A Facebooké a virtuálisvalóság-sisak

Alig néhány héttel az után, hogy a cég 19 milliárd dollárt fizetett a WhatsApp internetes csevegőalkalmazásért, a Facebook illetékesei bejelentették: kétmilliárd dollárért felvásárolják a virtuálisvalóság-sisakot fejlesztő Oculus nevű céget. Vajon mi a szándéka Mark Zuckerbergnek ezzel az eszközzel?

Jerome Lanier amerikai programozó a nyolcvanas évek végén merőben új számítógépes eszközöket dobott a piacra. A fejre erősíthető monitorok, érzékelőket tartalmazó kesztyűk, és a testre csatolható, tekergőző kábelekkel összekötött berendezések létrehozta élményre új szót is alkotott: virtuális valóság.
Az ötlet divatossá vált, a popkultúrát, a fantasztikus filmeket ellepték a képzeletbeli utazásokkal, virtuális szexszel és agresszióval kapcsolatos művek. Azt gondolták sokan, hogy e technika hamarosan az egész világunkat átalakítja.
Mindebből eddig szinte semmi sem vált valóra, a virtuális valóság egyelőre nem hódította meg mindennapjainkat. Noha a számítógépes játékok (és sci-fik) rajongói két évtizede rendületlenül várják, hogy komputerizált kommunikációnk egy látszólagos, mesterséges térben zajlik majd, a többséget és a technikai eszközök fejlesztőit hidegen hagyta e jövőkép.
Ez azonban megváltozhat, ha bejönnek a Facebook számításai. Mark Zuckerberg, a cég vezetője ugyanis kedden bejelentette, hogy felvásárolják a jelenleg legígéretesebb virtuálisvalóság-szemüveget gyártó Oculust. A lépést azzal magyarázta, hogy e technika lesz a következő nagy dobás az informatikai iparágban.
– Már pusztán a tény hatására, hogy Zuckerberg e területen fektet be jelentős összegeket, újra reflektorfénybe kerülhet a virtuális valóság. Ha többen is követik a példáját, az valóban lendületet adhat a fejlesztéseknek – vélekedik Kömlődi Ferenc jövőkutató, mesterségesintelligencia-szakértő, az Agent portál szerkesztője. – A virtuális valóság körül a kilencvenes években volt nagy a felfokozott érdeklődés, de aztán jött a szokásos csalódás, kiábrándulás. Ennek legfőbb oka az eszközök nagy mérete és drágasága volt. Kevesen hajlandók kényelmetlen, nehézkes berendezéseket magukra ölteni, amelyek alig használhatók.
Az Oculus sisakja eddig sem volt ismeretlen az informatikai ipar szereplői, különösen a játékfejlesztők előtt. Mi sem bizonyítja fényesebben a benne rejlő lehetőségeket, mint az, hogy miközben még egyetlenegy készüléket sem értékesítettek a végfelhasználóknak, már előrendelésben 75 ezer darabot eladtak a fejlesztőknek. Pedig e sisak még mindig igen ormótlannak tetszik például a Google okosszemüvegéhez képest.
De hogyan is működik egy ilyen sisak? A készüléket viselve látóterünket minden oldalról képernyők fedik, amelyek térhatású képet vetítenek szemünkbe. A sisak mozgásszenzorai érzékelik, ha elfordítjuk a fejünket, és a látott képet ennek megfelelően fordítják el. Az előző évezred végén fellángoló virtuálisvalóság-divat sokak szerint nem az érdeklődés hiánya, sokkal inkább a technika fejletlensége miatt hagyott alább. Ám azóta a nagy felbontású kijelzők, pontos giroszkópok, gyorsulásérzékelők a hétköznapi mobiltelefonok szériatartozékává váltak, így áruk a korábbi töredékére esett vissza. Az Oculus sisakja éppen az ára miatt lehet az első valóban sikeres termék. Noha még nem is készül tömeggyártásban, mind-össze 350 dollárba (80 ezer forint) kerül, és ez már megfizethető a legtöbb potenciális nyugati vásárló számára.
Azt, hogy a Facebook mit kezd majd az Oculusszal, még titokban tartják. Talán a közösségi szolgáltatásuk kezelőfelületét próbálják majd afféle háromdimenziós pókhálóvá alakítani, esetleg az internetes játékpiacból akarnak egy jókora szeletet kihasítani. De az is lehet, hogy Zuckerberg sokkal meszszebbre tekint.
– A virtuálisvalóság-technikában a puszta játékvezérlésnél sokkal több lehetőség van. A valóságos emberi kommunikáció is a térben megjelenő partnerekkel folyik, így ha az internetre kapcsolódó feleket egy látszólagos térben jelenítjük meg, az természetesebb érzést kelthet – mondja Kömlődi Ferenc. – Az orvosok, katonák kiképzését, az egyetemisták terepgyakorlatát is segítheti e technika, de a sisakban generált élmények akár lelki betegek pszichoterápiájának szerves részei is lehetnek.

2014. március 27.