Csigaagy

Megérthető-e az értelmező? E filozofikusan hangzó kérdésre a válasz sokkal több az agykutatók számára, mint felszínes retorikai fordulat. Szakmájuk lényegét vizsgálja. Vajon a tudósok agya képes-e arra, hogy önnön működését lássa át? Amint Dick Swaab, a világhírű holland agykutató Az agyunk mi vagyunk című könyvéből kiderül, bár elvi akadálya valószínűleg nincs, hogy a tudat és a lélek mibenlétét megismerhessük, a tudomány e kérdésben egyelőre kudarcot vallott.

Agyunk továbbra is oly rejtélyes számunkra, mint az univerzum legtávolabbi sarka. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy semmit sem tudunk róla. Rengeteget tudunk, és Swaab, aki nemcsak jó kutató, de írástudó ember is, mindezt fényesen bizonyítja. Könyve az utóbbi években magyarul megjelent egyik legjobb népszerű tudományos kötet. Képes úgy bemutatni az agyműködés összes aspektusát a hirtelen jelentkező, szabályozhatatlan alvási rohamokat okozó narkolepsziától az Alzheimer-kóron át a halálig, hogy írása eközben olvasmányos, egyúttal rendkívül alapos marad.
Talán az emlékezet mibenléte a legmagasabb rendű agytevékenység, amelyet részleteiben ismerünk. A Nobel-díjas Eric Kandel, midőn túlságosan bonyolultnak találta az emberi agyat, egyszerűbb modellszervezetet keresett. A Swaab által idézett önéletrajzi írásában így vall romantikusan a mindent megváltoztató döntésről: „Éppúgy, ahogy a feleségemet, Denise-t kiválasztottam, az ösztöneimben bízva döntöttem és kiválasztottam kísérleti állatomul az Aplysia nevű tengeri csigát.” Az Aplysia agyát vizsgálva kiderült, hogy a rövid és a hosszú távú memória alapvetően eltérő mechanizmusokon alapszik.
Miközben tudományos szempontból kevés kivetnivalót találhatunk a könyvben, meg kell jegyeznünk, hogy a szerző igen materialista álláspontot képvisel, amikor a moralitásról, a vallásról és a halálról esik szó, és ez valószínűleg zavarhatja olvasói egy részét. A neuroteológiát (a vallás és az agyműködés kapcsolatát) bemutatva amellett érvel, hogy a hit a központi idegrendszer működésének terméke, és nélkülöz bármiféle teremtőt. Nem minden agykutató osztja Swaab véleményét. Freund Tamás lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a tudomány számára „megfoghatatlan a nem anyagi természetű éntudatunk, ha tetszik, lelkünk eredete, sorsa”, amely így a hit kérdése marad. Hámori József ekképp vélekedik: „Hitem szerint a Teremtő létrehozta a világegyetem törvényeit, az univerzum pedig ennek megfelelően azóta önmaga fejlődik. A hívő emberek vallásos élményei az emocionális agy működésének következményei. A nem anyagi természetű lélek ettől merőben különbözik. Hogy a lélek hogyan kapcsolódik az egyéb agytevékenységekhez, számos tudós próbálkozása ellenére sem megoldott – véleményem szerint eleve megoldhatatlan – probléma.”
E véleménykülönbségek azonban a tudomány lényegét jelentik. A fejlődés pedig nem más, mint folytonos kételkedés a korábbi tudományos nézetekben, amelyek vagy megdőlnek, vagy újabb bizonyosságot nyernek. Az agytudomány frontvonalainak megismerésére pedig keresve sem találnánk alkalmasabb eszközt e könyvnél.
(Dick Swaab: Az agyunk mi vagyunk. Ford.: Wekerle Szabolcs. Libri Kiadó, Budapest, 2014. Ára: 3990 forint)

2014. március 29.