Egy magyar számítástechnikai cég, a Prezi alapítóját a Fehér Házban fogadta Barack Obama a múlt pénteken. A Prezi ugyanis százmillió dollárral szállt be az elnök oktatási programjába. Honnan van egy kis magyar cégnek százmillió dollárja? És miért amerikai gyermekekre költi?
Terézváros telefonközpontja 1903-ban a kor legmodernebb technikai berendezéseinek adott otthont. Egy évszázaddal később egy másik, ugyancsak világszínvonalon felszerelt társaság, a Prezi nevű szoftvercég költözött az épületbe. Üzleti konferenciákra, értekezletekre írt beszédeket illusztráló (általában kivetített) prezentációk létrehozására alkalmas programok fejlesztésével foglalkozik. A cég rangját jelzi, hogy világszerte 35 millió ember használja interneten elérhető szolgáltatását.
Az épületbe belépve joggal érezzük úgy, mintha a Google vagy a Facebook főhadiszállásán járnánk. Az utóbbi években a számítástechnikai vállalatok egymást próbálják túlszárnyalni abban, hogy minél játékosabb, a szabad intellektusnak teret engedő irodákat alakítsanak ki. Ez jó reklám a cégnek, arra sarkallja a világ legkiválóbb programozóit, hogy nála vállaljanak munkát.
Valóban kellemes a légkör. Akad itt komplett dobfelszerelés, babzsákfotel, műfűvel borított kuckó, amelyben a külföldi kollégákkal folytatott telefonkonferenciákat bonyolítják le. A folyosón éppen az egyik programozó Maugli nevű kutyája rohangál, hogy mindenkit üdvözöljön. Az irodaépülethez mindössze két parkolóhely járt, de a céget ez egyáltalán nem zavarta, a dolgozók kerékpárral és tömegközlekedéssel járnak munkába. Éppen ezért a biciklitároló foglalja el a ház belső udvarának nagy részét.
A Prezi láthatóan megőrizte családias jellegét annak ellenére, hogy ma már nem tekinthető kisvállalkozásnak. Kétszáz alkalmazottjából százötven dolgozik Budapesten, második irodáját San Franciscóban alapította. Az épületben több az együtt gondolkodást segítő közösségi tér, mint a klasszikus értelemben vett iroda. Ilyen az antik görög színházakra emlékeztető „ötletek háza” is, amelyet elsősorban oktatási célokra használnak. Ennek félköríves, lépcsőzetesen süllyedő nézőterén beszélgetünk a Prezi három alapítójával, Somlai-Fischer Ádámmal, Halácsy Péterrel és az Obamánál járt Árvai Péterrel.
– Tíz évvel ezelőtt született meg bennem a Prezi ötlete. Építészként sokszor kellett előadást tartanom konferenciákon, de kényelmetlennek éreztem a szokásos prezentációs programokat. Írtam hát magamnak egy kis programot, amelyben térképszerűen elhelyezhetem a gondolatokat, képeket, videókat, majd rájuk közelíthettem előadás közben. Az emberi agy is így működik: gondolatban ráközelítünk emlékeinkre, hogy kinagyítsuk a részleteiket – kezdi a történetet Somlai-Fischer Ádám. – Ezt a programot évekig használtam, néhány barátom elkérte, de soha nem gondoltam, hogy ebből üzletileg is hasznosítható terméket lehetne létrehozni. Aztán elkérte tőlem Halácsy Péter is. Ő volt az első, aki kicsit átírta, hogy egyszerűbb legyen használni.
– Amikor elkezdtem használni Ádám programját, egyre izgatottabb lettem, foglalkoztatni kezdett, hogyan lehetne ebből eladható szoftvert készíteni – veszi át a szót Halácsy Péter. – Akkoriban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytattam kutatómunkát. Egy másik, szövegelemzéssel kapcsolatos programom révén dolgoztunk már együtt Árvai Péterrel, ezért őt kerestük meg azzal, hogy alapítsunk egy vállalatot a Prezi fejlesztésére.
Árvai Svédországban született, ott is nőtt föl. Hat évvel ezelőtt a Prezi kedvéért telepedett le hazánkban. Meggyőzte a többieket, hogy adják fel addigi munkájukat, és teljes erőbedobással kezdjenek dolgozni az új prezentációs programon. Egy év alatt, 2009-ben készültek el a Prezi első nyilvános változatával, amely azonnali sikert hozott. Árvai Péter egy amszterdami konferencián mutatta be a terméket. A következő öt év folyamatos és célirányos fejlesztéssel telt.
– A sikerhez hozzájárulhatott, hogy az első pillanattól kezdve a világpiacot céloztuk meg. Mindent megtettünk, hogy ismertté váljunk a legnagyobb, az amerikai piacon – mondja Árvai Péter. – A Prezibe az elmúlt négy évben összesen 15,5 millió dollárt fektettek be, és azóta több pénzt termelt, mint amennyit elvitt. De a felhasználóknak is előnyös. Tudunk olyan értékesítő menedzserről, aki harminc százalékkal növelte eladásait, mióta Prezivel készített bemutatókat tart a termékeiről.
Az alapítók szerint a mostani amerikai siker annak köszönhető, hogy végig azon dolgoztak: a felhasználók könnyebben oszthassák meg ötleteiket másokkal a Prezi segítségével. Üzleti stratégiájuk szerint a programot lehet ingyen is használni, de akkor a felhasználónak nyilvánossá kell tennie azt a prezentációt, amelyet létrehozott. Ha tehát bizalmas információkat szeretne átadni a Prezivel, fizetnie kell. Itt kell eloszlatnunk egy félreértést, amely az Obama-találkozó óta kering a magyar interneten. Árvai Péterék nem készpénzben adtak százmillió dollárt az amerikai diákoknak, hanem ekkora értékben tették ingyenessé számukra a szolgáltatást. Készek hasonló megállapodásra a világ más országaival is.
– Obama elnök oktatási programja tökéletesen illeszkedett a Prezi oktatásra koncentráló stratégiájába. Villámgyorsan lefolytattuk a tárgyalásokat, és bekerültünk a programba – mondja Árvai.
A cég egyébként segíti a magyar fiatalokat is. Ösztöndíjakat ad például azoknak, akik hozzá hasonlóan világsikkere törő céget (divatos szóval start-upot) alapítanának egy kivételes ötlet megvalósítására, csak nincs meg hozzá a kezdőtőkéjük. Az alkalmazottak minden évben elmennek egy-egy elmaradott térségbe, hogy felújítsanak egy iskolát, vagy létrehozzanak egy közösségi teret. Roma fiataloknak segítenek, hogy elvégezhessék a középiskolát és az egyetemet. Gimnazista lányokat tanítanak programozni, mert az informatikusok között alig vannak nők.
Így áll ma a Prezi. Az alapítók semmit sem árulnak el jövőbeli terveikről. Nem tudhatjuk, hogy a Prezi szeretne-e a magyar Google lenni, vagy éppen az igazi Google-ra vár, hogy több milliárd dolláros, visszautasíthatatlan felvásárlási ajánlattal keresse meg tulajdonosait. Mi az előbbinek örülnénk jobban.
2014. március 8.
