Öncélú sejtek

Még idén elindulhat az első közcélú magyar őssejtbank. A reklámok hatására az újszülöttek köldökzsinórvérének magáncélú, több százezer forintot kóstáló elraktározása közismert, pedig szinte semmi sem bizonyítja e gyakorlat értelmét. Eközben a bárki számára hozzáférhető őssejttárolásról kevés szó esik, noha ez valóban az életet jelentheti sok beteg kisgyermek számára.

Balázs féléves volt, amikor megmentette a testvére életét. Két évvel idősebb bátyjánál, Barnabásnál a leukémia kezdeti formáját diagnosztizálták, állapota egyre súlyosbodott, gyakran kellett életmentő vérátömlesztést végezni rajta. Amikor azonban édesanyja újra teherbe esett, a kisfiút kezelő miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház orvosai azonnal felismerték az új reményt. Balázs születésekor köldökzsinórjából összegyűjtötték az őssejteket, amelyeket egy erre szakosodott cég gondjaira bíztak. Fél évvel később a Nagy Kálmán vezette orvosi csapat sikeres őssejtbeültetést végzett Barnabáson. A kisfiú állapota rohamosan javult a műtétet követően, és a teljes gyógyulás reményével hagyhatta el a kórházat.
Ebben az esetben tehát a beteg gyermeket a testvére köldökzsinórjából nyert őssejtekkel gyógyították meg, és a művelethez szükség volt egy őssejtbank közreműködésére is. Több cég is ingyen segít ilyen esetekben a krízishelyzetbe került családoknak. Ez kétségtelenül helyes és pártolandó cselekedet, viszont önzetlennek kevéssé tekinthető, minthogy e történeteket azonnal felhasználják fizetős szolgáltatásaik reklámozásához. Számukra a sikertörténetek mindennél többet érnek. A magáncélú őssejtraktározás kritikusai éppen azt kérik számon e cégeken, hogy hol vannak azok a gyerekek, akiket születésükkor lefagyasztott saját őssejtjeikkel gyógyítottak meg.
– Néhány évvel ezelőtt nagy lelkesedés övezte a köldökzsinórvérben található őssejtek saját célra történő elraktározását. Az elmúlt időszakban azonban ez a lelkesedés csökkent, mivel elmaradtak az eredmények. Nem hallunk a szenzációkról, a születéskori őssejtjeikkel meggyógyított gyerekekről – osztotta meg velünk kételyének indokait Falus András immunológus akadémikus, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára. – Amikor több százezer forintot befizetnek a szülők a magánőssejtbankokba, azok legalább húsz évre vállalják a sejtek tárolását. Csakhogy még senki sem bizonyította, hogy ilyen hosszú idő alatt valóban megőrzi-e az őssejt a születéskori tulajdonságait. Elképzelhető, hogy a sejtek esetleges változásai a gyermek későbbi élete során problémát okoznak.
A magáncélú őssejtraktározást végző cégek reklámkampánya a szülők lelkiismeretét célozza. Üzenetük központi eleme, hogy a köldökzsinórvér elraktározása befektetés a jövőbe, és ez minden gyermekei egészségéért aggódó szülő erkölcsi kötelessége. Hiszen ki tudja, hogy a következő években milyen új gyógymódokat fedeznek fel, amelyek a születéskori őssejteket használják majd fel. A reklámok hatására a szülők mintegy tizede igénybe is veszi a szolgáltatást. Minthogy a cégek érvei főként a jövőbe vetett hitről szólnak, nem is cáfolhatók. Azt azonban megvizsgálhatjuk, hogy eddig mi vált valóra ígéreteikből.
– Hazánkban eddig egyetlen esetben sem ültettek be születéskor levett saját őssejtet, és a világban is csak néhány esetben volt erre példa. A köldökzsinórvér korlátozott számú felhasználható őssejtet tartalmaz, gyakran a levett minták minősége sem megfelelő – válaszolta kérdésünkre Rajczy Katalin, az Országos Vérellátó Szolgálat magyar őssejtdonor-regiszterének igazgatója. – Nagyon kicsi az esély arra, hogy a levett vért saját célra bármikor is felhasználhatják. Az azonban már többször előfordult, hogy egy testvért sikerült a segítségével meggyógyítani.
Éppen a testvérek gyógyítását emelte ki Nagy Kálmán, a fenti történetben szereplő Barnabást meggyógyító miskolci hematológiaprofesszor is, aki egyúttal a magáncélú őssejtraktározást is folytató Krio Intézet orvos igazgatója. Mint elmondta: az, hogy még nem használtak föl hazánkban saját köldökzsinórból származó őssejteket, nem bizonyítja az eljárás haszontalanságát. Egyszerűen még túl kevés magyar gyermek vére lett lefagyasztva ahhoz, hogy éppen bennük alakuljon ki olyan betegség (jelenleg csak a vérképző szervi daganatok egyes formái), amelyet potenciálisan gyógyítani lehet ezen őssejtekkel.
Ennek ellenére gyakorlatilag minden, az őssejtbankoktól független orvosi forrás értelmetlennek nevezi az öncélú köldökzsinórvér-raktározást, a cégek ígéreteit pedig megalapozatlannak, illetve megtévesztőnek tartja. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy e sejtek haszontalanok lennének. Ha összegyűjtik, megfelelően osztályozzák, majd a rászorulók rendelkezésére bocsátják őket (a véradáshoz hasonlóan), akkor valóban életet menthetnek.
– A közösségi bankokból származó őssejtek bizonyítottan, szinte rutinszerűen felhasználhatók gyógyításra – mondja Falus András, akinek a családjában egyetlen gyermek köldökzsinórvérét sem őrizték meg saját célra. – Éppen ezért lenne jó, ha minél többen ajánlhatnák föl születő gyermekük köldökzsinórját (amelyet egyébként eldobnának) a köz javára.
Csakhogy Magyarországon jelenleg erre nincs lehetőség, nem működik ugyanis hazánkban közösségi őssejtbank. Pedig igény lenne rá, hiszen 2013-ban 58 esetben ültettek be magyar orvosok őssejtet beteg kisgyermekekbe, és ebből hat alkalommal az őssejtek („importált”) köldökzsinórvérből származtak. Egy adag külföldi őssejt három–öt millió forintba kerül, amelyet a társadalombiztosítás (tb) fizet.
A legtöbb fejlett országban azonban ma már működik nemzeti közösségi őssejtbank, ahonnan nagyobb valószínűséggel és a tb számára olcsóbban kaphatnak alkalmas őssejteket a hazai betegek. Az elmúlt években többször tettek kísérletet arra, hogy hazánkban is nyíljon ilyen intézmény. Nagy Kálmán reményei szerint erre most reális esély mutatkozik. Így akár már idén lefagyaszthatják az első századagnyi közcélra felajánlott köldökzsinórvért.
– Egy magánbank meglévő infrastruktúráját felhasználva sokkal egyszerűbben elindítható a közösségi bank, mintha a semmiből hoznánk létre, ezért mi is ezt tesszük – mondja Nagy Kálmán, akivel a Krio Intézet sejtbankjában beszélgetünk. – Az induláshoz szükséges források rendelkezésre állnak, de a hosszú távú működéshez állami vagy magántámogatásra lesz szükség.

2014. március 29.