Függő játszma

Ahogy egyre több országban engedélyezik a marihuána orvosi és élvezeti célú fogyasztását, egyre felfokozottabbá válik a vita e drog valós élettani hatásairól. Katona István neurobiológus és munkatársai világraszóló felfedezést tettek a fű fő hatóanyagával kapcsolatban. A tudós álláspontja a marihuánáról nem morális elvek, ideák és előítéletek szüleménye, hanem hátterében a tudományos tények állnak.

Pénzgyűjtés az űrkatasztrófa ellen

A jelenlegi technikai fejlettségünk mellett a kisebb, mégis veszélyes aszteroidákat észre sem tudjuk venni, és arra is kevés esélyünk van, hogy bármit tegyünk ellenük. Egy civil szervezet most adománygyűjtő kampányba kezdett, hogy meteorellenes űrhajót építsen. A terv szkepszisre adhat okot.

Számoló medvebocsok

Talán a matematikát utasítják el a diákok a legnagyobb arányban a tantárgyak közül. E negatív hozzáállás hátterében a tantárgy nehézsége, a korai kudarcélmények ugyanúgy meghúzódhatnak, mint az absztrakt feladatok látszólagos értelmetlensége, a mindennapokhoz fűződő kapcsolatának hiánya. Mindezen próbál változtatni a Medve szabadtéri matekverseny.

Összeomló jégtenger

Mintha az utóbbi hónapokban elsikkadtak volna az éghajlatváltozásról és a globális felmelegedésről szóló hírek. Sajnos azonban szó sincs arról, hogy a folyamat leállt volna, esetleg kiderült, hogy nincs itt semmi baj, kérem szépen, a vészmadárkodó tudósok csak rosszul olvasták le az adatokat számítógépük képernyőjéről. Az átlaghőmérséklet emelkedése továbbra is a sarki jégsapkák olvadásán érhető tetten leginkább, pusztulásuk mikéntje azonban továbbra sem teljesen ismert a kutatók előtt. Egy most publikált kutatás eredményei egy lépéssel közelebb visznek a megállíthatatlannak tűnő folyamat pontos megértéséhez. Kiderült ugyanis, hogy az antarktiszi jégtakaró – a meleg tengervíz miatt – nemcsak lentről, hanem a levegő emelkedő hőmérséklete folytán föntről is olvad.

Teljes szöveges archívum

A továbbiakban az újabb cikkek - illetve a régebbiek - teljes szövege olvasható lesz a

molnarcsaba.wordpress.com

címen. Így e blog nem frissül tovább. Köszönjük a figyelmet, találkozunk odaát.

Folytatódik a felmelegedés

Az utóbbi évtizedben – dacára a légkörbe jutó üvegházgázok tömegének – furcsa módon bizonyos mérések szerint lassult a bolygó felmelegedésének üteme. Ez a kevéssé értett jelenség muníciót adott a klímaszkeptikusok kezébe. Egy új kutatás eredményei azonban lehűtik a felmelegedés megállásához fűzött reményeket.

Polcok és kukák

Franciaországban mostantól törvény tiltja, hogy az áruházak szándékosan megsemmisítsék és kidobják az eladatlan élelmiszert ahelyett, hogy azt jótékony célra ajánlanák föl. Hazánkban is sok ezer tonna élelmiszert lehetne megmenteni, de ehhez nem elegendő a törvényi szigor, sem az infrastruktúra fejlesztése – az emberek tudatosságát kell erősíteni.

Már maga a küzdelem is érték

A Roma Sajtóközpont a hétköznapi cigány hősöket jutalmazó Aranypánt díjjal tüntette ki Horváth Józsefet, a Debreceni Egyetem molekuláris biológusát. A kutató, bár személyesen is találkozott romaellenes előítéletekkel, próbál nem törődni velük, mert szerinte bármilyen az ember származása, ha van tehetsége, szorgalma és kitartása, bármit elérhet az életben.

Eszkimó szem

Szinte minden fejlett civilizációban élő ember civilizációs betegségekben szenved, jellemzően egyszerre többfajtában is. Az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a gyomorfekély mellett azonban van egy kór, amelynek terjedése – bár az elmúlt évtizedekben a legsúlyosabb mértékben vált népbetegséggé a világon – mégsem oly látványos. Pedig ott van a szemünk előtt.

Új esély az Alzheimer-kórosoknak

Az Alzheimer-kór mára az egyik legsúlyosabb időskori népbetegséggé vált. A világon jelenleg 30-35 millió beteg él, az évszázad közepére számuk az előrejelzések szerint megnégyszereződhet. A kór okait csak sejtjük, gyógymód pedig nincs rá. Egy új vizsgálat azonban legalább a súlyosbodás lassításának reményével kecsegtet.

Közel félmilliárd éves élősködőt találtak

Új megvilágításba helyezhetik a paraziták evolúcióját azok a majd félmilliárd éves féregatka-fosszíliák, amelyeket angol paleontológusok fedeztek fel ősi, megkövesedett kagylósrákok testében, illetve testfelületén.

A fáraó visszatér

Az ismeretterjesztő csatornákon futó régészeti valóságshow-inak hála Záhi Havvász a világ legismertebb egyiptológusa. Egyesek szerint zseniális tudós és nemzeti hős, mások szerint öntelt, korrupt önkényúr. Az viszont kétségtelen, hogy ikonikussá vált kalapjában arcot adott az egyiptológiának, és sok laikus érdeklődését keltette fel.

Pál Csaba: Érdemes volt hazajönnöm

Idén Pál Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának evolúcióbiológusa kapta hazánk egyik legfontosabb tudományos kitüntetését, a Bolyai János Alkotói Díjat. A kutatócsoportról a tinyurl.com/szeged-evol című honlapon tudhatnak meg többet. A díjazott 1975-ben Budapesten született, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biológusi diplomát 1998-ban, majd ugyanott doktorátust 2002-ben. Kutatott az Oxfordi, a Heidelbergi és a Bathi Egyetemen, de nem bánta meg, hogy – részben a Lendület program jóvoltából – hazatérhetett.

Egyre közelebb a gyapjas mamut feltámasztása

A biotechnológia fejlődése és a szibériai permafroszt (állandóan átfagyott talaj) megállíthatatlannak tűnő olvadása miatt felszínre kerülő tetemek egyre biztosabbá teszik: előbb-utóbb képesek leszünk klónozással újra életre kelteni a több évezrede kihalt gyapjas mamutot. A technikai akadályok leküzdése után azonban fel kell tennünk magunknak egy sokkal nehezebb kérdést: szabad-e ilyet tennünk?

Nem szűnik a méheket sújtó járvány

Az elmúlt egy évben az Egyesült Államok méhkolóniáinak negyvenkét százaléka elpusztult. Az egy évtizede vissza-visszatérő, ismeretlen eredetű kolónia-összeomlási szindrómára még mindig nem találtak magyarázatot a kutatók, és így ellenszere sincs. Számos haszonnövényt a méhek poroznak be, nélkülük e növények sem tudnak szaporodni, gyümölcsöt hozni.

A tehén tőgye

Nyolcvanéves Csányi Vilmos etológus. Az ország talán leghíresebb tudósa életében szinte menetrendszerűek az olyan horderejű váltások, amelyek sokunk számára egyszer is elképzelhetetlenek. Sosem volt hajlandó bezárkózni egy szűk tudományterületre, viszont emiatt pályatársai sehol sem fogadták be igazán.

Emberi hibákra figyel a robotsofőr

Hír lett abból, hogy a Google robot által vezetett autója nemrégiben többször is összeütközött más kocsikkal. Ám e balesetek mindegyikét más, ember által vezetett autók okozták. A tanulság? A jövő robotsofőrjeinek az ő kiszámíthatatlanságukkal is számolniuk kell.

Gyilkos futópad

Dave Goldberg, az internetes közvélemény-kutatásokat, űrlapokat kínáló szolgáltató, a SurveyMonkey igazgatója (és a Facebook egyik igazgatójának férje) néhány napja mexikói vakációján leesett az edzőtermi futópadról. Betört a feje, és mivel csak órák múlva találtak rá, a koponyáját ért traumától és a vérveszteségtől elhunyt. Egyelőre csak tippelni lehet, hogy megbotlott, elcsúszott vagy esetleg szívrohamot-e kapott futás közben. Goldberg egyike volt a Szilícium-völgy leghíresebb vállalatirányítóinak, halála így nagy publicitást kapott. Az eset hátterét elemző szakértők arra hívják föl a figyelmet, hogy az edzőtermi gépek sokkal több sérülésért és halálesetért felelősek, mint azt legtöbbünk sejtette volna.

Kilátni a mélyföldről

A holland a világ legmagasabb nemzete. Az ottani férfiak átlagosan 184, a nők 171 centiméter magasak, miközben a XIX. század közepén még húsz centivel alacsonyabbak voltak. Bár világszerte általános jelenség az akceleráció, a testmagasság növekedése az egyre javuló életkörülmények miatt, ez önmagában nem magyarázza a hollandok megnyúlását. A szexuális szelekció viszont igen.

Online önvédelem

Ahogy minden új technológia, az internet előnyeinek és hátrányainak reális értékeléséhez is évtizedeknek kell eltelniük. A világháló ebből a szempontból még gyermekéveit éli, így sok emberből csakis szélsőséges reakciókat vált ki. Akadnak, akik áldják, hogy a segítségével a számítógépünk vagy a mobiltelefonunk képernyőjén terem másodpercek alatt az emberiség szinte minden tudása, és emiatt afféle emberi jogként mindenki számára ingyen elérhetővé tennék, kortól függetlenül. De vannak olyanok is, akik csak veszélyeit és árnyoldalait látják, számukra az egész hálózat csak a pornó, a felforgató eszmék terjesztésének terepe, és a bűnözőké, akik az anonimitást és láthatatlanságot kihasználva leselkednek gyanútlanul böngésző gyermekeinkre.

Telefon kihalófélben

Egyre fontosabbá válik, hogy tisztában legyünk az internet működésének árnyoldalaival, veszélyeivel, mivel a magyar társadalom lassan ugyanolyan intenzíven használja az informatikai vívmányokat, mint az Európai Unió tőlünk nyugatabbra lakó polgárai. A számítógép-használatban, internetelérésben már szinte nincs is lemaradásunk, és más területeken is dinamikusan csökken a hátrányunk. Lelkes felhasználók vagyunk hát, csak az a kérdés, hogy mindezt milyen tudatosan űzzük. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly szeptemberben publikált, 2013-as állapotokat tükröző felmérésének adataiból válogattunk.

Mindig hazahoztam a hajót

A legsikeresebb magyar óceáni vitorlázó, Fa Nándor április 21-én Spirit of Hungary nevű hajójával befutott a barcelonai kikötőbe, ezzel utolsóként bár, de 110 nap alatt teljesítette a Barcelona World Race földkerülő vitorlásversenyt. Esze ágában sincs leállni, azonnal indul vissza a katalán kikötőben hagyott hajójáért, amellyel elindul a föld körüli versenyek leghíresebbjén, a következő Vendée Globe-on.

Adatcsere a frontvonalban

Két magyarországi internetszolgáltató üzleti vitája nemrégiben odáig fajult, hogy egyikük a vádak szerint elérhetetlenné tette saját előfizetői számára a másik számítógépein üzemelő honlapokat. Ezzel, ha igazak a feltételezések, a netsemlegesség elvének legalapvetőbb eszméjét dobta sutba, vagyis cenzúrázta a hálózatán keresztül zajló internetes kommunikációt. Hirtelen sürgőssé vált megértenünk a netsemlegesség mibenlétét.

Álomba ringatva érkezünk a Marsra?

A tudományos-fantasztikus filmek gyakori eleme, amikor a hosszú, akár évtizedekig tartó űrutazást úgy vészelik át az űrhajósok, hogy mesterségesen hibernálják magukat, és végigalusszák a megtett fényéveket. Néhány kutató szerint mára megérett a tudomány arra, hogy a sci-fit átültessük a valóságba, és az űrhajósok mélyhűtött álomban tegyék meg az utat például a Marsra.

Az utolsó orrszarvú

Egy magasabb rendű, ivartalan szaporodásra nem képes állatfaj elvileg akkor tekinthető végleg elveszettnek, amikor az egyik nem utolsó tagja is elpusztul (ha eltekintünk olyan különleges esetektől, mint a klónozás vagy a konzervált ivarsejtek felhasználása). A szélesszájú orrszarvú északi alfaja félő, hogy hamarosan erre a sorsra jut. A világ szeme ezért most az utolsó hímre, Sudanra vetül. Mindenki azt várja tőle, hogy megtermékenyítse nőstény fajtársait (ha lehet, akkor az összeset), míg nem késő. Sudan épségén egy teljes alfaj sorsa áll vagy bukik, ezért hasonló őrizetet kapott, mint Robert Merle regényének, a Védett férfiaknak a főszereplői. Éjjel-nappal fegyveres őrök vigyázzák, a környező falvakat álruhás vadőrök járják, hogy időben lefüleljék a portyára induló vadorzókat.

Jósló háló

A betegségek akkor érthetők meg igazán, ha a sejtben zajló összes molekuláris kölcsönhatást magában foglaló hálózat egészét vizsgáljuk – vallja Barabási Albert-László hálózatkutató, aki munkatársaival nemrégiben korszakalkotó tanulmányt közölt a témáról a világ legrangosabb folyóiratában, a Science-ben. Barabási nyitotta meg az országos tudományos diákköri konferencia orvos- és egészségtudományi szekcióját a Semmelweis Egyetemen.

Egyre többre képes a 3D-technológia

A térbeli nyomtatás nem tekinthető új technológiának, hiszen ipari alkalmazásai már jó néhány éves múltra tekintenek vissza. Az eljárás azonban mára elérte azt a fejlettséget, hogy a laikus érdeklődők íróasztalán is egyre megfizethetőbb, hatékony nyomtatók üzemelhetnek. Eközben a professzionális 3D-printerek meghódították a gyártástechnológia és a laboratóriumi kutatás minden területét. Különösen fontos szerepük lehet a jövő orvoslásában.

Miazma

Talán az atomfizikusok vannak a legnehezebb helyzetben, amikor laikusokkal kell megértetniük, hogy mivel is foglalkoznak egyáltalán, ebből milyen haszna lehet az emberiségnek, és mindehhez miért van szükségük gyakran dollármilliókat felemésztő metróalagútnyi részecskegyorsítókra és más kísérleti berendezésekre. Ez nem csoda, hiszen az anyagot felépítő részecskék világa olyan absztrakt, hogy megértéséhez tényleg kevés az átlagos felkészültség, és gyakran már a kissé más szakterületen dolgozó kutatók sem értik egymást.

Hétköznapi lódoktor

Kimondottan bátornak tartom azokat a lovakkal foglalkozó állatorvosokat, akik álló helyzetben végzik a kasztrálást – ez lehetne a tételmondata a Meg ne fogd a tehén farkát! című kötetnek. A könyv a National Geographic Channelen futó Dr. Pol állatklinikája című dokumentumfilm-sorozat főszereplője, Jan Pol kalandjait meséli el kisebb, de főként nagyobb állatokkal.

Sivatagi fellángolás

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA sikeresen tesztelte a rakétahajtóművek következő nemzedékének prototípusát. A szerkezet hatalmas, ilyen nagyot még soha nem építettek. A NASA várakozása szerint a gyorsítórakéta, amely a három év múlva szolgálatba álló űrhajó-felbocsátó rendszer központi eleme lesz, nemcsak a Holdra, de azon túl, akár a Marsra is eljuttathatja az űrhajósokat. Az űrhivatal számára PR-okokból is fontos volt az interneten élőben közvetített próba, hiszen már jó ideje nem rendelkezik működőképes űrhajóval. Így a nemzetközi űrállomáson tartózkodó asztronautákat sem tudják saját erőből elérni.

Vigyázat, lóhús!

Az Európai Parlament támogatta azt az új jogszabályt, amely a jövőben előírná a gyártók számára, hogy a feldolgozott élelmiszerek összetevőinek is megjelöljék a pontos eredetét. Az új törvény a két évvel ezelőtti botrány hatására született, amikor marhahúsosnak beállított élelmiszerekben találtak lóhúst. Kérdéses azonban, hogy az elhatározott szigorú szabályozás átvihető-e a gyakorlatba, és kivel fizettetik meg az árát.

A hírvivő végnapjai

Az amerikai űrkutatási hivatal Merkúr-kutató szondája, a Messenger (Hírvivő), amely az utóbbi években soha nem látott részletességű képeket és mérési eredményeket sugárzott a Földre a Naphoz legközelebbi bolygóról, élete végére ért. Elfogyott az üzemanyaga, így többé nem tudja tartani orbitális pályáját, hamarosan a Merkúr felszínébe fog csapódni. Eközben küldetésének leglátványosabb felvételeit készítheti el.

Rózsaszín iszap

Jamie Oliver tévészakács évek óta kampányol Amerikában a McDonald’s ellen. A gyorsétteremlánc ottani üzleteiben ugyanis ammónium-hidroxidot használtak abból a célból, hogy a marhahús egyébként fogyaszthatatlan (vagy legalábbis hulladéknak minősíthető) részeiből egységes pépet, Oliver szavaival „rózsaszín iszapot” készítsenek. Ezt a pépet ezután belekeverték a darált marhahúsba, így csökkentették a hús feldolgozása közben keletkező selejtet. Az ammónium-hidroxidot nem csak a McDonald’s használja, az élelmiszeriparban széles körben alkalmazzák a termék kémhatásának beállítására, kelesztésre és tartósításra is. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság (FDA) besorolása szerint „általánosan biztonságosnak tekintett” adalékanyagnak minősül, tehát nem mérgező. Ennek ellenére persze a vásárlók megtévesztése is felvethető, amikor marhahúsnak adnak el olyan, egyébként ehetetlen részeket (inakat, zsírt, mócsingokat), amelyeket ammónium-hidroxiddal oldottak pépessé.
A McDonald’s legnagyobb amerikai konkurensei, a Burger King és a Taco Bell – amelyek ugyancsak hasonló gyakorlatot folytattak – már korábban bejelentették, hogy felhagynak a vegyszer alkalmazásával. Nemrégiben a McDonald’s is megváltoztatta a receptet, és ígérete szerint többé nem használ ammónium-hidroxidot. Állításuk szerint e lépésnek semmi köze sincs bármiféle tévés kampányhoz, mindössze a minőség jobbítása érdekében léptek. Ám ezt vajmi kevesen hiszik el.

2015. április 11.

Tambora haragja

Kétszáz évvel ezelőtt, 1815. április 10-én tetőzött az írott történelem legnagyobb vulkánkitörése, az indonéziai Tambora katasztrófája. Emberek százezrei haltak meg a kitörés következtében, sok ezer kilométerre a helyszíntől is. A föld éghajlata évekre megváltozott. Hasonló katasztrófa nem zárható ki a jövőben sem.

Fogoly a tokiói rádióban

Egy könyv olykor jobb annál, mint amit a szerzője gondol róla. Pontosabban jobban tesszük, ha a benne leírt történeteket nem az író által ránk erőltetni próbált szemüvegen át olvassuk, és nem sokat törődünk a valóban elképesztő kalandjaiból leszűrt életbölcsességével. Louis Zamperini Ne add fel, ne törj meg! című kötetére sokszorosan igaz ez.

Ugyanaz történik, mint több száz millió éve

A földtörténet legnagyobb tömeges kihalási eseménye az óceánok gyors és drasztikus elsavasodására vezethető vissza – derül ki egy most közzétett kutatás eredményeiből. Az aggasztó a dologban az, hogy most pontosan ugyanolyan folyamatok mennek végbe a világtengerekben, mint a földi élet nagy részét kiirtó, több száz millió évvel ezelőtti kataklizmát közvetlenül megelőzően.

Újabb magánűrhajó vár kilövésre

Még idén elkezdődhetnek az Amazon internetes áruház tulajdonosa, Jeff Bezos által alapított űrkutatási vállalat, a Blue Origin űrhajójának végső tesztjei, miután az eddigi próbák során jól teljesített a cég rakétahajtóműve. Bár a magánűrhajók fejlesztése talán lassabban halad a vártnál, egyre több befektető lát fantáziát a divatossá váló új iparágban.

Magyarok határozták meg a proton és a neutron tömegkülönbségét

A fizika egyik legnagyobb talányára találtak megoldást a fizikusok a világ egyik legerősebb szuperszámítógépe segítségével. Kiszámolták, hogy az atommagokban lévő neutronok tömege 0,14 százalékkal nagyobb a protonok tömegénél. Ez a felfedezés sok puzzle-darabkát a helyére illeszt az univerzum felépítését magyarázó elméleteinkben.

Exponált emlékek

A fotózás elveszítette értékét abban a pillanatban, amikor ingyenessé vált a fényképek készítése – vélekednek sokan. A digitális korban szinte minden hordozható eszköz kamera is egyben, és általános divattá, szinte társadalmi elvárássá vált, hogy életünk legérdektelenebb másodperceit is megörökítsük. Mindig is ezt akartuk csinálni, vagy a technológiát vagyunk képtelenek a helyén kezelni?

Elkészült az idegsejtek internetes enciklopédiája

Amerikai kutatók megalkották az idegsejtek Wikipédiáját. Sok ezer tudományos közleményből mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítségével gyűjtötték ki a releváns információkat: az adatbázis segíteni fog az idegsejtek közötti, eddig rejtve maradt összefüggések felfedezésében is.

Emészthető kötet

A hashajtók célja egyértelmű: valódi, parádés kaka. Méghozzá olyan, ami még a szégyenlős beleket is előcsalogatja a kispadról – ez és ehhez kísértetiesen hasonló sorok fogadják az olvasót, ha belelapoz Giulia Enders Bélügyek című könyvébe. A kötet a bélműködésről, a székletürítésről, a refluxról, a bélflóráról szól, a fülszöveg szerint lebilincselő stílusban.

Jégszabók

Telente az internetes magazinok kihagyhatatlan, látványos fotósorozatokat közölnek a csodaszámba menő lappföldi, esetleg norvég jéghotelekről, amelyekben a falak, de még a bútorok is jégből készülnek. Kevesen tudják, hogy ha megfelelően hideg az időjárás, itt, a szomszédunkban, Budapesttől alig hatszáz kilométerre is rendszeresen épül efféle fagyott szálloda, és a kivitelezés jórészt magyar szakemberek keze munkáját dicséri.
A Földgömb magazin márciusi számában terjedelmes, természetesen számos fotóval illusztrált riportot szentelnek a Fogarasi-havasok legnagyobb tengerszeme, a Bilea-tó partján, Európa talán legszebb panorámájú szerpentinútja, a transzfogarasi közelében emelt jéghotel építésének.

Leszálló ág

A francia Alpok fölött kedden lezuhant a német Germanwings légitársaság Barcelonából Düsseldorfba tartó Airbus–320-as típusú repülőgépe. A fedélzeten tartózkodó 144 utas és a hatfős személyzet életét vesztette a katasztrófában. A 24 éves gép pilótái nem adtak le vészjelzést, mielőtt megszakadt volna a repülővel a rádiókapcsolat. A roncsok Franciaország rendkívül nehezen megközelíthető, hegyvidéki tájain szóródtak szét. A fekete doboz felvételei arra utalnak, hogy a másodpilóta szándékosan vezette hegynek a gépet. A repülőszerencsétlenségek után mindig összecsapnak a légi közlekedés veszélyességét hangoztatók azokkal, akik szerint a repülés a közlekedés legbiztonságosabb módja.

Pilótaengedély távirányítóra

A vezető nélküli repülőgépek, elterjedt kifejezéssel drónok továbbra is naponta szerepelnek a hírekben. Az már nem nevezhető újdonságnak, hogy robotrepülők terroristákkal (és esetenként ártatlanokkal) végeznek, viszont e szerkezetek civil és kereskedelmi alkalmazása még csak most kezd elterjedni.

Egy éve tört ki az ebolajárvány

Tavaly március 25-én nyilvánította hivatalosan is járvánnyá a Közép-Afrikában feltűnt ebolafertőzések sorozatát az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az elmúlt harminc évben csak korlátozott kiterjedésű járványokat okozó betegség ezúttal soha nem látott pusztítást vitt véghez, ami felkészületlenül érte a világot. A ragály jó ideje csillapodik, itt az idő, hogy a szakemberek levonják a tanulságokat.

Tragédia a vulkánnál

Három évvel ezelőtt Etiópia afarok lakta területén, a világon egyedülálló Erta Ale vulkánnál fegyveresek támadtak egy turistacsoportra. Öt európait, közöttük két magyar utazót megöltek. Útitársuk, a földrajztudós Szilassi Péter könyvet írt a háromhetes út tragédiát megelőző tapasztalatairól. Az Ami a bulvárhírekből kimaradt… – Etiópia geográfusszemmel című kötet bepillantást enged Afrika egyik legellentmondásosabb országának mindennapjaiba.

Jogos-e a vészcsengő?

Az angol alsóház nemrégiben engedélyezte, hogy az orvosok a lombikbébi-kezelést megelőzően módosíthassák az anya petesejtjét, konkrétan kicserélhessék benne a mitokondriumnak nevezett, némi örökítőanyagot tartalmazó sejtszervecskéket. Ezzel a születendő gyermek három ember DNS-ét tartalmazza majd. Jó-e ez így?

A sínek felett repül a szupervonat

Szerte a világon nagy sebességű (óránkénti 200–250 kilométernél is gyorsabb) vasútvonalakat építenek. A támogatók szerint ugyanúgy, ahogy az ipari forradalom korában, most is gazdasági fellendülést hoznak majd a szélvészgyors vonatok. A kritikusok szerint azonban sok helyütt csak méregdrága propagandacélokat szolgálhatnak.

A jövő algebrája

Negyven évvel ezelőtt pszichológusok kiválasztottak több mint másfél ezer kivételes matematikai képességekkel megáldott amerikai kamaszt. Az volt a céljuk ezzel, végigkövetve a gyerekek későbbi élettörténetét, hogy megállapíthassák, a jó fiatalkori matematikai adottságok hogyan hatnak az emberek későbbi sikereire, jövedelmükre, az állásra, amelyet betöltenek, tudományos és üzleti pozícióikra. Az eredmények azt mutatják, hogy e gyerekkori matekzsenik felnőttkorukra az átlagot magasan meghaladó sikereket értek el, sokan ma vállalatigazgatók vagy tudósok. A férfiak és a nők közötti különbségek, amelyek részben a társadalmi kötöttségekben, részben az emberek motívumaiban gyökereznek, azonban még e kivételes csoportban is megjelentek, olvasható a kutatást végző Vanderbilt Egyetem honlapján.

Lefőtt a kávé

A termékek, amelyek a fogyasztók lustaságára építenek, sikerre vannak ítélve. A kávét rejtő kapszula, amely egyetlen csésze ital főzésére alkalmas, fényesen bizonyítja e tézist. Ám a kapszulák újrahasznosíthatatlanok, és ötszáz év alatt bomlanak le. A keletkező sok ezer tonnányi szemét gyakorlatilag kezelhetetlen.

Gyanúsított genomhelyek

Az orvostudomány jelenkori fejlődésének motorját jórészt a betegségek genetikai hátterének egyre alaposabb feltérképezése adja. Amerikai kutatók a minap tették közzé, hogy áttörést értek el az I-es típusú diabétesz kialakulására ható gének utáni kutatásban, és a kezdeti több százezer lehetséges génszakasz körét sikerült mindössze néhány jelöltre szűkíteniük. A gyanúsított genomhelyek azonosításával elvileg könnyebbé válhat a célzott terápiák és a megelőző szűrővizsgálatok kifejlesztése.

Nyomtatott galaxis

Tömör könyvtörténelem: Sotoku császárnő dharanija; Frank Powell: Grizzly Adams bátyó, a medveszelídítő; Denis Diderot: Enciklopédia; Heinrich Hoffmann: Kócos Peti; Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita; elektronikuskönyv-olvasó

Két busz az Andrássy úton

Száz éve indult meg a budapesti menetrend szerinti buszközlekedés. Ezzel a főváros a külföldi metropolisok, de több magyar város évekkel korábban elindult tömegközlekedési buszjáratait próbálta utolérni. A háború azonban, mint az élet sok más területén, ebben is törést okozott.

Irányítható orosz rulett?

Szélsőséges vitát váltott ki egy új ráktanulmány, amely azt állítja, a daganatok többsége nem az életmódbeli bűnök miatt alakul ki, mindössze a vakvéletlen következménye. Tényleg dohányozhatunk, ihatunk, ehetünk mértéket nem ismerve, és csak a szerencsében bízhatunk, vagy az egész csak rosszindulatú ámítás?

Az európai édesvizek fele szennyezett

Az ambiciózus célkitűzések dacára az elmúlt években alig valamivel javult a kontinens folyóinak és tavainak vízminősége az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legújabb jelentése szerint. Az egyik legfontosabb szennyező a mezőgazdaság, amely folyamatosan nitrátokkal és foszfátokkal árasztja el a vizeket.

Zavar az Erőben

Sok kortársammal, ismerősömmel ellentétben soha nem rajongtam különösebben a Csillagok háborúja filmekért. Egyrészt azért, mert szerintem a Star Trek (a magyar keresztségben Űrszekerek) sokkal jobb, és nem lehet két legjobb sci-fi. Másrészt azért, mert – talán sznobizmusból – viszolygok az egekig magasztalt popkulturális termékektől.

Steril fotók

A repülés a legbiztonságosabb módja a közlekedésnek – ismétlik rutinszerűen a híradások minden repülőkatasztrófa után. Az elmúlt évben azonban mintha szokatlanul sok repülő járt volna szerencsétlenül a világban. Tényleg így van-e, és lehet-e fejleszteni a biztonsági előírásokon a balesetek elkerülése végett?

Lebegő gitár

Kanadai űrhajósunk – az internet magyar fertályán így jellemzik Chris Hadfieldet. A vadászrepülő ezredes már háromszor járt az űrben, és mára szupersztárrá vált szerte a világon. Űrutazása minden percét élőben követhette bárki az interneten, zenélt, énekelt a nemzetközi űrállomás fedélzetén. Magyar menye családját már többször meglátogatta Budapesten. Könyve, az Egy űrhajós tanácsai földlakóknak magyar megjelenése alkalmából beszélgettünk vele.

Özvegycsináló artéria

A magyarok háromszor gyakrabban kapnak infarktust és halnak meg ennek következtében, mint nyugat-európai társaik. Betegségük megelőzését azonban szinte lehetetlenné teszi, hogy kétharmaduknál a koszorúereikben lerakodó koleszterin nem okoz tüneteket, csak amikor már késő. A Semmelweis Egyetem és az Akadémia Lendület programjának kutatói ezen akarnak változtatni.

Az űrkutatás fősodrába kerül az ország

A csatlakozási dokumentumok mai ünnepélyes aláírását követően Magyarország hamarosan az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válik. Bár a tagság igen nagy költséggel jár, ezáltal olyan lehetőségek nyílnak a magyar űrkutató tudósok és az űripari vállalkozások számára, amelyekről korábban csak álmodhattak.

A kukkolás kora

A magyar televíziók által gyártott valóságshow-k sokak számára vállalhatatlanul primitívek, pedig sehol sincsenek e tekintetben sok külföldi produkcióhoz képest. Tetszik vagy sem, az egekben szárnyaló nézettségi adatok fényesen bizonyítják, hogy van igény efféle műsorokra. Az viszont korántsem egyértelmű, hogy milyen szociológiai folyamatok húzódnak e népszerűség hátterében.

Túlterheléses támadás

Az Anonymous néven ismert hackercsoport a párizsi terrortámadások után beszállt az Iszlám Állam dzsihadistái elleni háborúba, látványos csapást mérve az internetet remekül használó terroristák online szócsöveire. Vajon ez a jó szándék jele, vagy csak a médiát ügyesen használó komputerkalózok magamutogatása?

Már egy vakkantás is sokat elárul

Szinte mindenki az ugatást említi a kutyák legjellegzetesebb viselkedéseként. Valóban, a kutya és rokonainak magatartása között ez a legdrámaibb különbség. Az ugatás, amint azt az elsők között magyar kutatók bebizonyították, rengeteget elárul társállataink, sőt az ember gondolkodásáról, lelkéről és törzsfejlődéséről.

Eltűnő slusszkulcs

Bár időskorban szervezetünk szinte minden eleme veszít teljesítőképességéből, a legtöbb ember a mentális, gondolkodásbeli képességek gyengülését viseli a legnehezebben. A memória és az analitikus gondolkodás természetes élettani folyamatok miatt is veszít erősségéből a legtöbb embernél, vannak azonban olyan feladatok is, amelyeket éppen az idős emberek agya képes jobban teljesíteni – derül ki a holland agykutató, André Aleman Az idősödő agy című kötetéből. Aleman optimista könyvet írt, de eközben nem hallgatja el azokat a kétségtelenül szomorú tényeket, amelyek nehézzé teszik sok idős ember mindennapjait élete alkonyán. A kötet demenciáról és Alzheimer-kórról szóló fejezetei a magyar nyelven elérhető legátfogóbb írások között vannak. Miközben szövege szakmailag kifogástalan, és az anatómiai részleteket sem kerüli meg, egyúttal olvasmányos és általános műveltség birtokában is érthető.

Éjfél után nulla

Az Alan Turing életéről és a német Enigma rejtjelező készülék üzeneteinek megfejtéséről szóló Kódjátszma című filmet a minap mutatták be a magyar mozikban. A film, bár történelmi hűsége enyhén szólva is megkérdőjelezhető, sikeresen juttatja célba üzenetét a frontvonalak mögött harcoló hősökről és a valaha élt egyik legcsillogóbb elme személyes tragédiájáról.

Az acélnál is erősebb, átlátszó anyagé a jövő

A szén a legrégebben ismert anyagok egyike, és az élő szervezetek fő alkotórésze, mégis rengeteg titkot tartogat még a tudomány számára. Mára odáig jutott a nanotechnológia, hogy az atomok szintjén tudjuk megmunkálni az anyagot, így a szén módosulatait is részecskéről részecskére alakíthatjuk. A legújabb ilyen matéria az ötszögű gyűrűkből felépülő grafén.

Asperger: másféle gondolkodási forma

Egy eddig titkosan kezelt amerikai katonai tanulmány feltételezése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Asperger-szindrómás, tehát enyhén autista. Bár egyre több, eddig pusztán magának valónak tekintett emberről derül ki, hogy e betegségben szenved, valójában semmit sem tudunk a kór eredetéről, lefolyásáról és lehetséges gyógymódjairól.

Hasadó információk

Öt évre ítélték azt az argentin származású amerikai atomtudóst, aki meglehetősen kutyaütő módon próbált meg nukleáris titkokat eladni Venezuelának. Ha ugyanezt tette volna fél évszázaddal ezelőtt, talán az életével fizet. Az atomkorszak története a legjobban őrzött, mégis ellopott titkok históriája.

Nyolcvanhat usebti

Néhány hete tért haza az Eötvös Loránd Tudományegyetem expedíciója a thébai nekropoliszból, ahol a magyar egyiptológusok immár két évtizede ásnak Hatsepszut királyné főhivatalnokának sírkamrájában. A magyar egyiptológia számára létfontosságú, hogy hazánk is jelen legyen a terepi ásatásokon, érvel Bács Tamás, az egyiptológiai tanszék vezetője.

Földönbelüliek

Az amerikai kormány nyilvánosságra hozott 130 ezer oldalnyi anyagot a légierő múlt század közepén elzárt ufóaktáiból. Az interneten bárki számára kutathatóvá vált iratokban természetesen semmi bizonyíték nincs az értelmes idegenek létezésére. Ez azonban biztosan nem fogja kedvüket szegni az összeesküvéselmélet-hívőknek és a rajtuk nyerészkedő csalóknak.

Okosodó LED-lámpa

A kéken világító fénykibocsátó diódák (LED-ek) tavaly Nobel-díjat értek az őket kifejlesztő kutatóknak. Ez is azt jelzi, hogy a világítástechnika évtizedes, sőt évszázados normái gyökeres változás előtt állnak. A jövő okos városaiban nemcsak racionálisabban világítunk, de a lámpákba szerelt érzékelők közművek egész sorát vezérlik majd.

Géphang

A napokban mutatják be a mozik a Stephen Hawking fizikus életéről szóló A mindenség elmélete című filmet. Ő a világ talán legismertebb tudósa – de az biztos, hogy az elméleti fizikusok között a leghíresebb. Bár kétséges, hogy népszerű könyveinek tízmilliós rajongótábora valójában mennyit fogott föl elméleteiből, Hawking mára a popkultúra ikonjává vált.

Hóágyútűz

Huszonöt éve nem volt olyan rossz a síszezon kezdete az Alpokban, mint az idén. Hóhiány miatt szerte Európában és Észak-Amerikában hónapokig zölden-barnán árválkodtak a lesiklópályák.

Mágneses hüllőiránytű segíti az álcserepest

A teknősökről általában nem a mozgékonyság, a hosszú távú vándorlás és a csalhatatlan memória jut először eszünkbe. Pedig a tengeri páncélosok óceánokat szelnek át életük során, majd hosszú évek múltán pontosan oda térnek vissza szaporodni, ahol világra jöttek. Mindebben hetedik érzékük, a mágneses tér követése segíti őket.

Napi gyarapodás: akár tizenöt kiló

A rekordméretű gyümölcsök és zöldségek nemcsak a termesztők büszkeségének tesznek jót, de a botanika fejlődéséhez is hozzájárulnak. Extremitásba hajló növekedésüket vizsgálva ugyanis a kutatók a gyümölcsök fejlődésének mindeddig rejtve maradt részleteire deríthetnek fényt.

Ellenálló törzsek

Az Egészségügyi Világszervezet az „antibiotikumok utáni világ” eljövetelére figyelmeztet. A baktériumok ugyanis mára legyőzni látszanak a huszadik század közepe óta a világot megváltó antibiotikumokat, az emberiség pedig fegyvertelen marad a kórokozókkal szemben. A harmadik világ, különösen India a rezisztens baktériumokkal vívott háború frontvonalában él, és a harc tízezrével szedi újszülött áldozatait.

Fogást találhatnak a víruson

Az Országos Epidemiológiai Központ legutóbbi tájékoztatója szerint az év első hetében 3700-an fordultak orvoshoz az országban influenzaszerű tünetekkel. Ez egyelőre jóval alatta marad a járvány kihirdetéséhez szükséges heti 15 ezer megbetegedésnek, de még messze a tél vége. A vírus szinte minden évben ágynak dönti a fél országot, mivel a fertőződés után gyakorlatilag nincs ellene általánosan elérhető gyógymód. Egy új felfedezés változtathat ezen.

Hajóstoppal az óceánon

Balázs Dénes évtizedeken keresztül ajándékozta megannyi élménnyel a földrajz iránt rajongó, utazni vágyó, de bátorság vagy pénz híján csak a karosszékből álmodozó felfedezőket. Az utazás és a természeti környezet iránti olthatatlan szeretete a világ százharminc országába juttatta el, számtalan szakcikke és ismeretterjesztő írása geográfusok nemzedékeit ösztönözte. Állhatatos munkájának hála 1983-ban megalakult Érden a Magyar Földrajzi Múzeum, amely emlékkötettel adózik alapítója emlékének.

Sherryhordó és teavíz

Az egyik legtekintélyesebb whiskyévkönyv sokak legnagyobb meglepetésére nem skót vagy amerikai, hanem japán párlatot választott 2014 legjobbjának. Az ízig-vérig nyugati ital nemcsak hogy meghonosodott a világ legkeletibb országában, de a japánoknak tökéletesíteniük is sikerült a gyártását.

Ez a gyerek bolond?

A természetbúvár Korfun töltött gyerekkoráról és egzotikus állatgyűjtő expedícióiról írt könyvei talán népszerűbbek Magyarországon, mint Angliában. Durrell gyerekek nemzedékeiben tudatosította, hogy a föld állatvilágát a kihalás réme fenyegeti, de van megoldás.

Ostromlott kalózöböl

A svéd rendőrség akciója nyomán talán most végleg bezár a világ leghíresebb fájlcserélő internetes oldala, a The Pirate Bay. A zenék, filmek illegális terjesztését szolgáló oldal soha nem csökkenő népszerűsége mutatja, hogy az átlagemberek nem tekintik lopásnak a szellemi tulajdonjog megsértését.

Slendrián Rákóczi-kód

A titkosírás története rövidebb, mint gondolnánk, hiszen a kora újkorig érthetetlen módon alig törődtek üzeneteik álcázásával a vezetők. A kódolás azonban nem csupán az Enigmáról szól, hiszen már több száz éve is rejtjeleztek oly módon, hogy az mind a mai napig megfejtetlen maradt, vallja Láng Benedek tudománytörténész. Az egyik legrejtélyesebb könyvet, a Rohonci kódexet pedig Magyarországon őrzik.

Mi vár ránk?

Természetes vágya az embernek, hogy lássa, mit várhat a jövőtől. Mindig is voltak olyanok, akik megkísérelték megválaszolni ezeket a kérdéseket – több-kevesebb sikerrel. A jóslás népszerűsége semmit sem csökkent az elmúlt évszázadok során, de ma már jövőkutatásnak hívják e tevékenységet. A jövőkutatók nem véletlenszerű események (például kártyavetés vagy a megszáradt kávézacc mintázata) alapján jelzik az elkövetkező történéseket, hanem a jelenkori folyamatokat igyekeznek továbbgondolni. Kritikusaik szerint éppen ez jelenti a jövőkutatás legnagyobb korlátját: az emberek mindig úgy képzelték el a jövőt, hogy az a kortárs vívmányok fejlesztésén fog nyugodni. Holott a valóságban a fejlődés legerősebb mozgatórugói éppen a semmiből előtörő, szinte előkép nélküli felfedezések, amelyek teljes paradigmaváltást hoznak magukkal a világban. A jövőnézés mégsem értelmetlen időtöltés, hiszen általa számot vethetünk világunk helyzetével, és a jó vagy épp a rossz forgatókönyvek felvázolásával tudatosan alakíthatjuk sorsunkat. Cikkünkben néhány, az emberiség számára fontos területen tekintjük át az elképzelhető történéseket.

Bizalmi férfiúk

Kémek, besúgók az ókortól Mata HariigMindenki ismeri a kémeket, hiszen számtalan regényt írtak, filmet forgattak róluk, manapság pedig az internettel kapcsolatos híradások a kémkedés XXI. századi módjairól szólnak. A népszerű művek többsége alapján azonban az a képzetünk támadhat, mintha az ellenség titkainak kifürkészése nem igazán érdekelte volna az uralkodókat és kormányokat egészen az első világháborúig. Az ismert spionok többsége tipikusan huszadik századi figura. Kezdve az első világégést övező nagyhatalmi játszmák szereplőivel szövevényes, számára végzetes viszonyba keveredő Mata Haritól vagy a második világháború nagy angol megtévesztő hadműveleteiben kulcsszerepet játszó kettős ügynököktől a hidegháború Nyugat-Berlinjén keresztül az amerikai nemzetbiztonság globális lehallgató praktikáit leleplező Edward Snowdenig.

A tökéletes fa nyomában

Magyarországon minden évben 1,8 millió, Európában 55 millió, az Egyesült Államokban 35 millió fenyőt vágnak ki és díszítenek föl az emberek karácsonykor. A vevők a tartós, szép, mégis olcsó fajtákat keresik, így folytonos az igény az egyre jobb fenyőkre. Bár a karácsonyfák biotechnológiai módosítása még csak gyerekcipőben jár, nem kizárt, hogy a tervezett fáké a jövő.

Több mint hipotézis

Néhány hete Ferenc pápa újfent világossá tette, hogy a katolikus egyház tanításai, illetve a modern tudományos felfedezések – legfőképpen az evolúció és az ősrobbanás – között nincs semmi ellentmondás. Más katolikus vezetők az értelmes tervezettségnek nevezett elméletet áltudománynak nevezték. Csak azokat lephették meg e kijelentések, akik az elmúlt fél évszázadban nem figyeltek arra, amit a Vatikán mondott.

Szabályszerű egyediség hóból

December örök kérdése: lesz-e fehér karácsony? Tudományos szempontból ez a feladvány bántóan leegyszerűsítő. És nem azért, mert a meteorológus nehezen tud erre válaszolni hetekkel szenteste előtt: a kristályosodás tudományán belül a hópelyhek formálódása ma már komoly kutatási terület, a legújabb besorolás szerint a hópihéknek nem kevesebb mint százhuszonegy osztályuk van.

A 610-es tartály

Harminc évvel ezelőtt történt a történelem legtragikusabb ipari katasztrófája. Az indiai Bhopálban működő növényvédőszer-gyárból irdatlan mennyiségű metil-izocianát gáz szabadult ki, gyakorlatilag gázkamrává változtatva a város szegények lakta negyedét. Ezrek haltak meg azonnal. Az áldozatok igazukat keresik mind a mai napig, a felelősök gyakorlatilag büntetlenek maradtak.

Gyógyító misszión Afrikában

A közép-afrikai ebolajárvány káoszában az érintett államok jórészt csak a nemzetközi jótékonysági szervezetek önkéntesei segítségével képesek valamennyire kézben tartani a helyzetet. E szervezetek közül is kiemelkedik az Orvosok Határok Nélkül (MSF), amely mára világszinten is megkerülhetetlen „egészségügyi szolgáltatóvá” vált nem csak az ebolával sújtott területeken. Magyar önkéntesükkel beszélgettünk.

Elefánthűség

Az Afrikába költözött, vadállatokkal foglalkozó nyugati emberek memoárkötetei külön műfajt alkotnak. Generációk utaztak gondolatban a trópusi szavannákra Joy Adamson Oroszlánhűség című könyvét bújva, vagy harcoltak a gorillákat gyilkoló vadorzók ellen Dian Fossey sorain keresztül. E könyvek nem haszontalanok, hiszen szinte minden jövőbeli kutató gyermekként ezekből ismerkedik meg a vadállatok alapvető jellemzőivel, viselkedésükkel (bár fontos, hogy a jelenségek csetlő-botló magyarázatát villámgyorsan felejtsék is el). Azok az állatszerető felnőttek is örömüket lelhetik bennük, akik sosem szándékoztak hivatásszerűen biológiával vagy természetvédelemmel foglalkozni, mindössze a könyv segítségével szeretnék átélni azokat a trópusi kalandokat, amelyek személyes megtapasztalására valószínűleg sohasem lesz lehetőségük.

Kém a zsebben

Újabb komputervírust fedeztek föl, amely olyan összetett, hogy csak titkosszolgálatok által alkalmazott hackerek írhatták. Bár az efféle állami kémprogramok közületeket, kutatóintézeteket támadnak, semelyik számítógép nincs biztonságban.

Új konform

A jelenkori ifjúsági fesztiválok végső soron az antik vallási népünnepélyek utódainak tekinthetők, állítja Szabó János Zoltán kultúrakutató most megjelent A fesztiváljelenség című kötetében. A fesztiválok fejlődése a történelem folyamán a társadalmi változásokkal párhuzamos pályát írt le, így kutatásukkal az emberi kultúra változásait is jobban megérthetjük.

Új kutatások segítik legyőzni az influenzát

Megkezdődött a szezonális influenzaoltás Magyarországon. Noha a vakcina nem nyújt teljes, örökre szóló védettséget, jelenleg mégis ez a leghatékonyabb fegyverünk a betegség ellen. Miért kell új oltás minden évben, és hogyan lehetne egyszer s mindenkorra legyőzni a vírust? A legtöbb influenzakutató e problémákkal küzd nap mint nap. Köztük szegedi kutatók is, akik nemrégiben áttörést érhettek el.

Hadállások

Évtizedek tűzzel-vassal, esetenként szép szóval vívott, dollárszázmilliárdokat felemésztő drogháborúja mintha eredménytelen lenne. Afganisztánban rekordtermést takarítanak be, Mexikó káoszba fullad az állammal összefonódott drogkartellek szorításában. Az interneten keresztül bárki kényelmesen vásárolhat drogokat.

Futballsivatag

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget évek óta rengető korrupciósbotrány-sorozat sok szemlélő szerint tragikomédiába fordult a visszaéléseket feltárni hivatott bizottság megcsonkított jelentésének minapi nyilvánosságra hozásával. A dokumentum közreadott része szerint apróbb hibák előfordultak ugyan, de a következő két világbajnokság odaítélése a legnagyobb rendben történt. Pedig úgy tűnik, a szövetség körül semmi sincs rendben.

Gödörben a Philae, de még feléledhet

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájáról indított Philae leszállóegység sikeresen landolt a röviden 67P-nek nevezett üstökösön. Ez önmagában történelmi tett, még ha a leszállás során fellépő hibák miatt a szonda a vártnál hamarabb be is fejezte működését. A küldetésben részt vevő számos magyar kutató egyikével, a leszállást az irányítóközpontból követő Apáthy Istvánnal értékeltük a küldetés eredményét.

Volt képe hozzá

Nemrég Magyarországon is bemutatták a Beltracchi – A hamisítás művészete című dokumentumfilmet, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb műkincs-hamisítási botrányáról és ennek főszereplőjéről, Wolfgang Beltracchiról szól. A média által valóságos rocksztárként kezelt hamisító története az emberi hiszékenység ékes példája.

Megidézett démonok

Az emberre támadó intelligens gépek hozzák el a világvégét – hangoztatja számos fórumon Elon Musk, az elektromos autókat és polgári űrhajókat fejlesztő milliárdos. Sokak szerint csupán ingyenreklámot csinál cégeinek, néhányan azonban komolyan veszik aggodalmait.

Egészségügyi labor létesül a csuklónkon

A mobiltelefonok és a táblaszámítógépek után a csuklón viselhető készülékek a hordozható elektronika legújabb divattermékei. Sokak várakozásaival ellentétben ezen okosóráknak is nevezett eszközök vélhetően nem afféle miniatűr számítógépként, hanem egészségi állapotunk és fizikai életmódunk követőiként lehetnek sikeresek. De az is lehet, hogy végül lustaságunk okozza majd a vesztüket.

Európai kutatók a megszorítások ellen

A gazdasági válság kitörése óta végrehajtott sorozatos költségvetési megszorítások az Európai Unió több tagországában is lehetetlen helyzetbe sodorták a természettudományos kutatókat. Sokuk most elégelte meg a politikai döntéshozók szerintük teljes tudatlanságról és közömbösségről tanúskodó viselkedését, és tudósoktól szokatlan tiltakozó akciókba kezdtek főként Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban.

Magic Karcsi titkai

Ősz hajú, aktatáskás úriember sétál nyugodtan az utcán, egyszer csak elállja az útját egy nagy fekete autó, és maffiózók pattannak ki belőle. A főnökük azonban letérdel az áldozat előtt, bocsánatot kér a „tanár úrtól”, amiért nem figyelt fizikaórán, holott az milyen érdekes. A Spektrum tévé Brutális fizika című műsorának reklámját szinte óránként vetíti mostanában több csatorna is. De ki az ősz hajú főszereplő, aki érdekessé teszi az egyik legutálatosabb tantárgyat?

2014 Nobel-díjasai

Asszimetrikus ismeretek

A 2008-ban kitört világgazdasági recesszió óta – talán érthető módon – a közgazdaságtan azon kutatási területei váltak népszerűvé, amelyek a nagy cégek megregulázásával, a gazdasági verseny és a monopóliumok kordában tartásával, illetve a jövőbeli krachok elkerülésével foglalkoznak. Az ökonómia trendjeit pedig a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékdíj is követi (ez az egyetlen „kanonizált” Nobel-díj, amelyet nem Alfred Nobel végrendelete alapján ítélnek oda, hanem később, 1968-ban hoztak létre).

IX. szimfónia

Miután Belgiumban a bíróság engedélyezte, hogy egy testileg egészséges elítélt önkezével vessen véget életének, egyre-másra jelentkeznek azok, akik hozzá hasonlóan pusztán a lelki szenvedésre hivatkozva szeretnének eutanáziában részesülni. Joguk van-e ehhez?

Alzheimer a Petri-csészében

A világon először sikerült in vitro sejtkultúrában (tehát nem a kísérleti állatok vagy az ember szervezetén belül, hanem laboratóriumi edényben) olyan idegsejteket tenyészteni, amelyek magukon hordozzák az Alzheimer-kór tüneteit. Az Amerikában dolgozó kutatók eredménye forradalmasíthatja a korunk neurológiai népbetegségét célzó gyógyszerkutatásokat. Ha bebizonyosodik módszerük működőképessége, szinte biztos Nobel-díjat kapnak.

A nagy kínai tűzfal

A hongkongi tüntetések hatására még szorosabbra zárt az egyébként is szigorú kínai internetcenzúra. Mára alig maradt nyugati közösségi kommunikációra alkalmas honlap, amely elérhető lenne az ázsiai országban. Megvalósítható-e a szólásszabadság fellegváraként dicsőített internet totális állami ellenőrzése?

Landolás a J-leszállóhelyen

November 12-én landol a Rosetta űrszondája a Csurjumov– Geraszimenko-üstökösön. Az Európai Űrhivatal (ESA) vállalkozása az első alkalom, hogy ember által készített eszköz kísérel meg leszállni egy kométa felszínére. A küldetésben sok magyar kutató is szerepet vállalt.

A ledér kém

Mata Hari nevét mindenki ismeri. Nagyjából annyit tudunk róla, hogy táncosnő volt a századelőn, aki az érvényesülés érdekében különösebb erkölcsi korlátok nélkül használta ki testi adottságait. Bájait pedig főként befolyásos férfiak számára árusította. Nagyravágyása szinte magától értetődő módon kényszerítette az első világháború kémjátszmáiba, és vezetett kivégzéséhez. Szex és kémkedés, illetve függetlenségre vágyó nő a patriarchális világban – Mata Hari egyesíti magában a férfiakat és a nőket vonzó hősök archetípusait. Nem csoda, hogy bármilyen vele foglalkozó könyv, film érdeklődésre számíthat.

Kéretlen ajándék

A U2 ír rockegyüttes ingyenesen hozzáférhetővé tette legújabb lemezét egy reklámkampány részeként. Bár valószínűleg ebből is vagyonokat fognak keresni, lépésük a zeneipar soha nem látott mélységű válságát jelzi.

Életveszélyes hokiütők

Az ENSZ New York-i klímacsúcsát általában pozitívan értékelik. Noha most sem sikerült megmenteni a világot (és semmilyen konkrét egyezmény nem született), talán végre a legnagyobb országok vezetői is belátták, hogy valamit tenni kell. Félő azonban, hogy az eltökélt szavak után működésbe lépő ipari lobbi végül megint kisiklatja a milliók által követelt reformokat.

Eskü a teniszpályán

I. Theodosius római császár 394-ben betiltotta a Krisztus előtti VIII. századtól folyamatosan, négyévente megrendezett olimpiai játékokat, és több mint ezerötszáz évnek kellett eltelnie, míg újra olimpiai tornát rendeztek Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére. Ez az állítás téves, derül ki Wolfgang Behringer német történészprofesszor A sport kultúrtörténete című könyvéből. Sok sporteseményt neveztek ugyanis olimpiai játékoknak az 1896-os első modern kori olimpia előtt is. Közöttük olyan is volt, amelyet több mint kétszáz évig rendszeresen megrendeztek.

Kaldera

Ne próbálja ki senki, amit csinálok! Lehet, hogy bárki más is meg tudja csinálni e mutatványokat, de az a bárki más is ugyanúgy le tud esni. Így figyelmezteti rutinosan a látványos, ámbár csekély ésszerűségről árulkodó akcióiról elhíresült ukrán Mustang Wanted művésznevű artista A Földgömb magazin szeptemberi számának olvasóit. Az interneten sok ezer ember által követett tornászt vonzzák a magas épületek. Vélhetően tisztes megélhetést jelentő hobbija, hogy biztosítás nélkül mászik föl hidakra, tornyokra, felhőkarcolókra. Mustang Wanted a riport szerint nemrég Budapesten járt, és mászott. Például a Szent István-bazilika tetejére, az Erzsébet és a Szabadság hídra.

Dezertálás

Japánban három és fél évvel a fukusimai atomerőmű balesete után engedélyt adtak az első atomreaktorok újraindítására. A miniszterelnök szerint az atomenergiával termelt olcsó áram kell a gazdaság fellendítéséhez. Az ellenzék szerint viszont Abe Sinzó kormánya az atomenergia lobbistáinak akar a kedvükben járni. Mit tudhatunk biztosan a 2011. márciusi baleset következményeiről?

Komputerek a szilíciumkorszak után

A jelenlegi, szilíciumalapú számítógépes csipek már nem sokáig gyorsulhatnak tovább, mivel hamarosan fizikailag is lehetetlen lesz a bennük rejlő sok milliárd tranzisztort tovább miniatürizálni. Így a mainál is gyorsabb informatikai eszközök teljes paradigmaváltást kívánnak. A megújulás egyik lehetséges útját jelentik a fázisváltó anyagok.

Immunválasz

A méhnyakrákot okozó humán-papillomavírus elleni oltás bekerült a magyar oltási rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy mostantól a hetedikes lányok ingyen megkaphatják az oltást, ha ők, illetve szüleik beleegyeznek. Ezzel egyszerűen visszaszorítható a méhnyakrák gyakorisága – hacsak az oltásellenesek aknamunkája el nem ront mindent.

Szabad-e génmódosítással szúnyogot irtani?

Egy angol cég génmódosított szúnyogok segítségével akarja megritkítani a trópusi égövön milliókat megfertőző dengue-láz vírusát hordozó rovarok populációit. Miközben a vállalat vezetői szerint a jelenleg is tesztelt módszerrel több ezer ember életét lehetne megmenteni évente, a génmódosítás ellenzői úgy vélik: ismeretlen kimenetelű emberkísérletet folytatnak messzi országok polgárain, azok tudta nélkül.

A huszár például hármat ér

Polgár Judit kezdeményezésére ma már több mint száz iskolában alkalmazzák a sakkot oktatási segédeszközként. A tábla és a figurák megkönnyíthetik nemcsak a matematika, hanem a humán tantárgyak tanítását is, a hatás pedig a diákok tanulmányi eredményein is megmutatkozik a programhoz elsőként csatlakozott iskolában.

Nyugtalanító középút

Általában nem szerencsés, ha egy könyv címe alapján teljesen más képet alkothatunk a tartalmáról, mint amilyen valójában. Kivéve, ha a szörnyű cím után kellemesen csalódunk a szövegben. Emily Anthes Frankenstein macskája című könyve szerencsére az utóbbi csoportba tartozik. A kötet az állatok testének átalakítását célzó újszerű kutatásokról szól, de nézőpontja korántsem olyan leegyszerűsítő, populista és műveletlen, mint azt a horrorbéli szörnyeket idéző cím alapján sejteni lehetne.

Bakancslista

Fél évvel ezelőtt tűnt el a maláj légitársaság 370-es számú, Kuala Lumpurból Pekingbe tartó járata. A repülőgép felkutatására tett hatalmas erőfeszítések ellenére a maradványoknak nincs nyomuk, és a katasztrófa körülményei is ismeretlenek. Megtudjuk-e valaha, hogy mi történt a fedélzeten?

Utódaink viselik életmódunk következményeit?

Az epigenetika az új klónozás? A genetikusok körében legalábbis ugyanolyan nagyok a várakozások körülötte, mint egy évtizede volt az elvileg minden betegségre gyógymódot kínáló őssejtek iránt. Hogy ezekből a várakozásokból mi valósul meg, az évek-évtizedek múlva derülhet ki. Az azonban már most biztosnak látszik, hogy a klasszikus nézettel szemben a DNS kódsorrendje nem az öröklődés egyetlen mechanizmusa, és lehet, hogy az utódok mégsem „tiszta lappal” kezdik az életüket.

Tíz pollenszem

Hazánk az Európai Unió parlagfű által egyik legszennyezettebb tagállama, miközben minden ötödik honfitársunk allergiás az e hetekben nyíló gyomnövény virágporára. Bár törvény írja elő az irtását, többmegyényi területen él és virágzik. Az eddigi legnagyobb európai kutatóprogram azonban segíthet a megoldás megtalálásában.

Stratégia a zuhany alatt

Visszavonul minden idők legnagyobb női sakkozója, Polgár Judit. Bár szinte sohasem indult női versenyeken, mert igazi kihívást csak a férfi nagymesterek jelentettek számára, nem hiszi, hogy a nők születetten lennének gyengébbek a sakkban. A környezet és az emberrel szembeni elvárások viszont meghatározzák a sorsukat.

Egerek és emberek

Bár egy kísérleti vírusellenes gyógyszer hatékonynak tűnik, a minden idők legsúlyosabb ebolajárványa terjed. Eközben az egyetemi tanév kezdetével afrikai diákok tömegei áramlanak ki a kontinensről szerte a világba, így hazánkba is. Felkészültünk-e az esetlegesen behurcolt fertőzés elleni harcra?

Cár a mozdonyban

Hamarosan luxusvonatokat indít a MÁV Nosztalgia Kft. Budapestről Teheránba, a legendás Orient expressz hangulatát idézve. Minden idők leghíresebb vonata legalább annyit köszönhet híres utasainak, mint a kocsik nyújtotta, ötcsillagos szállodákat idéző pompának.

Újítást tesztelhet a Bardarbunga

Bár a napokban kiadott szeizmológiai jelentések szerint csökkent annak a valószínűsége, hogy kitör az izlandi Bardarbunga vulkán, nem lehet kizárni, hogy a tűzhányóból esetleg a légkörbe robbanó mérhetetlen mennyiségű vulkáni hamu újra lehetetlenné teszi a légi közlekedést a kontinens nagy része fölött. Vajon tényleg képesek katasztrófát okozni az apró porszemek, vagy csak a légügyi hatóságok aggodalmaskodnak túlságosan?

Állkapcsok

Már nem gyűlölik annyira az emberek a cápákat, mint az A cápa című film bemutatása után jellemző volt, véli Jeff Kurr, a világ egyik leghíresebb, cápákkal foglalkozó természetfilmese. A tengerek csúcsragadozói, miközben alig támadnak az emberre, pótolhatatlan szerepet játszanak az óceán ökológiai egyensúlyának fenntartásában. Jeff Kurr legújabb alkotása a Cápák a levegőben, amelyet a Discovery Channel sugároz a Cápák hete műsorsorozatában.

Farmer és hidzsáb

Juhász Árpád a magyar ismeretterjesztő televíziózás talán legnagyobb alakja. Hosszú karrierje során a föld szinte minden csücskébe eljutott, és sehonnan sem tért haza üres kézzel. Az évtizedek során készített fényképei, filmfelvételei bizonyosan még sok tucat kötethez biztosítanak elegendő alapanyagot. Legújabb könyvében ázsiai élményeit idézi föl, amelyek között van több évtizedes és egészen friss is.

Reményfutamok

Tizenegy hétig működtették az agyhalott kismama szervezetét a Semmelweis Egyetem orvosai annak érdekében, hogy huszonnégy hetes magzata a méhén belül fejlődhessen tovább, és így esélye legyen az életben maradásra. A kezelés végén a baba sikeresen világra jött. Mit jelent mindez?

A villámcsapás gyermekei

Rekordsúlyú, 1,28 kilogrammos nyári szarvasgombát találtak a Jászságban. Noha a nyári szarvasgomba nem olyan értékes, mint a Francia- és Olaszországban híresebb fekete vagy fehér fajták, ára így is csillagászatinak tetszik a laikusok számára. Mi tette ezt a gombát az ínyencek Szent Gráljává és a leggazdagabbak státusszimbólumává? Az, hogy a száz éve kitört első világháború hatalmas pusztítást végzett benne is.

Négy kerék, ajándék autóval

Évek óta a tehetséges roma származású, orvosi pályára készülő fiatalok felzárkóztatása és folyamatos segítése köti le Rosivall László vesekutató, egyetemi tanár idejének jelentős részét. Szerinte az egész ország érdeke, hogy minél többüket segítsük bekerülni az egyetemre. Ez szerinte nem pozitív diszkrimináció, hanem hátrányos helyzetük részleges ellensúlyozása.

Meddig marad gyógyíthatatlan az ebola?

Miközben Nyugat-Afrikában cikkünk írásakor már 1779 ebolás megbetegedést észleltek, 961 fertőzött pedig meg is halt, egyre több országban jelennek meg ebolagyanús betegek. Az amerikai segélymunkások sikeres kezelése miatt hirtelen felpezsdült az érdeklődés e vérzéses láz ellenszerének megtalálását célzó kutatások iránt. Úgy tűnik, az ehhez szükséges tudományos háttér eddig is megvolt, csak a fizetőképes kereslet hiányzott.

Halottégetők

Rendhagyó címlapsztorival jelent meg az augusztusi A Földgömb. A könyörtelen hadművelet – Üldözőben a Sea Shepherd című cikk ugyanis nem földrajzi vagy néprajzi szempontból érdekes történetet mesél el, hanem csupán egy a Sea Shepherd [a tenger pásztorai] elnevezésű, bálnavadászat ellen küzdő szervezetet sztároló milliónyi marketinganyag közül. Kristóf Veronika jegyzi, aki a Sea Shepherd magyar tagjaként állandó szereplője a szervezetről szóló írásoknak. Első kézből szerzett tapasztalatai valóban érdekesek lehetnének, hiszen a szervezet világszerte népszerű, akcióiról sokak által nézett dokumentumfilm-sorozatot forgattak.

Elszökött vírusgazdák

Továbbra is fékezhetetlenül tombol a Guineából kiindult ebolajárvány, és terjed határokat nem ismerve. Több egészségügyi szervezet szerint mostanra ellenőrizhetetlenné vált a ragály. A WHO nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Ez a vírus által valaha okozott legsúlyosabb járvány, és szó sincs arról, hogy továbbra is Afrika „belügye” maradhat. Mára Európába és Amerikába is eljutottak az első betegek.

Sejtelem

2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19, és így tovább. A legtöbb ember – még azok is, akik hamar elveszítették a kapcsolatot az iskolában tanított matematikával – felismeri, hogy e sorozat a prímszámokat tartalmazza. A prímek rendszere talán a legbarátságosabb matematikai konstrukció, hiszen meghatározásuk (olyan számok, amelyek csak eggyel és önmagukkal oszthatók) a halandó emberek számára is felfogható. Sajnos azonban rossz hírünk van.

Tizennyolc tűszúrás

Újból fellángolt a halálbüntetés körüli vita az Egyesült Államokban annak kapcsán, hogy a legutóbbi kivégzéskor az elítélt a várt néhány perc helyett csaknem két óráig szenvedett. Az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak a műhibák a halálbüntetések végrehajtásakor, méghozzá éppen az emberbaráti megfontolások miatt.

Testünkre kíváncsi a Google Baseline

Több ezer önkéntes minden elképzelhető egészségügyi, biológiai adatát rögzíteni akarja a Google: példátlanul részletes adatbázist építenek testükről. Azt remélik, hogy a megszerzett, mérhetetlenül sok információt összefüggéseiben elemezve a betegségek rejtett okait deríthetik föl. Az adatvédők máris megkongatták a vészharangot.

Hol hagytuk a kulcsot?

Úgy tűnik, a technológia és mindennapi életünket kényelmessé tevő szokásaink rombolják memóriánkat. Az egészségtelen életmód már a fiatalok emlékezőképességét is csorbítja, és időskorukra talán a teljes emlékezetvesztéshez, leépüléshez, végül halálhoz vezető Alzheimer-kórba torkollhat.

Harmincötezer kilométerről figyelnek

Röviddel a malajziai légitársaság 17-es járatának Kelet-Ukrajna fölötti lelövése után Obama elnök már tényként jelentette be, hogy a gépet az oroszbarát fegyveresek által ellenőrzött területről indított, orosz gyártmányú légvédelmi rakéta semmisítette meg. Hogyan lehettek az amerikai hírszerzésnek ilyen pontos és valós idejű értesülései egy, a világ másik végén kilőtt, viszonylag kis méretű rakétáról?

Öt perc zuhany

Mára valósággá vált a környezetvédők legrosszabb rémálma. Bár a pusztuló természet, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás bekerült a köztudatba, és már senkit sem döbbent meg e problémák létezése, egyúttal a felszínes társasági tereferék kötelező témájává silányult. A magukra valamit is adó emberek pontosan tudják, hogy a környezetért aggódni ma már nemcsak divatos, de szükséges is ahhoz, hogy ne vívjuk ki mások rosszallását. Csakhogy eközben pontosan annyira érdeklődnek a téma iránt, mint amikor idegenektől tudakolják hogylétüket.

Kísérleti egerek hálózata

Két évvel ezelőtt a Facebook nagyszabású titkos pszichológiai kísérletet végzett több százezer felhasználóján, sikeresen befolyásolva hangulatukat és viselkedésüket. Bebizonyosodott: a közösségi hálózat irányítani tud bennünket a rólunk begyűjtött információk segítségével pusztán az elénk tárt hírek szelektálásával. Több mint egymilliárd embert. Elképesztő hatalom ez.

Meglepően gyorsan változik a Föld mágneses tere

Tízszer gyorsabban ernyed bolygónk mágneses tere, mint azt a kutatók várták. E természetes folyamat végkifejlete a pólusok felcserélődése lesz, előtte azonban – védőpajzsunk gyengülésével – gondot okozhat a Földet akadálytalanul bombázó napszél. Nem most, néhány évszázad múlva.

Maguk a barlangok a rejtett kincsek

Múlt héten adták át a megújított lillafüredi Szent István-barlangot, amely a Bükk egyik leglátványosabb forrásbarlangja. Nem tartozik a legismertebb képződmények közé, pedig méretei, látványosságai, kőzetformációi alapján felveszi a versenyt legnépszerűbb barlangjainkkal. Cikkünkben bemutatunk néhányat a rengeteg, méltatlanul kevés figyelmet kapó magyar barlang közül.

Invázió

Hazánkban is megjelent a halálosan mérgező, vakságot okozó növény, a kaukázusi medvetalp – szólnak a teljes sajtót elárasztó rémisztő hírek. Pedig a szenzációval alig százharminc évet késtek, ugyanis az első hazai példányt a XIX. században írták le. Az óvatosság azonban indokolt, minthogy a kaukázusi medvetalp toxinjai igen súlyos égési sérüléseket okozhatnak már a növény puszta érintésére is.

Százötven méter

Nyolcadszorra vágott neki Klein Dávid hegymászó, hogy oxigénpalack nélkül feljusson a Mount Everestre, de most sem sikerült célt érnie, társainak engedve visszafordult. Szerinte az ember által közvetített elvek, az ésszerű kockázatvállalás határainak felismerése fontosabb a számokban kifejezhető eredményeknél.

Köpködő kobrák a ruhásszekrényben

Bár az első hírek még arról szóltak, hogy – Magyarországon először – keselyűteknőst fogott ki egy horgász Veresegyházon, a fotók alapján nyilvánvalóvá vált, hogy „csak” aligátorteknősről van szó. Mindkét faj veszélyes lehet, hiszen teknős voltát meghazudtoló módon gyors és agresszív ragadozóról van szó. De hogyan kerül egy Észak-Amerikában honos hüllő egy magyar tavacskába? És kell-e attól tartanunk, hogy megtelepednek az egzotikus állatok magyar földön?

Krokodil a golfpályán

Lassan a végkifejletéhez közeledik a brazíliai labdarúgó-világbajnokság, és a tévéközvetítés alapján eddig rendben zajlanak az események annak ellenére, hogy szinte az összes stadion késve készült el (ha egyáltalán befejezték), és a költségvetést is súlyosan túllépték. Mindez különösen aggasztó annak fényében, hogy Brazíliának két év múlva olimpiát kellene rendeznie. Az előkészületek „borzalmasan állnak” a Nemzetközi Olimpiai Bizottság leplezetlen véleménye szerint.

Drónkövetelők

Néhány éve alig ismerte valaki a pilóta nélküli légi járművek elnevezését, a drónt, de mostanában nem múlik el nap anélkül, hogy ne szerepelne a hírekben. Noha e tudósítások többsége ma még arról szól, hogy az amerikai hadsereg távirányítású támadórepülője ellenállók tucatjait ölte meg valahol Pakisztánban vagy Afganisztánban, szinte biztos, hogy néhány éven belül meg sem lepődünk azon, hogy e robotrepülők újságot kézbesítenek.

Függőséget okozhat a barnulás

A napfürdőzés népszerűsége a bőrrák fenyegetése ellenére sem csökken érezhetően. Ennek hátterében az állhat, hogy a napimádók szervezetében az ibolyántúli sugárzás a kábítószerek hatásához hasonló folyamatokat indít be. Eközben más kutatók a napsugárzás hatására termelődő D-vitamin jótékony hatására hívják fel a figyelmet.

Dobott orsó

Fő erényének a megfontoltságot és az ésszerűség határainak felismerését tartja Besenyei Péter sokszoros bajnok műrepülő. Bár élt már túl olyan balesetet is, ahol a gép átbukfencezett az orrán, felesége sokkal jobban félti, amikor a német autópályákon kocsikázik.

Tibetű

A kivételes művészeket érdeklődésük sokrétűsége emeli ki középszerű pályatársaik közül. Ahhoz, hogy egy író bármilyen szűknek tetsző témában maradandót legyen képes alkotni, sokkal szélesebb tárgykörben kell tájékozottságot, ha nem szaktudást szereznie. Vannak alkotók, akik kedvtelésük okán felépített ismereteiket szövik műveikbe, és olyanok is, akik tudatosan, az írást precízen megtervezett munkafolyamatként felfogva, végeznek kutatásokat aktuális írásukhoz. Gárdonyi Géza e két felfogást egyesítette magában.

Történelmi teszt

Eljött a gondolkodó számítógépek kora; a komputerek felnőttek hozzánk, sőt lassan le is hagynak bennünket; a technológia fejlődését nem tudjuk többé kordában tartani – csak néhány az év minden bizonnyal legfontosabb technikai híréhez fűzött sajtókommentárokból. Egy orosz számítógép a világon elsőként elhitette kérdezőivel, hogy ember. Mi jön ezután?

Kezdőrúgás a robotcsontvázban

A labdarúgó-világbajnokság ma esti Sao Pauló-i nyitómeccsén tévénézők milliárdjai fogják látni, amint egy teljes testére bénult ember odasétál a kezdőkörbe, és elvégzi a kezdőrúgást. Exoszkeletont („külső csontvázat”) fog viselni, bizonyítva, hogy e testen viselhető robotikus szerkezetek kiléptek a sci-fik világából.

Autóeinstand

A második világháború utáni hatalmi átrendeződés az élet minden területén éreztette hatását. A legdrasztikusabb következményeket kevéssé ismert módon az autózás szenvedte el: a kommunista vezetés gyakorlatilag betiltotta a magáncélú kocsikázást. Rákosi, Révai, Farkas páncélozást akart, Honthy Hannának sofőr vezette Hruscsovtól kapott Moszkvicsát.

Rejtélyes menedékek

Szokatlanul hosszan tartó, egyelőre megállíthatatlan ebolajárvány tombol február óta Nyugat-Afrikában. Míg a korábbi megbetegedések főként elszigetelt vidéki falvakban pusztítottak, most megjelent a vírus a nagyobb városokban is, Guineában országos járványt okozva. Félő, hogy a fertőzöttek egyre több embernek adják át a ragályt.

Elköltözik a halálsugár Alaszkából

Ritkán hozza lázba világszerte emberek tízezreit, amikor a kormányzati hivatalnokok a megnövekedett költségekre hivatkozva bezárnak egy meteorológiai kutatóintézetet. Az alaszkai HAARP rövidítésű intézmény azonban az összeesküvéselmélet-hívők szerint minden, csak nem átlagos légkörvizsgáló állomás. Bár a halálsugár vagy milliók tudatának módosítása valóban szenzációsabb volna, az intézet valós funkciója sem érdektelen.

Uszonyos alakulat

A hadicélra idomított delfinek nem csak a hidegháborús szatírák szereplői. Az ukrán hadsereg cetjeit a Krím félszigettel együtt megszerezték az oroszok. Erre reagálva az amerikaiak is a Fekete-tengerre vezénylik a maguk delfinflottáját. Bár e torzsalkodás nevetségesnek tűnhet, a nagyhatalmak admirálisai komolyan számítanak a delfinek szolgálatára.

Állatkertészet

A Vidám Park volt helyét elfoglalja az állatkert, amely az egyik legrégibb és mindmáig legnépszerűbb polgári intézmény hazánkban. Ennek ellenére folyamatosan helyhiánnyal küzdött a múltban, gyakran kompromisszumokra kényszerítve a vezetőket. Persányi Miklós igazgató szerint az új területen olyan létesítmények épülnek majd, amelyeknek világszerte a csodájára járnak.

Az e-cigaretta egyáltalán nem veszélytelen

A gyártók reklámjai az elektromos cigarettáról azt állítják, hogy sokkal kevésbé egészségkárosító, mint hagyományos társa, illetve segít a leszokásban. Az eszközön végzett tudományos vizsgálatok azonban ezt nem támasztják alá. Az e-cigarettával kapcsolatos szakirodalmat újraelemző kutatók szerint használatát ezért ugyanúgy kell szabályozni, mint a régi dohánytermékekét.

Az e-cigaretta egyáltalán nem veszélytelen

A gyártók reklámjai az elektromos cigarettáról azt állítják, hogy sokkal kevésbé egészségkárosító, mint hagyományos társa, illetve segít a leszokásban. Az eszközön végzett tudományos vizsgálatok azonban ezt nem támasztják alá. Az e-cigarettával kapcsolatos szakirodalmat újraelemző kutatók szerint használatát ezért ugyanúgy kell szabályozni, mint a régi dohánytermékekét.

Bekapcsolás

Joanne Milne siketen született, az egyik legalattomosabb betegségben, az Usher-szindrómában szenved. E genetikai eredetű kór azzal fenyegeti áldozatait, hogy két legfontosabb érzékelésüktől, hallásuktól és látásuktól is megfosztja őket. Milne, ahogy az orvosok megjósolták, húszas éveiben fokozatosan elveszítette látását, elméje persze tökéletesen ép maradt. A múltban e betegek életük végéig csendben és sötétben voltak kénytelenek élni.

Hatmillió-nyolcszázezer forintos újság

A világszerte jegyzett, fontos szakfolyóiratokat megjelentető három nagy kiadó, monopolhelyzetével visszaélve, fékevesztett ütemben emeli az előfizetési díjakat. A könyvtárak pedig vagy lemondják tudományosfolyóirat-előfizetéseiket, vagy egyre többet kénytelenek költeni erre a célra. Így van ez Magyarországon is.

A Himalája remetéje

Ma természetesnek vesszük, hogy ha idegen nyelveket szeretnénk tanulni, könyvtárnyi irodalom: nyelvkönyvek, szótárak állnak a rendelkezésünkre szinte az összes szóba jöhető nyelv elsajátítására. Nem volt ez mindig így, különösen az olyan távoli, elzártan élő népek nyelvének esetében, mint amilyen a tibeti. Az első nyelvészek, akik fejükbe vették, hogy megtanulják és tudományos igénnyel feldolgozzák az Európától távoli vidékeken beszélt nyelveket, olyan zord körülmények között utaztak és dolgoztak, hogy inkább nevezhetők felfedezőnek, mint könyvtárakból ki sem mozduló filológusnak.

Sorváltás csilingeléssel

Az ország egyik utolsó írógépszerelője abban reménykedik, hogy e masinák dísztárgyként születnek újjá. Többször volt dolga filmforgatáshoz, színházi előadáshoz használt kellékekkel, sőt egy szimfonikus zenekar is hozzá fordult, amikor „szépen csilingelő” írógépet keresett koncertjéhez. Ha végleg eltűnik ez a szakma, az amortizálódó gépek jövője is megpecsételődik.

Gleccsertörés

A Csomolungma nem régi legsúlyosabb tragédiája megrázta a hegymászó-társadalmat: tizenhat ember halt meg a csúcs felé vezető úton lezúduló lavinában. A katasztrófa áldozatai egytől egyig serpák voltak, akik éppen a jól fizető hegymászóknak építették az útvonalat. Vajon mire lennének képesek a nyugati „felfedezők” e névtelen emberek nélkül?

Olcsó hús?

Mi, magyarok egyedülálló módon szeretjük a kutyákat, macskákat. Szinte minden pénzt megadunk értük. Emiatt a hazai állateledel-piac forgalmán sokkal kevésbé érződik a gazdasági válság hatása, mint akár az emberi élelmiszereket kínáló boltok bevételén. Kérdés azonban, hogy a tápokra költött sok milliárd forinttól jobb lesz-e nekünk és kedvenceinknek.

Bálna a menzán

A hágai Nemzetközi Bíróság kimondta minapi ítéletében, ami eddig is nyilvánvaló volt mindenki számára: a japán bálnavadászatnak nincs semmilyen tudományos értéke, az évente megölt rengeteg tengeri emlős csak a bálnavadászok profitját gyarapítja. Bár az Antarktisz környéki vizeken most betiltották a vadászatot, a japán kormány máris a döntés kijátszásán dolgozik.

Árva művek

A szerzői jogok április 23-i, illetve a szellemi tulajdon április 26-i világnapja szorosan követi egymást, és ez nem véletlen. E jogi formulák hatással vannak mindannyiunk életére, amikor például szeretnénk lementeni kedvenc zenénket, fénymásolni egy újságcikket, esetleg saját értelmezésünkben előadni Bartók valamelyik művét. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Bendzsel Miklós szerint a megváltozott világban változtatni kell hozzáállásunkon ahhoz, hogy védhető maradjon az intellektuális tulajdon.

Hamlet szupernóvája

Korának tudományos újdonságaiból is naprakész volt a 450 éve született William Shakespeare a világirodalom talán legnagyobb hatású szerzője. Keveseknek tűnik fel azonban, hogy művei sok utalást tartalmaznak korának legújabb tudományos felfedezéseire is. Mindezekből pedig arra következtethetünk, hogy a drámaíró ugyanolyan tájékozott volt az orvoslás és a csillagászat híreit illetően, mint a történelmi hősök világában.

Lyukak a lemezen

Legógyár nyílt Nyíregyházán, ezentúl csak nálunk gyártják a világon a cég kisgyermekeknek szánt Duplo termékeit. A legó és a többi építőkészlet gyermekgenerációk legemlékezetesebb játékai voltak, népszerűségük azonban mintha halványult volna az utóbbi időben.

Mélységi csúcsok

A föld felszínén már nincs mit felfedezni. Ma esélytelen, hogy a kisgyerekek felnőve az elmúlt századok kalandoraihoz hasonló expedíciókra induljanak, és eljussanak olyan tájakra, ahol (nyugati) ember még nem járt. Ez a megállapítás azonban csak a bolygó felszínére igaz, hiszen a tengerek és föld mélye szinte ugyanolyan ismeretlen számunkra, mint a fényévekre lévő exobolygók.

Európai „őrszemek” figyelik majd a Földet

A napokban pályára állt a hat- tagúra tervezett Sentinel (Őrszem) műholdcsalád első tagja. A műholdak az eddigi legambiciózusabb európai Föld-megfigyelő program, a Kopernikusz részeként a mainál sokkal részletesebb adatokkal szolgálnak majd bolygónk állapotáról. A program eredményeit több magyar kutatócsoport is használja majd, és a műholdak sok alkatrésze is magyar mérnökök munkája.

Rossz macsók

Időnként belenézünk a távcsőbe, de a munka nagy részét számítógépek segítségével végezzük. Legtöbb modern távcsőbe már nem is lehet belenézni – mondja Kiss László csillagász, aki szerint az égboltra nem lehet ráunni. A volt katonaszökevény asztronómus hét évig élt Ausztráliában, de hazajött, mert gyermekeit magyar környezetben szeretné felnevelni.

Gasztronauták a Marson

Az első emberes Mars-utazás időpontja mintha inkább távolodna, semmint közeledne. Bár ennek legfőbb oka a hatalmas költségek miatt hiányzó politikai akarat, számos gyakorlati problémát is le kell küzdeni azelőtt, hogy az űrhajósok útra kelhetnének. A legfontosabb kérdés a Marson is úgy hangzik, mint a Földön: mit együnk?

Labor a dácsa mellett

A múlt század húszas éveiben megnyílt a tanulás lehetősége az alacsony sorból származó, tehetséges orosz fiatalok előtt. A fiatal Szovjetunió vezetői kezdetben erősen támogatták a természettudományos oktatást és kutatást. A szovjet tudósokat egyenesen bátorították, hogy utazzanak nyugatra, és létesítsenek munkakapcsolatot ottani kollégáikkal. Aztán – Sztálin elmeállapotával összhangban – a harmincas évekre minden megváltozott. Abszurd helyzet állt elő: a kommunista állam üldözte a tudósokat, miközben szüksége volt munkájukra ahhoz, hogy a vezető elvárásainak megfelelően világhatalommá váljék.

Csigaagy

Megérthető-e az értelmező? E filozofikusan hangzó kérdésre a válasz sokkal több az agykutatók számára, mint felszínes retorikai fordulat. Szakmájuk lényegét vizsgálja. Vajon a tudósok agya képes-e arra, hogy önnön működését lássa át? Amint Dick Swaab, a világhírű holland agykutató Az agyunk mi vagyunk című könyvéből kiderül, bár elvi akadálya valószínűleg nincs, hogy a tudat és a lélek mibenlétét megismerhessük, a tudomány e kérdésben egyelőre kudarcot vallott.

Repülő fantom

Három hete veszett nyoma a malajziai légitársaság Kuala Lumpurból Pekingbe tartó járatának, fedélzetén 227 utassal és tizenkét fős személyzettel. A műholdképek alapján – lapzártakor – az Indiai-óceán déli részén feltételezik a roncsokat. A rejtélyes eltűnés körülményeiről és a gép hollétéről számos elmélet látott napvilágot.

Öncélú sejtek

Még idén elindulhat az első közcélú magyar őssejtbank. A reklámok hatására az újszülöttek köldökzsinórvérének magáncélú, több százezer forintot kóstáló elraktározása közismert, pedig szinte semmi sem bizonyítja e gyakorlat értelmét. Eközben a bárki számára hozzáférhető őssejttárolásról kevés szó esik, noha ez valóban az életet jelentheti sok beteg kisgyermek számára.

A Facebooké a virtuálisvalóság-sisak

Alig néhány héttel az után, hogy a cég 19 milliárd dollárt fizetett a WhatsApp internetes csevegőalkalmazásért, a Facebook illetékesei bejelentették: kétmilliárd dollárért felvásárolják a virtuálisvalóság-sisakot fejlesztő Oculus nevű céget. Vajon mi a szándéka Mark Zuckerbergnek ezzel az eszközzel?

Bakancslista

Harmincöt évvel a forgatás után a Másfél millió lépés Magyarországon című televíziós sorozat készítői magas állami kitüntetésben részesültek. Az országos kéktúrán végigvezető természetfilm generációk felejthetetlen élményévé vált, és mérföldkőnek számított a stáb tagjainak életében is.

Szép képletek

Bár a kutatás esetenként több száz tudós együttműködését igényli, pályája kezdetén mindenki egyéni sikerre vágyik, tartja Patkós András fizikus, akadémikus, akit az év ismeretterjesztő tudósának választottak. A nemzetközi hírű kutató, a részecskefizika szaktekintélye egész életében hűséges maradt az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez, miközben ritkaságszámba menő világméretű kapcsolatrendszert sikerült kiépítenie.

Egy pillanattal az ősrobbanás után

Einsteinnek megint igaza volt. Az Antarktiszon működő hatalmas rádiótávcső a világon elsőként szerzett közvetlen bizonyítékokat az ősrobbanás idején keletkezett gravitációs hullámok létezéséről, amelyeket a tudós már 99 évvel ezelőtt megjövendölt.

Kiberháború az ukrán fronton

Az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusban minden jel szerint megkezdődött a küzdelem egy olyan csatatéren is, ahol nincsenek tankok, nem dördülnek el lövések, ám mégis óriási károkat okozhatnak egymásnak a küzdő felek: a számítógépes rendszereket támadó hackerek és kiberkatonák csapatai harcban állnak.

Minimum

Valószínűleg a kiadványszerkesztő programok könyvborítók tervezéséhez használt sablonjaiba már eleve beillesztik a „New York Times Bestseller” feliratot, mert alig találni olyan angol nyelvterületről származó könyvet, amelyikre ne lenne ráírva. Ezért sokszor hitetlenkedik az ember, hogy az adott mű valóban szerepelt-e valaha a legkapósabb könyveket bemutató patinás listán – még akkor is, ha a könyv befogadásához nem szükséges egyetemi diploma. Mit szóljunk hát akkor, amikor egy elméleti fizikáról szóló kötetre írják rá, hogy bestseller? Márpedig az, ellenőriztem: tavaly februárban és márciusban biztosan szerepelt a bestsellerlistán, a 31. és a 28. helyen. Az más kérdés, hogy a vásárlók közül hányan olvasták el, és hányan elégedtek meg azzal a jóleső érzéssel, hogy olyan könyvet birtokolnak, amelyet valójában csak az emberiség igen kis töredéke képes befogadni.

Mit tud a Prezi?

Egy magyar számítástechnikai cég, a Prezi alapítóját a Fehér Házban fogadta Barack Obama a múlt pénteken. A Prezi ugyanis százmillió dollárral szállt be az elnök oktatási programjába. Honnan van egy kis magyar cégnek százmillió dollárja? És miért amerikai gyermekekre költi?

Habarcs

Tizenkétmilliárd forinttal támogatja a költségvetés a most kezdődő nemzeti agykutatási programot, amelyben a világ élvonalába tartozó magyar tudósok agyunk működését és betegségeinek gyógymódjait vizsgálják. A program elnöke, Freund Tamás vallja, zeneszeretet és hit nélkül nem tudott volna sikereket elérni a tudományban sem.

Fogyó hó

A szocsi olimpia alpesisí-számai soha nem látott sikert hoztak hazánknak: Miklós Edit lesiklásban hetedik helyezést ért el. A csíkszeredai gyökerű sportoló, aki téli napjait a legnagyobb sztárok között tölti, állítja: a gazdag sínemzetek szülöttei és a magyar versenyzők közötti különbségek nagyok, de kitartó munkával nem behozhatatlanok.

Holmes, a szakbarbár

Az utóbbi hetekben mutatta be a BBC modern korba helyezett Sherlock Holmes-adaptációjának legújabb évadát. Az új epizódok hatására világszerte rajongássá erősödött a sorozatot eddig is övező elismerés. Mi tette generációk megunhatatlan hősévé a Baker Street-i detektívet?

Megtudhatjuk, mi is az az ebgondolat

Magyar kutatók felfedezése járta be a napokban a világsajtót. Megvalósították azt, amit eddig lehetetlennek hittek: kényszerítés és altatás nélkül vizsgálták meg egy állat, a kutya agyműködését. Az eredmények szerint a kutya és az ember agya az együttélésre van „drótozva”.

Álarcok

Az első magyar egész estés számítógépes animációs film alkotói, bár hasonló önálló alkotással nem jelentkeztek, szakmájukban világhírűvé váltak. Azóta térhatású filmekre szakosodtak, és a legnagyobb cégek keresik őket nap nap után. Most a magyar történelemről szóló animációs film bemutatójára készülnek.

Kimutathatatlan az új doppingszer

Szocsiban szinte kora nyári az időjárás, esetenként a húsz Celsius-fokot is eléri a hőmérsékletet. Ez – aggódnak sokan – könynyen komolytalanná teheti a téli olimpia versenyszámait. Van azonban egy másik jelenség is, egy új, az ellenőrök tesztjein átsikló teljesítménynövelő szer, ami ugyancsak veszélyezteti a küzdelmek igazságosságát. Hogy hányan használják már most is, arra legkorábban évek múltán kaphatunk választ.

Álcsúcsok

Nem az Istállós-kő a Bükk legmagasabb csúcsa, a Kettős-bérc egyik hivatalosan el sem nevezett kiemelkedése több mint két méterrel magasabb nála. Erről a tényről a katonai térképek tanúsága szerint a honvédség évtizedek óta tudott, de nem siettek világgá kürtölni. A keleti tömb hadseregei a turistatérképekben állandó veszélyforrást láttak.

Kurblis fújtató

Újra a világ legegzotikusabb helyeire kalauzol bennünket A Földgömb január–februári száma. Például a Józsefvárosi piacra. A piacot – talán némileg romantikussá színezve a valóságot – Budapest favellájának nevezi a szerző, Irimiás Anna (ezzel Rio de Janeiro bűnözők által uralt nyomornegyedére utal, amelyet a messziről jött utazók hajlamosak a helyi kisemberek boldog kommunájának látni). Kálló Péter bemutatja képein a piacon dolgozók tipikus mikrokozmoszát az ebédjét fogyasztó vécésnénitől az aranyszínű bizsut vagy kétes eredetű parfümöt, ruhát, lábbelit áruló ázsiaiakig.

Kőbaltás szacharin

Napjaink legdivatosabb étrendi rendszere a kőkori ember táplálkozását utánzó paleolit diéta. Miközben milliós rajongói tábora van, elveit mind az emberelődök kutatói, mind a dietetikusok megkérdőjelezik. De vajon jó-e nekünk, ha úgy táplálkozunk, mint őseink?

Gondot jelez a királylepke eltűnése

A világ egyik legismertebb pillangófaja a pompás királylepke. Az észak-amerikai kontinenst átszelő vándorútjukról még térhatású mozifilmet is forgattak. Népszerűségük ellenére ők sem kerülhetik el az emberi tevékenység káros hatásait: vándorló kolóniáik az összeomlás küszöbére sodródtak, ami mezőgazdasági katasztrófához is vezethet. Eközben a magyar őshonos lepkék is fogyatkoznak. Az ok nálunk is az ember.

Szétolvasott arckönyv

Tízéves a Facebook. Az internetes cég társadalmi beágyazottságát mutatja, hogy kevesen vannak, akik e rövid hírt ne értenék. Mára a közösségi hálózat mindennapjaink részévé vált. De vajon változtak-e ettől a mindennapjaink?

Túrózselé

Tizenötmillió forintra büntette a Gazdasági Versenyhivatal a McDonald’sot egyes termékeinek összetétele és a vásárlók megtévesztése miatt. A cég cáfol, és bírósági felülvizsgálatért folyamodott. De vajon mit lehet utólag megállapítani az élelmiszerek összetételéről, és általában mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy mit is eszünk?

Nanotechnológiával a tumorsejtek ellen

Saját immunrendszerünk felfegyverzése lehet a leghatékonyabb módszer a rák ellen. Ezáltal az „átlagos” fehérvérsejtek tumorgyilkossá válhatnak. Az orvoslás e nanoléptékű formáival kísérletezik a budapesti Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetének kutatócsoportja is.

Sárisápi áramkörök

Harminc évvel ezelőtt, 1984. január 24-én jelent meg Amerikában az Apple cég azóta szimbólummá vált Macintosh 128K gépe, az egyes verziószámot viselő operációs rendszerrel. Itthon abban az évben debütált a – sárisápi Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel együttműködésben készült – magyar Primo számítógép. Keserédes számítástechnikai abszurd a nyolcvanas évek Magyarországáról.

Függő kert

Miközben egyre több ember hagy fel világszerte a növénytermesztéssel, és költözik be a városokba, hogy az iparban vagy a szolgáltató szektorban vállaljon munkát, egyre nagyobb gonddá válik az emberiség élelmezése. A hagyományos termőföldek termőképessége ugyanis nem növelhető a végtelenségig, és a zöldségek, gyümölcsök termőhelyei egyre távolabb kerülnek a fogyasztók tömegeitől. A városok területén néhány elszigetelt, kuriózumszámba menő példát kivéve eddig nem folyt számottevő növénytermesztés. Ennek okai között ott találjuk a helyhiányt és a környezetszennyezést is. Mindkettőre megoldást kínál a növénytermesztés most terjedőben lévő formája, amely sem hagyományos termőföldet, sem természetes napfényt nem igényel, viszont energiatakarékos, és csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Vidéki zöldségeskertek helyett zárt, raktárépületekre hasonlító csarnokok polcain nőnek a növények, így könnyebb leszedni a termést, és kis távolságra kell szállítani. Kérdés azonban, egyenértékű-e falusi társával egy hangárban nőtt saláta.

Eljött a sétáló gépek kora

A legutóbbi időkig a két lábon járó robotok mozgása inkább megmosolyogtató ügyetlenkedésnek tűnt, mintsem az emberi járás hiteles utánzásának. Azért volt így, mert a kutatók a két lábon járás mechanizmusát sem értették teljesen. Az új kutatási eredmények azonban bár kis lépést jelentenek az emberiségnek, óriásit a gépek szempontjából.

Hörcsög az Y-fordulóban

Robotautók versenyeztek egymással a budapesti műszaki egyetem előterében. Bár a verseny szervezői a mérnökhallgatóknak akartak lehetőséget nyújtani szakmabeli jártasságuk bizonyítására, a változó sikerrel szerepelt játék autók ráirányítják a figyelmet az önmagukat vezetni képes nagy autók sikereire és kudarcaira is.

Ismeretszikrák

Közhely, hogy az internet és „felgyorsult világunk” megváltoztatta az emberek olvasási szokásait. Közhely, de nem teljesen valótlan. Míg ha fikciós műről van szó, az emberek hajlandóak végigolvasni egy három-négy száz oldalas könyvet az elejéről kezdve a végéig, ha tényirodalmat vesznek a kezükbe, ehhez egyre kevésbé fűlik a foguk. Lehet ezt kárhoztatni, de megváltoztatni bajosan tudjuk. Az utóbbi években a kiadók egyre-másra adják ki azokat a külföldön már befutott ismeretterjesztő könyveket, amelyek nem egy témát dolgoznak föl, hanem valamilyen szervező elv szerint egymás mellé rendelt egy-két oldalas fejezetecskéket tartalmaznak. A sok piacon lévő címből arra következtethetünk, hogy erre van manapság igény.

Képalkotás

A számítógép forradalmasította a szervezet belsejébe betekintést engedő diagnosztikát, de az orvos sosem válik kiküszöbölhetővé, tartja Palkó András radiológiaprofesszor, az Európai Radiológiai Társaság korábbi elnöke. A radiológus szerint mára sokkal biztonságosabbá vált a röntgenvizsgálat.

Gépi dobogás

Néhány héttel ezelőtt a világon elsőként hordozható műszívet ültettek egy francia betegbe. A szerkezet célja, hogy életben tartsa a szívátültetésre váró betegeket mindaddig, amíg alkalmas beültethető szervet találnak számukra. Noha a vér áramoltatását végző berendezések eddig is léteztek, ezek nagy, testen kívüli gépek voltak, és csak rövid ideig tudták biztosítani a vérkeringést. Az új szerkezet ezzel szemben méretében is öszszeegyeztethető a természetes szívvel, így a beteg a körülményekhez képest elfogadható minőségű életet élhet, míg megkapja a véglegesnek szánt szívet. E vívmányt sokan forradalminak értékelik, a végleges, testbe ültethető mesterséges szervek első előfutárának. Míg ezek megszületnek, vélhetően még évtizedeknek kell eltelniük, így a most szívültetésre várók e szerkezettel legfeljebb időt nyerhetnek (majd, ha túljut a tesztelési időszakon, és elkezdődik nemzetközi klinikai alkalmazása). De a mondás szerint aki időt nyer, életet nyer.

Nincs több titok?

Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt szerződéses munkatársa még mindig nem fogyott ki a titkokból. Néhány napja olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek bizonyítják: az ügynökség kvantumszámítógépet fejleszt. Egy ilyen komputerrel a világ összes létező titkosítását pillanatok alatt feltörhetnék. De hogyan is működik egy ilyen gép?

Nagyon mínusz

Soha nem voltam még ehhez fogható körülmények között, és nagyon remélem, hogy nem is leszek – mondta el újságírói kérdésekre válaszolva Ted Scambos, a földön valaha mért legalacsonyabb természetes hőmérsékletre rátaláló kutatócsoport vezetője. A kutatáshoz szerencsére nem is kellett odamennie, minthogy nem személyesen a helyszínen végezték a mérést, hanem a NASA és az Egyesült Államok Geológiai Kutatóintézete által közösen üzemeltetett Landsat–8 és Aqua műholdak adataiból dolgoztak. Az új hidegrekordot – mondhatni, természetesen – az Antarktiszon mérték. A kutatók felhívták a figyelmet, hogy nem szabad úgy beállítani ezt a felfedezést, mintha a globális felmelegedés cáfolata lenne. Attól ugyanis, hogy esetenként előfordulnak új negatív rekordok, a globális trend változatlan marad: a Föld és így az Antarktisz – átlaghőmérsékletét tekintve – melegszik, a sarkköri jégsapkák pedig gyorsan olvadnak.

Ár akadály nélkül

Louisiana számos megyéjét porig rombolta kilenc éve a Katrina hurrikán. Noha azóta megerősítették az akkor kártyavárként összeomlott gátakat, nem mindenki elégedett meg ennyivel. Pedig a jövőbeli orkánok egyre nagyobbak lesznek.

Kísérlet a képernyőn

Nem kísérletező vegyészeket, hanem komputerrel dolgozó tudósokat tüntetett ki tavaly a kémiai Nobel-bizottság. A díjazottak által kijelölt tudományterületen dolgozik Hetényi Csaba, aki a számítógépes számítások eredményeinek ismeretében még azelőtt megjósolja, melyik vegyület lehet jó gyógyszernek, hogy azt a valóságban előállítanák.

Újraindításra vár az orosz űripar

Noha az amerikai űrsiklók nyugdíjazásával az orosz űrhivatal létesítményei és járművei pótolhatatlanná váltak a Nemzetközi Űrállomás eléréséhez, és a legtöbb műholdat is az oroszok állítják pályára mostanság, az űripari szektor vegetál. Minthogy az űrkutatás Oroszországban még ma is a nemzeti büszkeség fontos támasza, Putyin elnök mélyreható reformokra szánta el magát. Az eredmény azonban kérdéses.

Naptüsszentők

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a tudósok csak az olyan érdektelen és jelentéktelen problémák kutatásával foglalkoznak, mint a globális éghajlatváltozás, esetleg a világjárványok vagy az energiaválság. Pedig koránt sincs így, erről pedig a New Scientist magazinhoz érkezett olvasói kérdéseket összegyűjtő (magyarul meg nem jelent) könyvek címei tanúskodnak: Miért nem fagy le a pingvinek lába?, illetve Miért nem tudnak az elefántok ugrálni? Ezekből válogattunk.

Ha bőrzik a tó

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. 4-i számában
Sokat javult az ezredforduló táján tapasztalható állapotokhoz képest természetes fürdővizeink minősége a kijelölt strandokon. A nemrégiben nyilvánosságra hozott, többéves méréseket felölelő adatok szerint nagy többségük egyenesen kiváló minősítést kapott. Vajon mi állhat e kedvező fordulat hátterében, illetve nem lenne-e indokolt több folyószakaszt megnyitni a fürdőzők előtt?

Csillagok, sávok

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. július 4-i számában
Két világraszóló esemény, két lobogó: az Egyesült Államokban a konföderációs zászló a Charlestonban kilenc fekete hívőt meggyilkoló Dylann Roof, a szivárványos lobogó, a homoszexuálisok szimbóluma pedig a legfelsőbb bíróság melegházasságot legalizáló döntése kapcsán került reflektorfénybe. Cikkünkben e két, tökéletesen ellentétes jelentéstartalommal bíró jelkép történetét idézzük föl.

Robotok az égen

Ha az év legfontosabb technikai jelenségét

kellene megneveznünk, az valószínûleg

a polgári célú robotrepülõgépek

„nagykorúvá” válása lenne. Az akár

önállóan, emberi irányítás nélkül is repülni

képes drone-ok a hadászati felhasználás

után egyre inkább a mi hétköznapjainkban

is megjelennek. Különös kihívás elé állítva

ezzel törvényhozókat és jogvédõket, hiszen

nem csak a repülésbiztonság szabályozása

a kérdés: mit tegyünk, ha egy magáncég,

netán az állam eztán a levegõbõl

kukucskál?

Nyuszi ül a holdon

Évtizedek óta elõször szált le „puhán”, tehát nem

becsapódva, hanem sérülésmentes landolással

ember alkotta tárgy a Hold felszínén. A kínai

Chang’e–3 ûrhajó december 1-jén magyar idõ

szerint a délutáni órákban indult kísérõbolygónk felé,

hogy aztán két hét utazás után sikeresen érjen célba. A

leszállt ûrhajóból kigördült a Yutu nevû automata szon-
da, amely – hasonlóan a NASA által a Marsra küldött

robotokhoz – tudományos vizsgálatokat fog folytatni a

Holdon. Noha a Hold minden más égitestnél közelebb

van hozzánk, a szovjet Luna–24 szonda óta nem tértünk

oda vissza (sem személyesen, sem robotjaink közvetíté-

sével). A Mars-utazás lefújása után – mintegy kárpót-
lásképpen – bejelentették ugyan pár éve, hogy újra em-
beri ûrhajósok fognak a Holdon kutatni, sõt ûrállomást

építenek ott állandó legénységgel, hosszú távra beren-
dezkedve, de aztán ebbõl sem lett semmi. Úgy tûnik hát,

hogy az ûrkutatás fejlõdése megint azon feltörekvõ or-
szágok (Kína, India, esetleg Irán) szerepvállalásán áll

vagy bukik, amelyeknek nemcsak objektív, gyakorlati

céljaik vannak vele, de a felfedezésben rejlõ propagan-
dalehetõségeket is ki kívánják aknázni.

Tumorvadászok

A Science Magazine az év tudományos áttörésének minõsítette a rákellenes immunterápiát, tehát az immunsejtek

„felfegyverzését” a tumor elleni harcra. Döntését részben arra alapozta, hogy az Amerikai Hematológiai Társaság

New Orleansban bejelentette: kutatók elõször alkalmaztak sikeresen géntechnológiai módszereket a leukémia gyógyításában.

Hangsebesség

Tíz éve már, hogy földre parancsolták a Concorde-okat. Mindmáig a Concorde az egyike annak a két polgári légi forgalomban használt repülőgéptípusnak, amelyek átlépték a hangsebességet. Mára mindkettő nyugdíjba vonult, és kérdés, lesz-e valaha hozzájuk hasonló repülőgép. A Concorde-ot a legtöbb ember a mai napig a repülőmérnöki szakma csúcsteljesítményének tartja. Bemutatkozása egybeesett az Apollo-program legdicsőségesebb időszakával: akkoriban elhihették az emberek az égbe emelkedő, addig soha nem látott masinák láttán, hogy az emberiség technológiai fejlődése határtalan lehetőségeket kínál. De következtek a szürke hétköznapok, és bár a Concorde-ok szinte gyorsabban szelték át az óceánt, mint ahogyan az utasok eljutottak a reptérre, mindez nagyon sok pénzbe került. Noha aranyáron adták a jegyeket, semmi sem volt képes fedezni a géptípus kimondhatatlanul magas gyártási és fenntartási költségeit. Az utolsó szöget aztán a maga után lángcsóvát húzó Concorde mindenki által egy életre megjegyzett képei verték be e repülő csoda koporsójába. Sokan kifejezték azóta hiányérzetüket, mert bár csak a leggazdagabb keveseknek volt alkalmuk utazni rajta, szinte mindenkit büszkeséggel töltött el a létezése.

Bedrótozás

A Pannon Egyetem kutatói az IBM-mel együttműködésben olyan informatikai megoldásokat dolgoznak ki az elkövetkező években, amelyek intelligens városirányítást, ezáltal élhetőbb urbánus környezetet tesznek lehetővé. De mit is jelent a máris elcsépelt okosváros-koncepció, és realitás-e mindez itt, Közép-Európában?

Felületi kezelés

Magyar kutatók a manapság egyik legrangosabb tudományos folyóirat, a Plos One hasábjain közölték fölfedezésüket, miszerint a klór-dioxid megoldás lehet a hagyományos antibiotikumokkal szemben egyre ellenállóbbá váló baktériumok jelentette veszélyre. Bár ez az állítás szenzációs orvostudományi és kereskedelmi sikerekkel kecsegtet, a valóság ennél árnyaltabb.

Kötelező immunitás

Jövõre kötelezõvé válik a pneumococcusbaktérium elleni védõoltás. Noha a vakcinát eddig is megkapta a kisgyermekek óriási többsége, a járványügyi szakemberek szerint épp azok nem, akik a leginkább rászorulnának. Bár a szer olyan betegségeket elõz meg, amelyek sok babát megölnek évrõl évre, az ügyben mégis az oltásellenes szervezetek a leghangosabbak.

Mélyhíd

Eddig is legendás volt az Isztambult kettéválasztó Boszporusz szoros, hiszen a rajta átívelő híd párját ritkítja a világon: két földrészt, Európát és Ázsiát köti össze. Mostantól a híd, illetve a Boszporuszt keresztező kompjáratok mellett egy új módja is van az interkontinentális utazásnak: átadták a szoros alatt haladó vasúti alagutat. A tenger alatti vonalszakasz számos tekintetben hasonlít a kontinentális Európát és Angliát összekötő La Manche csatorna alatti úgynevezett csalagútra. Nemcsak rendeltetése azonos, hanem az elkészülte körüli bonyodalmak láttán is eszünkbe ötlik, hogy a történelem ismétli önmagát. A két földrész közötti vasúti összeköttetést Marmaraynak nevezték el. A név a Boszporusztól délre elhelyezkedő Márvány-tenger török nevének (Marmara) és a török ray (vasút) szónak az összevonásából jött létre.

Fényár

New York polgármestere, Michael Bloomberg bejelentette, hogy néhány éven belül a város összes köztéri lámpájában LED égőkre cserélik a hagyományos izzókat. A LED izzók (fénykibocsátó diódák) a világítás forradalmát ígérik, hiszen még az energiatakarékos fénycsöveknél is kevesebb áramot fogyasztanak, miközben tartósabbak náluk. A nagyváros vezetőségének döntése így két szempontból is érthető: egyrészt pénzt spórolnak a villanyszámlán, másrészt takarékoskodnak az energiával (és környezetvédelmi elkötelezettség nélkül egy politikus manapság labdába sem rúghat). A LED lámpáknak azonban nem mindenki örül, sokan nem szeretik e fényforrások „hideg, mesterséges” fehér fényét. A támogatók szerint ez csak megszokás kérdése. Különösképpen azért, mert a nappali, valóban természetes fény nemhogy fehér, hanem inkább kékes. És semmiképpen sem sárga, mint a volfrámszálas izzókból áradó megszokott, nosztalgiát keltő, de semmiképpen sem természetes „meleg” fény. Az pedig csak ráadás, hogy a fizikából ismert színhőmérséklet nevű jellemző skáláján a közbeszédben melegnek titulált színek valójában az alacsonyabb értékeket foglalják el, és a hideg színek színhőmérséklete a magasabb (gondoljunk csak a vasra, amely egyre fehérebb lesz, ahogy egyre tovább hevítjük).

Ezernégyszáz gramm

A világon egyedülálló tettet hajtottak végre a Debreceni Egyetem orvosai: mindaddig működtetni tudták egy agyvérzés következtében agyhalottá vált várandós kismama testét, amíg a gyermek elég fejletté vált ahhoz, hogy megszülethessen. A példa nélküli eset még a nyáron történt, ám csak a napokban hozták nyilvánosságra a szenzációt. Az orvoscsoport vezetőjével, Fülesdi Bélával és az idegsebészeti intenzív osztály vezetőjével, Molnár Csillával beszélgettünk.

Mobilok és egyéb kütyük

Mobiltelefont leszámítva hamarosan mindenféle elektronikus eszközt használhatnak a légi utasok a repülés teljes ideje alatt. Sokan ezt annak beismeréseként értékelik, hogy a tiltás eddig is értelmetlen volt. De biztos, hogy nem csökken ezáltal a repülés biztonsága?

Virtuális hadiösvényen

A világ hadseregei egyre szívesebben alkalmazzák a videojátékot katonáik toborzásához és kiképzéséhez, mert olcsóbb és kevesebb kockázattal jár. Az ehhez szükséges szoftverek piacát egy cseh cég uralja.

Vakító kométa

Jogos lett volna Éggömbre átkeresztelni A Földgömb novemberi számát, hiszen a megszokottnál jóval több csillagászati témájú írás és főként kép került a Magyar Földrajzi Társaság folyóiratának e havi kiadásába. Ez korántsem gond, hiszen a modern csillagászati berendezésekkel készített asztrofotók kifejezetten a képes magazinok lapjaira (no meg a windowsos képernyők hátterébe) kívánkoznak. Ami pedig a rádiótávcsövekkel nem rendelkező, de a csillagászatért rajongó olvasók számára különösen izgalmas lehet, az az, hogy sok látványos égitestet viszonylag megfizethető távcsövekkel, félprofi fényképezőgépekkel is lefényképezhetünk. Ilyen például a Centaurus–A rádiógalaxis, amely, ahogy a neve is mutatja, a Kentaur csillagkép legerősebb sugárforrása (erre utal az A betű). Azért nem fényforrást írtunk, mert a galaxis, amelynek közepén egy ötven-száz millió Napnak megfelelő tömegű fekete lyuk van, főként rádiófrekvenciás és röntgensugárzást bocsát ki, bár a látható tartományban is gyönyörű. A Földgömbben közölt felvételt Fényes Loránd készítette Namíbiában (ahonnan fényszennyezésmentesen lehet megfigyelni a déli égboltot). Csodálatos fényképeivel az utóbbi években szinte kibérelte magának a NASA A nap asztrofotója című honlapját.

Mélybíbor nyom

Azt hiszem, egy amerikai televíziós sorozat sikerének az a csúcsa, ha egy magyar sinológust arra sarkall, hogy klasszikus kínai nyelvből lefordítson, majd kiadjon középkori igazságügyi orvos szakértői (ha úgy tetszik, helyszínelői) kézikönyvet. És ez nem csak holmi újságírói fogás, amely úgy próbálja aktuálissá varázsolni az egyébként kissé régimódinak tűnő filológiai műveket, hogy popkulturális trendekhez kapcsolja őket. Maga a kiadó (vélhetően személy szerint a fordító és a Kínai Kuriózumok című sorozat szerkesztője, Tokaji Zsolt) említi a könyv ismertetőjében a tévésorozatot mint a bűnügyi helyszínelők divatossá válásának forrását.

Krémes a cukiból

Mit nem szeret a munkájában?
Nincs ilyen. Amikor hozzám fordulnak az emberek, bizalommal teszik, ezt pedig úgy köszönöm meg, hogy mindent beleadok, amit tudok. Önmagamnak tartozom elszámolással.
Mi a legtöbb, amit eddig elért az életben?
A belső békémet, ennél több nincsen.

Szellemhajó

Napjainkban, a műholdas nyomkövetés és a centiméteres pontosságú navigáció korában a hatóságok (és mindenki más) elveszítettek egy gazdátlanul sodródó, elhagyott hajót az Atlanti-óceánon. A legénység nélkül hánykolódó jármű kálváriája februárban kezdődött, amikor eddig tisztázatlan okokból elszakadt az a kötél, amely a kanadai Új-Fundland Saint John’s kikötőjében rögzítette. Az ügynek több furcsasága van, kezdve azzal, hogy az elszabadult hajó visszaszerzésére látszólag sem a tulajdonos cég, sem a kanadai hatóságok nem tettek erőfeszítéseket. Mintha abban lettek volna érdekeltek, hogy a kísértethajó eltűnjön. A nemzetközi sajtó az írek tiltakozására felfigyelve kapta föl most ismét a Ljubov Orlova névre keresztelt hajó történetét. A tengeráramlatokat ismerve ugyanis mostanra valószínűleg átszelte keleti irányban az Atlanti-óceánt, és hamarosan akár katasztrófát is okozhat, ha az ír partok mentén nekiütközik egy másik hajónak vagy egy olajfúró toronynak.