Napjaink legdivatosabb étrendi rendszere a kőkori ember táplálkozását utánzó paleolit diéta. Miközben milliós rajongói tábora van, elveit mind az emberelődök kutatói, mind a dietetikusok megkérdőjelezik. De vajon jó-e nekünk, ha úgy táplálkozunk, mint őseink?
Tavaly az internetes keresőn a paleolit diétára (vagy röviden: paleodiétára) kerestek legtöbben a különböző fogyókúrák közül, így az e diétából élő cégek diadalmasan kürtölhették világgá: 2013 a paleodiéta éve volt. Publicitásból egyébként sem szenvedtek hiányt a propagálók. Az utóbbi években hollywoodi színészek és profi sportolók sora kötelezte el magát nyilvánosan a módszer mellett. A sikeres marketing szempontjából talán még fontosabbak a lelkes hívők milliói, akik miszsziójuknak érzik az általuk sikeresnek remélt fogyókúra terjesztését. A szakértők megbecsülni sem merik a diéta körül létrehozott vállalkozások világméretű forgalmát, de annyi bizonyos, szinte minden országban tucatjával jelennek meg a helyi viszonyokhoz igazított paleokönyvek, fitnesz-DVD-k, szerveznek tanfolyamokat, nyílnak az étrend szabályainak megfelelő étkeket áruló üzletek.
Természetesen önmagában az a tény, hogy egy divatjelenségből sokan meggazdagodnak, még nem bizonyítja, hogy csalásról van szó. Nézzük hát, hogy mit lehet és kell tudni a paleodiéta hátteréről! A módszer gyökerei régre nyúlnak vissza (bár közel sem annyira régre, mint azt támogatói láttatni szeretnék). A paleodiéta alapművének Walter Voegtlin amerikai gasztroenterológus 1975-ben magánkiadásban megjelent A kőkori diéta című könyvét szokás tekinteni. Voegtlin ebben lefektette a máig érvényes alapelveket. Ezek azon a feltételezésen alapulnak, hogy az emberi evolúció az őskőkor végén (tudományos nevén a paleolitikumban, innen az étrend neve), mintegy 12 ezer éve leállt. Emiatt szervezetünk a vadászó-gyűjtögető életmódhoz alkalmazkodott formában ragadt, így akkor teszünk jót magunkkal, ha azt esszük, amit az akkori emberek. A paleodiéta teoretikusai ezért a halat, a húsokat, a tojást, a zöldségeket, a gyümölcsöket és a magokat ajánlják híveiknek, miközben határozottan tiltják a legtöbb gabonát, a tejtermékeket, a burgonyát, a babot, a finomított cukrot és sót, illetve bizonyos olajokat.
– A paleolit táplálkozás nem gabonaalapú. Pejoratív megközelítés azonban azt mondani, hogy a módszer hívei húst hússal esznek. A táplálkozásnak nyilván a hús az alapja, de ez csak ötven-hatvan százalékos arányt jelent – tájékoztat Sinka Judit paleolit táplálkozási tanácsadó. – A fennmaradó részt a zöldségek, a gyümölcsök és a magok adják. A magokból őrölt lisztből sütünk kenyeret. Ezek a magok nem gabonák, nincs bennük glutén, szénhidrátjaik pedig lassan szívódnak föl. Ugyanúgy tudunk étkezni, mint a modern kor embere általában. Ugyanúgy eszünk kakaós csigát tejjel, csak maglisztekből és a vércukorszintet nem befolyásoló édesítőszerből készül a csiga, és növényi tejet, például kókusz- vagy mandulatejet iszunk hozzá.
A legtöbb ember valamilyen ételérzékenység miatt tér át a paleolit étrendre, mondja egy budapesti paleolit élelmiszereket áruló bolt eladója. Az üzletben ottjártunkkor éppen egy idős hölgy és két fiatal lány nézelődött, az alkalmazott szerint még a szomszédos edzőterembe járó sportolók is szoktak náluk vásárolni. A többség nem kifejezetten a fogyókúrázás miatt próbálja ki a paleolit életformát. Mint kiderült, ő is ezt az étrendet követi, bár az „ősemberes” háttérről nem sokat tud, és tejet, tejtermékeket is fogyaszt.
Vettem az üzletben egy „teljes mértékben paleo” csokoládétortát. Az eladó tájékoztatott, hogy édesítőszerrel készült. A paleolit étrendben valóban fontos szerepük van az édesítőszereknek (amelyeket más természetes életmódot hirdető módszerek megvetnek). Kérdés, hogy a mesterséges édesítőszerek közül a szacharin hogyan lehet része egy nevében történelem előtti elveket követő táplálkozási rendszernek, miközben az egyik honlap szerint a többi édesítőszer tiltott. Amikor pedig testedző videókra és könyv alakban megjelentetett edzéstervekre aggatják a Paleo márkanevet, az már az abszurd komédiák tárgykörébe tartozik. Biztos, hogy így nézett ki az ősemberfitnesz több százezer évvel ezelőtt?
Hogy az étrendnek van-e értelme? Egyrészt kérdés, hogy tényleg így étkeztek-e prehisztorikus elődeink, de ami még ennél is lényegesebb, hogy – függetlenül a teória megalapozottságától – egészségünk szempontjából bizonyítottan előnyös-e, ha ezeket az elveket követjük.
– Nem tudjuk, hogy pontosan mit ettek a kőkori emberek, de az bizonyosnak látszik, hogy a különböző közösségek étrendje igen eltérő lehetett egymástól, egyszerűen az élőhelyük éghajlatának és a környezetüknek a különbözősége miatt. Így biztosan téves bármilyen étrendről azt állítani, hogy ezt ette a kőkorszaki ember – mondja Varga Máté biológus, aki Critical Biomass című blogjában (criticalbiomass.blog.hu) részletesen elemzi a paleodiéta híveinek állításait. – Másrészt modern körülmények között már nem találhatjuk meg azokat a táplálékállatokat és -növényeket, amelyeket akkoriban ehettek, hiszen a jelenkori kultúrfajok akkor még nem is léteztek. Márpedig hús és hús, növény és növény között is hatalmas különbségek lehetnek tápértékben, rosttartalomban, vitamin-összetételben. Különösen vicces, amikor olyan kultúrnövényekkel reklámozzák a paleolit étrendet, mint például a brokkoli, amelyet tudhatóan az időszámításunk előtti VI. században nemesítettek más káposztafélékből.
A paleolit diéta kőkori indoklását tehát jelenlegi ismereteink szerint semmi sem támasztja alá, sőt a józan ész inkább a cáfolatát valószínűsíti. Ettől azonban még akár egészséges is lehetne az étrend követése.
– A gabonafélék, a tejtermékek, a hüvelyesek és egyes növényi olajok totális tiltása a jelenlegi szakmai alapelvek alapján nem indokolt egészséges embernél. Ha valaki arra gyanakszik, hogy bizonyos élelmiszer fogyasztása problémát okozhat számára, inkább korrekt módon vizsgáltassa ki magát, és ne irtson ki csak gyanú alapján azonnal egy tápláléktípust az étrendjéből – magyarázza Antal Emese dietetikus. – A túlzott húsfogyasztás magas koleszterinbevitelt eredményezhet, amely szívbetegségekhez vezethet. Ami viszont ajánlható a paleolit étrendből, az a gyümölcsök, a zöldségek és a hal előtérbe helyezése.
Ha mindenki áttérne a paleolit diétára, az nem csak az egyén szintjén hatna mindannyiunk életére. Az alapvetően húsalapú táplálkozás igényeit a világ összes vadon élő és tenyésztett állata együttesen sem lenne képes kielégíteni.
E diéta létrejöttének megértéséhez talán nem is a természettudományokhoz kell fordulnunk. Eugene Farber marketingszakember honlapján a paleodiéta médiabeli megjelenítésén szemlélteti azt, hogyan lehet szinte bármilyen életmódprogramot rásózni az emberekre. Első lépésként szükségünk van közönségre, amelynek tagjai közös problémával küzdenek. Ez a fogyókúrák esetében gyakorlatilag a teljes nyugati társadalmat jelenti. Ezután eléjük kell tárnunk a megoldást és a módszerünk várható eredményét: az egészséget. A paleodiéta tudományosnak hangzó retorikájával pedig sikeresen különíti el magát a többi hasonló módszertől.
Mindennél fontosabb azonban azt felismernünk, hogy a problémával küzdő, többé-kevésbé kétségbeesett embereknek nem magyarázatra vagy bizonyítékokra van szükségük. Ők érzelmi megoldást várnak, annak ígéretét, hogy létezik kiút a bajaikból. A legtöbb ember készségesen elhiszi azt, hogy a problémája nem azért áll fenn, mert ő hibázott valamiben, hanem azért, mert eddig nem létezett megoldás rá. De most, hogy megszületett (ide behelyettesíthető a paleodiéta vagy bármi más, amit el akarunk adni neki), már semmi mást nem kell tennie, csak vásárolni.
2014. február 15.
