Az eddig ismert legnagyobb ragadozó, a plioszaurusz (a dinoszauruszok tengerben élő rokona) megkövesedett maradványaira bukkantak norvég kutatók a Norvégiához tartozó északi-tengeri szigetcsoporton, Svalbardon. Jorn Hurum és kollégái, az Oslói Egyetem Természettudományi Múzeumának munkatársai tavaly júniusban egy kéthetes expedíció során fedezték fel a fosszíliákat. A plioszauruszok a földtörténeti jura és kréta korokban népesítették be a tengereket. „A testfelépítése, a fiziológiája és a vadászati stratégiája mind arra utal, hogy ő volt a végső ragadozó. A legveszélyesebb teremtmény, amely valaha portyázott a Föld óceánjaiban” – áll a múzeum hatásvadász fordulatokban bővelkedő sajtóközleményében. A plioszaurusz még nem kapott tudományos fajnevet, a kutatók viszont már elnevezték X ragadozónak.
20 ezer
csontdarabot találtak a svalbardi szigetvilág állandóan fagyos talajában a kutatók, amelyek konzerválása és összeillesztése jelenleg is folyik az oslói múzeumban. E húszezer darabos puzzle sok türelmet és elszántságot igénylő összerakásával diákokat és önkénteseket bíztak meg. A koponya viszont részlegesen egyben maradt, így az ismert csontjai méretéből következtetni lehet az állat teljes testméretére is.
15
centiméteres átmérőjű volt az X ragadozó gömb alakú condylus basioccipitalis csontja, amely összeköti a koponyát a gerinccel. A többi ismert plioszauruszfajban e csont mérete jóval kisebb. „Összehasonlításul a Tyrannosaurus rex condylusa csupán 8 centiméteres. Ez azt jelenti, hogy az X ragadozó koponyája legalább kétszer akkora volt, mint a Tyrannosaurusé” – idézte a kutatást vezető Hurumot a New Scientist.
45
tonnát nyomhatott az X ragadozó, teste pedig 15 méter hosszú volt. A vízi életmód hatására úszóvá fejlődött lábaiban lévő csontok elemzéséből úgy gondolják a paleontológusok, hogy általában csak az elülső úszóit használta a tovahaladáshoz. Amikor viszont a prédáját üldözte, a hátsó lábai csapásaival gyorsan növelni tudta a sebességét.
15
tonna erővel volt képes ez a plioszauruszfaj összezárni az állkapcsait, illetve a rajtuk sorakozó 30 centiméteres, háromszög alapú gúlát formázó fogait. Soha semmilyen állat harapása nem bizonyult még ilyen erősnek. Tízszer erősebben szorította állkapcsaival áldozatát, mint bármely ma élő állat, de még a Tyrannosaurus rexnél is négyszer erősebben.
147 millió
éve, a földtörténeti jura korban élt az X ragadozó, és egyértelműen az óceánok csúcsragadozója volt. A részleges, megkövesedett koponyát a mérete és a sűrűsége miatt egy ipari CT-berendezés segítségével vizsgálták meg. A koponya belső felületének mintázatából következtetni tudtak az őshüllő agyának méretére és formájára. Kiderült, hogy az agya kicsi volt, de vadászatra specializálódott. Alakja és testméretéhez viszonyított mérete hasonló volt a tengerek mai csúcsragadozójáéhoz, a nagy fehér cápáéhoz.
2009. április 11.
