Azt hiszem, egy amerikai televíziós sorozat sikerének az a csúcsa, ha egy magyar sinológust arra sarkall, hogy klasszikus kínai nyelvből lefordítson, majd kiadjon középkori igazságügyi orvos szakértői (ha úgy tetszik, helyszínelői) kézikönyvet. És ez nem csak holmi újságírói fogás, amely úgy próbálja aktuálissá varázsolni az egyébként kissé régimódinak tűnő filológiai műveket, hogy popkulturális trendekhez kapcsolja őket. Maga a kiadó (vélhetően személy szerint a fordító és a Kínai Kuriózumok című sorozat szerkesztője, Tokaji Zsolt) említi a könyv ismertetőjében a tévésorozatot mint a bűnügyi helyszínelők divatossá válásának forrását.
A mű a XIII. században élt kínai Song Ci munkája, A bűnök elsöprésének összegyűjtött jegyzetei (a jelen kiadás címe: Egy kínai halottkém feljegyzései). Ez a legkorábbi, teljes egészében fennmaradt bűnügyi orvos szakértői szakkönyv, amely először 1247-ben jelent meg. Még mielőtt belelapoznánk a kötetbe, máris el kell csodálkoznunk azon, hogy néhány évvel a magyarországi tatárjárás után Kínában igazságügyi helyszínelői kézikönyvet írtak. Ez ugyanis rendkívül bonyolult, jól szervezett, racionálisan felépített államszervezetet feltételez, ahol felismerték, hogy szükség van efféle szakemberekre, és megszervezték szakirányú képzésüket is. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a középkori Kína az élet megannyi területén évszázadokkal megelőzte a nyugati civilizációt (az első hasonló témájú európai művek Itáliában jelentek meg a XVII. század elején).
Nemcsak orvos szakértői mű ez, hanem nyomozati, helyszínelői kézikönyv is egyben, hiszen ezek a szakmák a középkori Kínában még nem váltak el olyan élesen, mint manapság. Ebből a szempontból ez a könyv jobban hasonlít a Helyszínelők című tévésorozat szereplőinek munkájához, mint a modern valóság. Ha az ember nem tudná, hogy hét és fél évszázada született, nem lenne egyszerű megtippelni keletkezése időpontját, minthogy nyelvezete kifejezetten modernnek mondható. Valódi gyakorlati kézikönyvről van ugyanis szó, a vizsgált holttestek és egyéb nyomok tárgyilagos, szenvtelen, jó megfigyelőképességről árulkodó leírásaival. Miszticizmus, bizonyíthatatlan, megfoghatatlan állítások nem nehezítik a megvizsgálandó jellegek tankönyvszerű bemutatását.
Nézzük például az Önkezű akasztásnak beállított verés vagy fulladás okozta halálesetek című fejezetet! A szerző szerint a ténylegesen önakasztással elhunyt áldozatok nyakán és a füle mögött a kötél mélybíbor színű nyomot hagy, teste görcsbe rándult, és a haláltusa számos jelét lehet megfigyelni a testen. Ezzel szemben az előzetesen megölt, majd elterelésképpen felakasztott emberek izmai ernyedtek, a kötél nem okoz náluk véraláfutásokat. Még az olyan apró részletek sem kerülik el az író figyelmét, hogy megvizsgálja, a fojtogatás nyomai megegyeznek-e a helyszínen talált kötél mintázatával, vastagságával.
(Song Ci: Egy kínai halottkém feljegyzései. Quattrocento Kiadó, Budapest, 2013. Ára: 3960 forint)
2013. november 2.
