Európai „őrszemek” figyelik majd a Földet

A napokban pályára állt a hat- tagúra tervezett Sentinel (Őrszem) műholdcsalád első tagja. A műholdak az eddigi legambiciózusabb európai Föld-megfigyelő program, a Kopernikusz részeként a mainál sokkal részletesebb adatokkal szolgálnak majd bolygónk állapotáról. A program eredményeit több magyar kutatócsoport is használja majd, és a műholdak sok alkatrésze is magyar mérnökök munkája.

Sikeresen föld körüli pályára állította a Sentinel–1A műholdat a múlt héten az Európai Űrügynökség (ESA) Francia Guyanán lévő űrkikötőjéből indított Szojuz rakéta. A szatellit feladata nem a távoli galaxisok, hanem bolygónk vizsgálata lesz. A várakozások szerint az évtized hátralévő részében űrbe juttatandó társaival együtt a földi élet, az éghajlat és a társadalmi változások megannyi vetületét lehet majd segítségükkel szinte élőben nyomon követni.
A Sentinel műholdak a Kopernikusz-program „igáslovai” lesznek, amely program 2020-ig 8,4 milliárd eurót (2,5 billió forintot) emészt fel. Két évvel ezelőtt éppen a hatalmas költségek miatt vált kétségessé a vállalkozás jövője. Akkor az ESA fenyegetéssel felérő kérdést idézett tagállamaihoz arról, hogy akarják-e egyáltalán a Sentinel műholdak fellövését, mert pénzt szinte senki sem volt hajlandó adni rájuk. Bár az első szatellit fellövése a tervekhez képest egy évet késett, úgy tűnik, a finanszírozási problémák egyelőre megoldódtak.
A pénzügyi gondok azért különösen kellemetlenek, mert ez esetben nem nehezen indokolható hasznosságú csillagászati projektről van szó, hanem saját élőhelyünk egészségi állapotának monitorozásáról. A Kopernikusz-terv jövőbeli gyakorlati alkalmazási lehetőségeit sorolni is nehéz. Az adatokat felhasználják majd az eljegesedés visszahúzódásának nyomon követéséhez, a mezőgazdaság termőképességének meghatározásához, a humanitárius katasztrófák nyomán elinduló népmozgások megfigyeléséhez, de a vulkanikus aktivitás és a légszenynyezettség vizsgálatához is.
A műholdcsaládot a jelen tervek szerint a közeljövőben három műholdpár alkotja majd. A párok (erre utalnak a műholdak sorszámát követő A és B betűk) ugyanazon a pályán keringenek majd, úgy, hogy a pár tagjai mindig a bolygó két ellentétes oldalán tartózkodjanak. Ezáltal felére, körülbelül öt napra csökken az úgynevezett visszatérési idejük, tehát az az időtartam, amíg a műhold a Föld egy adott pontját újra szemügyre tudja venni. A Sentinel-1 műholdak fő érzékelői a radarok, amelyek az időjárástól, felhőzettől, napszaktól függetlenül folyamatosan jó minőségű adatokat szolgáltatnak majd a trópusi és a sarkvidéki területeken zajló folyamatokról egyaránt. A 2-es műholdak feladata főként a mezőgazdaság nyomon követése lesz, míg a 3-as páré a hőmérsékleti változások vizsgálata. Bár jelenleg nem vagyunk az ESA tagjai, minthogy a programban az Európai Unió is részt vesz, magyar szakemberek is részt vállalhattak a műholdak építésében. A miskolci székhelyű Admatis Űrtechnológiai Kft. több tucat alkatrészt szállított a jövőre pályára állítandó Sentinel–2 műholdakhoz.
– Mi összesen harminc eszközt szállítottunk a szatellitekhez, amelyek a detektorok működését segítik. Vannak közöttük kalibráló lencsék és a műholdak hőháztartását segítő alkatrészek is – nyilatkozta lapunknak Bárczy Tamás, az Admatis Kft. ügyvezetője. – Ez utóbbiak azért fontosak, mert a műhold egyéb alkatrészei működés közben hőt termelnek, de mivel az űrben nincs levegő, ami hűtené őket, könnyen túlmelegedhetnek. A mi eszközeink a keletkező hőt vezetik ki a világűrbe. Ezek a berendezések szétszerelve több mint 2700 alkatrészből állnak, és úgy tudjuk, hogy nagy részüket már beépítették a Sentinel–2A műholdba, amelyet jelenleg is tesztelnek a franciaországi Toulouse-ban.
A Sentinel rendszer adatai az interneten szabadon hozzáférhetők lesznek mindenkinek, bár egyes kutatócsoportok prioritást kapnak majd. Több magyar egyetem, akadémiai kutatóintézet tudósai is használják majd ezeket az adatokat. A Földmérési és Távérzékelési Intézet, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Intézetének munkatársai is arról tájékoztattak minket, hogy a Sentinel-adatok segítségével, a felületekről visszaverődött radarhullámok fázisváltozásait vizsgálva a földfelszín igen apró mozgásait is képesek lesznek érzékelni, méghozzá rendkívüli adatsűrűséggel.

2014. április 17.