban olyan vagy hasonló, mintha igazi papírt tartanánk a kezünkben – ez mindenképpen előnyösebb az LCD kijelzőnél, amely bár kevésbé, mint a képcsöves monitorok, de fárasztja a szemet, rontja látásunkat.
Ám hasonlóan a valóságos papírhoz, ezt is csak megvilágítva lehet elolvasni, energiát viszont csak az újabb oldalak betöltésekor fogyaszt. Az oldalak betöltése és a menüben való mozgás néha bosszantóan lassú. Egy folyamatos olvasásra szánt készülék esetében az oldalváltások talán ritkábbak, mint amikor csak szörfölünk az interneten, az olvasó kis képernyője miatt mégis túl gyakoriak ahhoz, hogy a lassúság zavaró legyen.
További eltérés a Kindle-től, hogy a felhasználónak magának kell új könyveket feltöltenie az olvasóra (a fényképezőgépekben már megszokott SD kártyák révén), a T-Mobile jelenleg – néhány bemutató kiadványon kívül – nem kínál interneten vagy mobiltelefonon keresztül megvásárolható köteteket. A gép sem alkalmas arra, hogy interneten keresztül (Wifi vagy széles sávú mobil internetelérés segítségével) az e-könyv-olvasó segítségével vásároljuk meg a kiadványokat.
Vagyis annak, aki ilyen készüléket választ, számolnia kell azzal, hogy internetkapcsolattal rendelkező számítógép nélkül nem fog tudni új kiadványokat beszerezni az e-könyv-olvasóra.
Szerdán mutatta be az Apple régóta várt táblaszámítógépét, az iPadet. A túlméretezett iPhone-ra (az Apple szappantartónyi méretű, érintőképernyős telefon-számítógépe) hajazó komputerrel filmet nézhetünk, játszhatunk és elektronikus könyveket, újságokat olvashatunk.
Évek óta arról szólnak a számítástechnikai trendet előre jelezni próbáló jóslatok, hogy a XXI. században a mobil eszközök legyűrik az asztali számítógépeket. A múlt században a hordozható komputert a laptop jelentette, amelyet valóban át lehetett tenni egyik asztalról a másikra, három-négy kilogrammos súlyával és külön táskát igénylő méretével azonban kényelmetlen volt buszon, villamoson szállítani, utcán használni pedig szinte lehetetlen.
Az utóbbi néhány évben megjelentek a kisméretű, internetezésre szánt netbookok és az okostelefonok, amelyeket már valóban zsebre lehetett vágni. Sok szakértő azonban továbbra is szkeptikus e mobil készülékek használhatóságát illetően. Két egymással szöges ellentétben álló kívánalomnak kell ugyanis egyszerre megfelelniük. Kicsiknek kell maradniuk, hogy ne zavarják használójuk egyéb tevékenységét, elég nagy képernyővel kell viszont rendelkezniük ahhoz, hogy az olvasás, filmnézés élvezhető legyen rajtuk.
Ennek ellenére az internetelérésre, programok futtatására alkalmas okostelefonok népszerűek lettek, közülük az Apple cég iPhone készüléke kultusztermékké vált.
Ebben nagyobb szerepe volt a cég egyedi formatervezésre alapozott imázsának, mint a készülék képességeinek. Az Apple jóval az IBM rendszerét követő személyi számítógépek (PC-k) elterjedése előtt jelen volt a komputerek piacán. Minthogy akkoriban még nem voltak megfizethető riválisok, magas árával is sikeres tudott lenni. A PC-k térhódításával azonban úgy tűnt, leáldozott a cégnek. Az Apple továbbra sem adta ki kezéből az operációs rendszer és az azt futtató számítógép gyártását, így a gépek ára az új körülmények között csillagászativá vált. A dizájntermékekké alakított Apple Macintoshok után PC-felhasználók milliói vágyakoztak, a borsos ár azonban legtöbbjüket visszatartotta őket attól, hogy lecseréljék az idők során egyre megbízhatóbbá vált PC-jüket.
Az iPod zenelejátszó megjelenése mindent megváltoztatott. Bár kezdetben semmi köze nem volt a számítógéphez, mégis az Apple gyártotta, így tulajdonosuk elérhető áron gondolhatta magát a „Mac-életérzés” részesének. Ezt követte az iPhone, egy mobiltelefon, amelyben már csak elhanyagolható, kiegészítő funkció maradt a telefonálás. Minthogy az Apple üzleti stratégiája központjában az újabb és újabb szenzációk bejelentése áll, várható volt, hogy nem késik sokáig a következő sem. Sok szakértő azt is kitalálta, hogy táblaszámítógép lesz.
A szerdán bemutatott, iPadnek elnevezett eszköz kinézetében és működésében is túlméretezett iPhone-ra hasonlít, azzal az apró különbséggel, hogy ezzel nem lehet telefonálni. Folyadékkristályos (LCD) érintőképernyője huszonöt centiméter átmérőjű, így elméletben kényelmesebb lehet rajta a hosszabb szövegek olvasása, mint kisebb testvérén. Egyúttal azonban a hasonló operációs rendszer miatt a sokezernyi iPhone-ra kifejlesztett szoftvert is futtatni fogja. Az ára kezdetben a memória méretétől függően 499 és 829 dollár (97 ezer és 161 ezer forint) között váltakozik, és várhatóan márciustól vásárolható meg.
Ha van erre a célra fordítandó pénzünk, nem érdemes elkapkodni az eszköz beszerzését, hiszen az Apple, ahogy röviddel az iPhone megjelenése után is tette, várhatóan jelentősen csökkenti az árakat, miután az új technikai eszközök megszállottjai felvásárolják az első készleteket. A cég a nagy bevételt nem is az eszközök eladásából, hanem mára bejáratott módszer szerint a rajta futtatható programok, zeneszámok, filmek és könyvek értékesítéséből várja. A The Guardian újságírója, akinek már volt alkalma kipróbálni a készüléket, azt írja, hogy a gép leginkább kikapcsolódásra alkalmas. Billentyűzete csak az érintőképernyőn jelenik meg, így hosszas gépelésre, táblázatkezelésre, vagyis munkára kevéssé hasznosítható.
De a legtöbb érdeklődő nem is ezért vásárolna ilyen gépet: az iPadben nagy lehetőséget leginkább a könyv- és lapkiadók látnak. Az iPodok megjelentetése után csakhamar megnyitották az Apple online zeneboltját, az iTunest, ahol a vevők egyenként is vásárolhattak dalokat (az azóta iparági standarddá vált 99 centes áron), nem kellett megvenniük az egész lemezt. Az iTunes üzleti modellje sikeresnek bizonyult a zeneipart sújtó illegális internetes letöltések közepette is. A siker más piaci szereplők étvágyát is felkeltette, és ekkor került először szembe egymással az Apple és az internetes vásárlások piacát uraló Amazon. Bár a zeneforgalmazás területén az Amazon nem tudott az Apple fölé kerekedni, saját elektronikuskönyv(ebook)-olvasója, a Kindle segítségével uralja az ebookok piacát. A siker forrása az új könyvek beszerzésében és alacsony árukban rejlik. A felhasználók a Kindle-t használva néhány gombnyomással elérik az Amazont vezeték nélküli internetkapcsolaton keresztül, és onnan pár pillanat alatt le is tölthetik a következő könyvet. A bestsellerekért így átlagosan 10-12 dollár körüli összeget kell fizetni, ami sokkal alacsonyabb, mint nyomtatott változataik ára. A szigorú, engedményre épülő árpolitikával korántsem elégedettek azonban a kiadók, akik így bevételtől esnek el. Minthogy az Amazon egyeduralkodó volt az ebookok piacán, nem tehettek mást, lenyelték a békát, és az Amazon kegyeit keresték.
Ez a helyzet most megváltozott, az Apple is beszáll az elektronikus könyvek forgalmazásába. Az iPad bejelentését megelőzően az Apple már hetek óta tárgyalt a legnagyobb angolszász könyv- és lapkiadókkal arról, hogy milyen üzleti modell keretében forgalmaznák termékeiket a cég táblagépén. A modell pedig első látásra kedvező a kiadóknak. Maguk határozhatják meg a könyvek árát, amely az újdonságok esetében így 13-15 dollár körül alakul. Ebből az árból az Apple harminc százalék jutalékot tart meg magának, írja a The Wall Street Journal. Hasonló rendszerben nemcsak könyveket, hanem újságcikkeket is árusítanának az iPadhez. A The New York Times értékelése hangsúlyozza: a nagyméretű színes kijelző lehetővé teszi, hogy az újságok, magazinok oldalai a megszokott, tördelt formájukban jelenjenek meg rajta, így fokozva a hagyományos újságolvasás élményét, amely talán eltántorítja az olvasókat az ingyenes internetes híroldalaktól – főként, ha a lapok előfizetése olcsóbb és kényelmesebb lesz online, mint a nyomtatott verzió esetében.
A fizetési hajlandóságot valószínűsítheti az is, hogy míg az asztali számítógépeket használó emberek szinte mindent ingyen igyekeznek megszerezni, a mobil eszközök tulajdonosai örömmel fizetnek mindenért a csengőhangtól a színes háttérképen át a leggyermetegebb játékokig.
Az amerikai nyomtatott sajtó és könyvkiadás köreiben tehát jelenleg visszafogott optimizmus uralkodik az utóbbi évtized mélyrepülése után. A The New York Timesnak nyilatkozó egyik bennfentes szerint Steve Jobs, az Apple kissé öntörvényű vezetője hisz a demokráciában, amelyet a szabad sajtó tart életben, ehhez pedig elengedhetetlen a hivatásos újságírás fennmaradása. Az optimista hangulat egyes médiacégek tőzsdei pozícióján is meglátszik. Az ABC News beszámolója szerint a könyvkiadó Barnes & Noble részvényárfolyama tizenkét százalékkal emelkedett kedden, miután elterjedt a pletyka, hogy fontos szerepet vállal az iPaden olvasható könyvek forgalmazásában.
Mégsem egyértelműen pozitív azonban az Apple tervének fogadtatása a sajtó szereplői között. Sokan úgy vélik, hogy ha a lapok és magazinok ezentúl az Apple online boltján keresztül fogják értékesíteni az általuk előállított tartalmakat, akkor megszakad közvetlen kapcsolatuk olvasóikkal. Ez több szempontból is gondot okozhat. Az előfizetőkről nyilvántartott pontos statisztikák az újságok üzleti modelljének fontos részét képezték a múltban. Ezek az információk segítették őket a piaci folyamatok értékelésében és az olvasókat nagy valószínűséggel érdeklő más termékekről szóló ajánlatok célba juttatásában. E jövedelmező információkkal ezentúl az Apple rendelkezhet.
És hogy mikor lehet majd szert tenni az iPadre itthon? A Magyarországon az iPhone-okat is forgalmazó T-Mobile egyelőre nem árulja el; hivatalos és óvatos közlése gyakorlatilag úgy fordítható magyarra: majd.
2010. január 30.
