Jogos lett volna Éggömbre átkeresztelni A Földgömb novemberi számát, hiszen a megszokottnál jóval több csillagászati témájú írás és főként kép került a Magyar Földrajzi Társaság folyóiratának e havi kiadásába. Ez korántsem gond, hiszen a modern csillagászati berendezésekkel készített asztrofotók kifejezetten a képes magazinok lapjaira (no meg a windowsos képernyők hátterébe) kívánkoznak. Ami pedig a rádiótávcsövekkel nem rendelkező, de a csillagászatért rajongó olvasók számára különösen izgalmas lehet, az az, hogy sok látványos égitestet viszonylag megfizethető távcsövekkel, félprofi fényképezőgépekkel is lefényképezhetünk. Ilyen például a Centaurus–A rádiógalaxis, amely, ahogy a neve is mutatja, a Kentaur csillagkép legerősebb sugárforrása (erre utal az A betű). Azért nem fényforrást írtunk, mert a galaxis, amelynek közepén egy ötven-száz millió Napnak megfelelő tömegű fekete lyuk van, főként rádiófrekvenciás és röntgensugárzást bocsát ki, bár a látható tartományban is gyönyörű. A Földgömbben közölt felvételt Fényes Loránd készítette Namíbiában (ahonnan fényszennyezésmentesen lehet megfigyelni a déli égboltot). Csodálatos fényképeivel az utóbbi években szinte kibérelte magának a NASA A nap asztrofotója című honlapját.
A csillagászati melléklet leghangsúlyosabb cikke mégsem ez, hanem a címlapon is szerepelő, üstökösökről szóló írás. Az időzítés természetesen nem véletlen, hiszen a napokban (majd december végén újra) akár szabad szemmel is láthatjuk az ISON-üstököst – már ha az időjárás is kegyes lesz. Bár sok a bizonytalanság az üstökös tényleges fényességét illetően (felfedezői esküsznek rá, hogy fényessége elérheti akár a telihold fényét is, csóvája pedig végignyúlik majd a fél égbolton; mások ennél azért szkeptikusabbak), az biztos, hogy kivételesen jól, egyszerű kézi távcsövekkel biztosan megfigyelhető jelenségről van szó. Az ISON-üstökös november végén ér Nap-közelbe, majd ami a Nap perzselő tüze után marad belőle, visszatér, és az év utolsó napjaiban halad el megint bolygónk mellett. Mielőtt valamiféle Armageddon-féle pánik törne ki, jelezzük, hogy a Föld melletti elhaladás 63 millió kilométer távolságot jelent.
És még ezzel sincs vége az űrkutatásnak A Földgömb mostani számában, hiszen a Marson túrázó Curiosity (Kíváncsiság) robot legújabb felfedezéseiről és fényképeiről is beszámol. De mi ugorjuk, hiszen a földrajz nem csupán csillagászatból áll. Riportot találunk a lapban a Kassa melletti Gömör–Tornai-karsztban található Jászói-fennsíkról, az erdélyi Kalonda-tető szenítőiről (szénégetőiről). Ellátogathatunk a Francia-középhegység peremén emelkedő Mont Beuvray-be, ahol a Caesar gall háborúiban kulcsszerepet játszó Bibracte maradványait magyar régészek tárják föl, illetve Saint Thomasra, a Karib-tengerben lévő Amerikai Virgin-szigetek központi tagjára, ahol Feketeszakáll kalózkapitány húzta meg egykor magát, és ezt a tényt a sziget turisztikai szakemberei jócskán ki is aknázzák.
A legérdekesebb – és a közvetlenül előtte szereplő üstökösöktől a lehető legmesszebb álló – képes riport viszont a szenegáli serer népcsoport hagyományos birkózóversenyét mutatja be. Itt is fontos említeni a képeket, hiszen a hölgy olvasóknak kedvezve a fotókat ellepik a tökéletesen kidolgozott testű, szinte meztelen férfiak. Miközben a régmúltba vesző hagyományokra támaszkodó sport viadalait a mai napig áthatják a helyi vallások és hiedelmek, ne gondoljuk, hogy kispályás játékról van szó. A legsikeresebb birkózók, akik pontosan akkora sztárok Szenegálban, mint Messi Argentínában vagy Schumacher Németországban, a szponzorok jóvoltából meccsenként húszmillió forintnak megfelelő szenegáli frankot is megkereshetnek.
2013. november 9.
