Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2015. július 9.

Nanotechnológiával a tumorsejtek ellen

Saját immunrendszerünk felfegyverzése lehet a leghatékonyabb módszer a rák ellen. Ezáltal az „átlagos” fehérvérsejtek tumorgyilkossá válhatnak. Az orvoslás e nanoléptékű formáival kísérletezik a budapesti Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetének kutatócsoportja is.



Ha nanotechnikáról esik szó, többségünk atomokból felépített, nanométeres nagyságrendű gépekre gondol. Pedig gyakran a természetesen létrejött mikroszkopikus parányok is hasznosak lehetnek – például a gyógyításban. A most születőben lévő új tudományág, a nanomedicina első eredményei a jövőben talán megakadályozzák az áttétes daganatok létrejöttét.
A modern rákgyógyítás egyre inkább támaszkodik a szervezet természetes védekezőrendszerének elemeire, az immunsejtekre. A tumorsejtek folyamatos létrejötte az élő szervezetekben nem új jelenség, az talán a többsejtű élőlények kialakulásával egyidős. Ezért az immunrendszer nem csak a külső kórokozók ellen védi a szervezetet, de a belső ellenségekkel, így a tumorsejtekkel szemben is. A tudomány azonban csak a legutóbbi időkben érte el azt a fejlettséget, hogy képes legyen befolyásolni az immunrendszer működését, „felvértezve” az immunsejteket a daganatok elleni harcra.
A Science folyóirat szerkesztői az immunsejtek rák elleni genetikai módosítását tartják 2013 tudományos áttörésének, természetes védekezőrendszerünk elemeit (a fehérvérsejteket) azonban más módon is csatasorba állíthatjuk, és ez a gyakorlatban akár több sikerrel kecsegtethet. Az amerikai Cornell Egyetem kutatói nanoméretű (a milliméter milliomod részének mérettartományába eső), lipidhártyával burkolt hólyagok, úgynevezett liposzómák felületére erősítettek biotechnikai módszerekkel előállított fehérjéket, majd ezeket tumorsejteket tartalmazó sejtkultúrákba, illetve kísérleti egerekbe fecskendezték. A liposzómákon lévő egyik fehérje felismerte a daganatsejteket, és hozzájuk kötődött. Amikor ez megtörtént, akkor léphetett működésbe a másik fehérje.
– Kevés olyan fehérvérsejt van, amelyik a tumorsejtek pusztítására specializálódott. Viszont e felfegyverzett liposzómákkal, amelyek a fehérvérsejtek felületén csoportosulnak, tumorgyilkossá tehetjük az átlagos fehérvérsejteket is – nyilatkozta lapunknak Kellermayer Miklós egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetének igazgatója, akinek kutatócsoportjában hasonló liposzómakísérleteket folytatnak. – A liposzómákon lévő másik fehérje olyan reakciósorozatot indít be a tumorsejtben, amely végső soron öngyilkosságba kergeti a sejtet. A kísérlet eredménye az lett, hogy a fehérvérsejtek tumorellenes aktivitása megnőtt, és drámaian csökkent az egerek vérében keringő tumorsejtek száma. E módszer előnye a genetikai módosítással szemben az, hogy kevesebb technikai buktatója van, a gyakorlatban egyszerűbb alkalmazni.
A BBC beszámolója szerint a rákos halálesetek kilencven százalékát áttétes daganatok okozzák, amikor is a tumorról leváló sejtek a véráramon keresztül eljutnak a szervezet más szöveteibe is. Ez a módszer viszont éppen a véráramban szabadon sodródó daganatsejtek ellen lehet hatékony, így elméletben nagyban csökkentheti az áttétek kialakulásának veszélyét, gyorsaságát. Hangsúlyozni kell azonban, hogy bár valóban reménykeltők az eredmények, a módszert eddig még csak Petri-csészében és egerekben próbálták ki, így a klinikai alkalmazása még nagyon messze lehet.
A liposzómákra nem most figyeltek föl a kutatóorvosok, a Semmelweis Egyetemen is folynak ilyen kutatások.
– Olyan liposzómákat vizsgálunk, amelyekbe, akár egy kapszulába, gyógyszermolekulákat tudunk csomagolni – mondja Kellermayer Miklós. – Kevéssé ismert, hogy ezek a liposzómák hova jutnak el a szervezetben, hol kötődnek meg, hol csoportosulnak. A viselkedésüket többféle képalkotási eljárást ötvözve „élőben” tudjuk nyomon követni. Sőt még ennél kisebb mérettartományokban is képesek vagyunk ma már vizsgálódni. Kutatócsoportunk más tagjai egyetlen molekulát tanulmányoznak, nyújtják, csavargatják a molekulát felépítő atomok közötti kötéseket. Minthogy az élő szervezet működése molekuláris biológiai folyamatokon alapszik, az igazán hatékony gyógyításhoz ezeket a folyamatokat kell megértenünk.

2014. január 30.