Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a

molnarcsaba.wordpress.com

címen érhetők el.

Jót tesz-e a nyújtás?

Nem kell ahhoz a legtudatosabb testedzőnek lennünk, hogy tudjuk, milyen fontos az edzés előtti bemelegítés és a nyújtás. A nyújtózkodás öröklött viselkedése az embernek, sok állatnak hasonlóképpen, így joggal gondolhatjuk, hogy fontos szerepe van az egészséges testmozgásban. Néhány kutató azonban úgy véli, hogy a nyújtás azon formája, amelyet a legtöbb sportoló rutinszerűen művel, nem hogy nem hasznos, de kifejezetten káros is.

Drótok a víz alatt

Ma már természetesnek vesszük, hogy szeretteinket ugyanúgy fel tudjuk hívni egy fokvárosi vagy tokiói utcán, mint a szomszéd szobában. Az is magától értetődik, hogy az utazás előtt ellenőrizzük, nyitva van-e a minket érdeklő múzeum, és milyen menetrend szerint közlekednek a vonatok, bárhol is legyen úti célunk a világon. Pedig az interkontinentális kommunikáció meglepően sérülékeny. Az adatáramlás nagy része az óceánok alatt lefektetett kábeleken zajlik, méghozzá a rajtuk átfolyó adatmennyiséghez képest rendkívül kevés kábelen.

Zöld és kék hiperboloid

A barcelonai Szent Család- (Sagrada Família) székesegyházat az örökké tartó, soha be nem fejeződő építkezés tette rejtélyessé. A jelenlegi főépítész azonban a minap bejelentette: az építkezés végső szakaszához ért, és egy évtized múlva elkészülhet. Vajon a tervező, Antoni Gaudí elégedett lenne azzal az épülettel, amivé az előző évszázadban vált?

Légdeszka a jövőből

Marty McFly érkezése az utóbbi napok legnépszerűbb témája volt a Facebookon. Az illető fiatalember nem valós személy, hanem a Vissza a jövőbe című fantasztikus kalandfilmsorozat Michael J. Fox által alakított főszereplője, aki a második epizódban a távoli – legalábbis a film 1989-es forgatásakor távolinak tetsző – 2015-be utazik. Pontosabban 2015. október 21-én érkezik meg az időgéppé átalakított DeLorian sportkocsival.

Génszerkesztéssel küzdöttek a leukémia ellen

A világon először gyógyítottak meg egy leukémiás gyermeket a génszerkesztésnek nevezett, kísérleti állapotban lévő terápia segítségével. Az egyéves baba betegsége minden más kezelésnek ellenállt, ezért nyúltak az orvosok az emberen még soha ki nem próbált genetikai beavatkozáshoz. Még sok időnek kell azonban eltelnie, míg e kezelés a klinikai rutin része lehet.

Karórába beszélve telefonálni

Megtenné a kedvemért, 007, hogy most az egyszer egy darabban hozza vissza a kocsit? Új a festés! – mond valami hasonlót minden James Bond-film elején Q, az őfelsége titkosszolgálatának szupermodern felszereléséért felelős mérnök. A héten a magyar mozikban új résszel jelentkező Bond fél évszázados mozikarrierje során a legtöbb kütyü, amely annak idején a sci-fi tárgykörébe tartozott, mára megvalósult.

Kétszáz kattintás percenként

Hatalmas stadionokban tomboló több ezer néző, óriási kivetítők, füstgép, lézersugár – a show-bizniszként működő sportversenyeket jellemző külsőségek. Az arénában mégsem bokszolók, focisták vagy atléták, hanem számítógépes képernyőre meredő, fizikailag nem kifejezetten sportos fiatalok lépnek fel. A professzionális videojáték-versenyzők elektronikus sportolóknak tartják magukat, legjobbjaik dollármilliókat keresnek.

Pálinkás jó reggelt!

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Selye János munkásságát bemutató kiállítása és erről írt cikkünk kapcsán keresett meg bennünket a világhírű tudós egyik tanítványa, Szabó Sándor, a Kaliforniai Egyetem professzora: megosztaná velünk Selyével kapcsolatos gondolatait. Visszaemlékezését olvasva közelebb kerülhetünk a stressz atyjához.

Por a padláson

Noha folyamatosan szállítja el a hatóság a Budapesti Vegyiművek volt Illatos úti telephelyén talált több ezer tonnányi, szabálytalanul tárolt mérgező vegyi anyagot, még mindig jelentős mennyiség van a helyszínen. E vegyületek, folyamatosan szennyezve a levegőt, a talajt és a talajvizet, szinte biztosan kijutottak a telephelyről. És az Illatos úti incidens csak egyike az utóbbi évtizedek ipari szennyezéseinek.

Szakállas ismeretterjesztés

Talán generációs jellegzetesség, hogy a mai fiatal felnőttek legélénkebb gyermekkori élményei általában a televízióban látott rajzfilmekhez, természetfilmekhez kötődnek. A Facebookon lévő több száz tagú csoport tagjai azon a vasárnapon nézték a Walt Disney bemutatja című rajzfilm-összeállítást, amikor megszakították az adást, mert elhunyt Antall József miniszterelnök. A Kacsamesék, Csipet csapat és társaik közül azonban kiemelkedik egy francia sorozat, amelynek az elmúlt húsz évben semmit sem csökkent a népszerűsége: az Egyszer volt… az élet.

A hangos bőgőmajom nagy árat fizet

Noha elsőre azt gondolhatnánk, hogy a hangosabb, mélyebb hangú állatok testmérete – beleértve minden testrészük méretét – nagyobb, mint a csendesebbeké, ez nincs mindig így. Kiderült, hogy a legnagyobb hangerejű bőgőmajmok heréi éppen hogy a legkisebbek. Ennek pedig evolúciós okai vannak.

Eredendően agresszívek vagyunk?

Lehet, hogy mégsem az eszközhasználat céljából, hanem az ökölharcot segítendő alakult ki az ember tökéletesen szembefordítható hüvelykujja? Egy ellentmondásos új elmélet szerint azok az elődeink, akik verekedés közben keményebb öklöt tudtak formázni, sikeresebbek lehettek a nőkért vívott harcban.

Az intervallumtréning jobban erősít, mint a maraton?

A rövid, teljes erőbedobással végrehajtott szakaszok és a pihenőidők gyakori váltogatásán alapuló intenzív intervallumtréning napjaink egyik legdivatosabb edzésmódszere. Hívei esküsznek arra, hogy ennél jobb edzés nincs. Megnéztük, mennyire támasztják ezt alá a kutatások, illetve hogy ez az állítás minden tekintetben megállja-e a helyét.

Fitneszmérők: jobb nem karon nézni a teljesítményt?

Az utóbbi években a mobil elektronika legdivatosabb eszközei kétségtelenül a testmozgás regisztrálását ígérő aktivitásmérők, a fitness trackerek. Az általában karkötőként hordható készülékek gyártói azt ígérik, hogy termékeik mérik a megtett lépések számát, ez alapján pedig az elégetett energia mennyiségét. Illetve extra szolgáltatásként szívritmust is. Kérdés, mennyire megbízhatóan teszik ezt.

Nyuszik bundában

A Playboy szakít a teljes meztelenséggel, hamarosan legfeljebb fehérneműben pózoló hölgyek tűnhetnek fel a legismertebb pikáns magazin oldalain. Az újság több mint fél évszázada jelentős szerepet játszott a szexuális forradalom kiteljesedésében, mára azonban a saját maga hirdette nyílt szexualitás közhelyszerűvé válása érdektelenné tette a magazint.

Hús az asztalon

Hogyan lett kutya a farkasból? E probléma egyike a biológia azon kérdéseinek, amelyek hallatán a szakértők csak a fejüket vakarják. Egy magyar etológus Ausztriában alapított farkaskutató központot, hogy választ találjon erre a rejtélyre.

Méhecske

Az igazi Nobel-díjakkal egy időben osztották ki az idei Ignobel-díjakat, ami a patinás Nature folyóirat szerint az év tudományos fénypontját jelenti. Pedig, amint neve is utal rá (az angol ignoble ’nemtelen, értéktelen’ és Nobel nevének vegyítéséből alkotott szójáték), az Ignobellel nem éppen az év legfontosabb felfedezéseit jutalmazzák. Épp ellenkezőleg, azok részesülhetnek benne, akik, noha rangos folyóiratban közölték kutatásaik eredményét, nehezen komolyan vehető dolgokat fedeztek föl. Az Ignobel odaítélésével ugyanakkor nem célja a döntőbizottságnak (amelyben igazi Nobel-díjasok is helyet foglalnak) a furcsa jelenségeket kutató tudósok megszégyenítése. Inkább az, hogy olyan felismerésekre hívják fel a figyelmet, amelyek – a díj mottójának szavaival – „először megnevettetnek, majd gondolkodásra késztetnek minket”. Az igazán elhivatott kutatók szinte várják, hogy mikor veszik őket elő. Aki kimarad, a szervezők így vigasztalják: „Ha idén nem nyertél – és főleg, ha nyertél –, reméljük, jövőre nagyobb szerencséd lesz.”

Kubai paradoxon

Kuba az élet legtöbb területén el van maradva a kapitalista, demokratikus országoktól. Általános az áruhiány, a sorban állás, alacsony az internetpenetráció, és a nálunk is általánosságnak számító elektronikai termékek ritkaságszámba mennek. Egy dologban azonban a karibi ország példát mutat: sokak szerint náluk működik a világ legjobb egészségügyi rendszere. Hogy lehetséges ez?

The 2009 A(H1N1)v flu pandemic in the media

Talk given at 2nd European Conference of Science Journalists, 03 November, 2015
View/download the presentation slides from my Slideshare account.


The story which I am going to present for you, concerns me personally. My wife became pregnant with our first child in the summer of 2009, the middle of the H1N1 flu (or swine flu, if you want) epidemic. We are both biologists, but still, the controversial information presented in the media made us uncertain. As an effect of the radically contradictory views about the efficacy and safety of vaccine (which were presented as equal scientific positions), my pregnant wife had not been vaccinated for a long time. In a country having the arguably best vaccination system in the world with own vaccine-producing capacity. Her gynaecologist was clearly against vaccination, saying that the immune system of pregnant women are stronger, the vaccine was not tested before so the whole campaign is a big experiment on humans. At the end of the first trimester she was luckily vaccinated and did not get flu, everything was fine. But the fact that almost every pregnant women and their families went through the same crisis shows the great role of the media in acute crisis communication.
The media was accused of enhancing the fear of the disease out of sensationalism, on purpose, while not paying enough attention on the importance of prevention. Afterwards even WHO blamed the media, saying „the media was a contributing cause of heightened risk perceptions among the public”. Meanwhile groups against vaccination basked in the sudden media attention, their messages were often treated the same as those of the epidemic experts. After six years, maybe we can see more clearly what characterized the behaviour of the media during the pandemic, what were their faults and probably what did right.
As you all know between the spring of 2009 and spring of 2010 a pandemic swept over the world, caused by a similar type of influenza virus that caused the 1918 pandemic (or Spanish flu). Estimates say that ten to twohundred million people got flu and twohundred eighty thousand died of it (eighteen thousand fivehundred deaths were proven in lab). In Hungary one hundred and thirtyfour deaths were connected to the flu, 5 of them were pregnant women. Only sixteen percent of Hungarian pregnant women were vaccinated, contrary e.g. the ninetyfive percent of pregnant women in Stockholm. Finally, contrary to the initial fears, the pandemic was not that deadly, the mortality rate was 0.03, while it was hundreds of times higher during the 1918 pandemic. Naturally,a search for a scapegoat was started, many assumed some underlying cause and financial interest behind the “raise of panic”. And accused the media for being its tool.
Naturally, from the identification of the virus in Mexico and the initial quick spread of it, the media handled it at first place, was on the cover pages almost every day. In the last years more European media research group studied the content of these articles, searching for biased opinion, sensationalism and signs of political interest. Two researchers from Medical Research Council prepared the comprehensive analysis of British papers. They examined eight newspapers for a year, classifying them as serious, middle-market tabloid and tabloid. The found 5647 articles containing the expression H1N1. This means 1.93 articles per paper per day, including Sundays. The articles were categorised as alarmist, reassuring or neither, based on their typical expressions and titles.
As you can see, the number of published papers did not follow the number of new cases in the UK. In the spring of 2010, despite there were only a very few British patients, lots of articles were published. Then in the summer with the first wave of the UK epidemic the number of published paper increased. However during the second wave the interest of media significantly decreased, then at the beginning of 2010 practically ceased.
Content of the articles also changed during the months of the pandemic. In the beginning the articles were mostly about the global effects of the spread of the flu, then after the first national cases and deaths the emphasis naturally shifted to the situation in the UK. Contrary to preliminary expectations the articles characterized by the well-established methods were neither alarming nor reassuring, they can be considered as factual, not clearly aiming to influence the readers’ opinion.
According to public surveys one-third of the people applied some kind of prevention, washed their hands, carried a tissue, avoided public transport, etc. However hardly half of them said that they would vaccinated themselves if needed. The most comforting thing for people were that the news about the flu disappeared from the papers. This latter phenomenon clearly shows the two-way effect of the readers’ interest and the choice of topic in the media. If something is not abundant in the papers, people assume it is not important any more.
In another research media researchers from Amsterdam University reviewed the studies about the representation of H1N1 pandemic in media. They could indirectly form a global picture, as European, Chinese, American even Australian papers and TV-channels were included into the analyses. Their main point of interest was how much the media dramatized the evets. „Media coverage has been defined as dramatizing if it exaggerates existing risks, if it awards it with a disproportionate amount of attention considering the actual relevance of the threat (media hype) or if coverage portrays the (health) threat primarily based on arousing or emotional language as well as based on emotion-evoking formal features rather than factual ones”. Their method was similar to the other, expressions, indicators derived from the choice of topic were used to define a level of dramatization in an article.
According to their experience the published articles mostly dealt with the threat of the pandemic, while the prevention and the effectiveness of the counter-measures received little attention. But most research did not confirm the dramatic voice of the articles, rather they mostly proved factual.
According to my knowledge, only one thesis that was made at the Corvinus University investigated the reaction of the Hungarian media, but it did not used any statistical methods to test its hypotheses, so the conclusions must be handled cautiously. The thesis investigated the articles that were connected to the flu and were published in the two largest Hungarian daily newspapers. These articles had two main characteristics that were not typical in other countries. First that as the pandemic proceeded, the topic became more political. In the articles about the flu, the role of the experts and medical doctors shifted to politicians. The pandemic and the counter-measures taken became the subjects of internal political debates, mostly because the elections in Hungary were in the spring of 2010.
The other characteristic is that from the moment that the vaccination was ready and practically unlimitedly accessible, the articles were at least as much about the assumed (and not confirmed) side-effects of the vaccine as about the flu itself. People were highly uncertain about the vaccination and the uncertainty were transferred and enhanced by most of the articles.
Although officials and doctors did not object the vaccination in public, in private conversations many of them handed over the narratives of the groups that assume conspiracy everywhere. Off the record even one high-ranking epidemic specialist suggested me not vaccinating my pregnant wife. This phobia against flu vaccination decreased since then and in the next years there were hardly any mass-resistance against the vaccination – despite that they contain the vaccine against the H1N1 flu virus as they did on the turn of 2009/10.

Generális izgalom

Úgy tartjuk, életünk sokkal stresszesebb, mint a nyugodtnak tartott békebeli világ. Hogy így van-e, arról nincsenek statisztikák, mert az élettani stressz fogalma csak a XX. század közepén gyökeredzett meg a szakirodalomban. Amiben senkinek sem volt nagyobb szerepe a magyar Selye Jánosnál.

Jönnek a génmódosított háziállatok

Egy kínai biotechnológiai kutatóintézet hamarosan árusítani kezdi az általuk géntechnológiai eszközökkel létrehozott mini malacot. Az állat táplálkozási célra meglehetősen drága lenne, kilónkénti ára eléri a 30 ezer forintot is, a kis disznót házi kedvencnek szánják. Az állatvédők háborognak, de vajon kegyetlenebb módszer-e ez, mint a hobbiállatok hagyományos tenyésztése?

Egy üveg víz

A Gazdasági Versenyhivatal sorra bünteti meg tisztességtelen üzleti magatartás, a vásárlók szándékos megtévesztése és jogellenes reklámtevékenység miatt a rákbetegeknek árult, gyógyszernek nem minősülő készítmények forgalmazóit. Ezen termékekről évekig azt gondolhattuk, hogy tényleg használnak a daganatok ellen. A legutóbbi ügybe a Magyar Rákellenes Liga is belekeveredett. A büntetések dacára e szerekkel vagyonokat kereshet bárki.

Pékek, informatikusok, touch down

Vasárnap lejátszotta története első meccsét a magyar amerikaifutball-válogatott. A lelátó tömve volt, de megmaradt a sok más sportág szurkolói által csak vágyott családias hangulat. A hosszú távú jövő azonban kérdéses: meddig elégednek meg a nézők a lelkes amatőrök szimpatikus, de néhol kissé esetlen játékával?

Száguldás, Tesla, szerelem

Az elektromos autózásé a jövő – hallani egyre többször. Nehéz azonban eldönteni, hogy e meghajtástípus valóban képes megfelelni a modern autókkal szembeni elvárásoknak, vagy csak a környezetvédő korszellem miatt kénytelenek az autógyártók erőltetni e termékvonalat. A rövid hatótávolság és a magas ár egyelőre kétségessé teszi a sikert.

Két fekete lyuk járja haláltáncát

Magyar tudós közreműködésével fedeztek fel a világon először két olyan fekete lyukat, amelyek annyira közel kerültek egymáshoz, hogy idővel valószínűleg találkozni fognak. Az összeütközés emberi ésszel felfoghatatlan erejű robbanással fog járni, és ennek következményei a hatalmas távolság ellenére talán a Földön is érzékelhetők lesznek.

Strucc a betonon

Sok fiatal magyar kutató hagyja el az országot a jobb munkafeltételek, a nagyobb megbecsülés, a magasabb fizetés miatt – vagy csupán azért, mert csak külföldön talál állást. A legképzettebb fiatalok kivándorlása a nemzet számára biztosan káros, de megbélyegezhető-e valaki azért, mert a jobb életet keresi? Külföldön dolgozó kutatókkal beszélgettünk.

Esőt hozó fiúcska

Az előrejelzések szerint az idei El Nino jelenség a legerősebbnek várható a múlt század közepe óta, amikor is szisztematikusan kezdték regisztrálni ezen újra és újra visszatérő időjárási anomália jellemzőit. A jelenség okai alig ismertek, de a Csendes-óceán vizének ciklikusan változó felszíni hőmérsékletével áll összefüggésben. Az El Nino e déli oszcillációnak nevezett folyamat meleg fázisa. Nevét, amely spanyolul fiúgyermeket jelent, onnan kapta, hogy a latin-amerikai országokban általában karácsony környékén (a kis Jézus érkeztekor) érezhető az anomália maximuma. A hideg fázis neve ennek megfelelően La Nina, leánygyermek. A melegedő Csendes-óceán meteorológiai hatása – néhol monszunszerű esőzések, máshol a szárazság – globálisan is érzékelhető, ezek az utóbbi években sokasodnak és egyre erősebbé válnak, ami a klímaváltozás következménye is lehet.

Nem mindig fejlődés a felfedezés

Halálos vírusokkal, világvégével fenyegető fekete lyukakkal, tömegpusztító fegyverekkel játszadozó tudósok okoznak újra és újra nyugtalan perceket a laikus közvéleménynek. Mi alapján dönthetjük el, eldönthetjük-e egyáltalán, hogy a ma elvégezhető kísérletek felemelkedést vagy romlást hoznak-e ránk a jövőben?

Felemás benyomások Máltáról

Egyszerre él az angol, az olasz és az arab hagyomány Máltán, a Földközi-tenger Budapestnél kisebb területű szigetországában. Az egykor uralkodó lovagrend épületei, legendái és az erős katolicizmus szimbolikája belengik a középkori városkák szűk utcáit, de a mediterrán strandok rajongói is találhatnak kedvükre való fürdőhelyeket. Ugyanakkor a turistaközpontoktól alig távolodva már a szegénység, a romlás zavaró látványával szembesülhet az utazó.

Elszabaduló agresszió

Hallod, de nagy csontvázarcú csíragizda vagy te, hogy nem vagy képes válaszolni a kulturáltan megfogalmazott levelemre, miközben én fizetlek az adómból! Ezt az üzenetet négy évvel ezelőtt kaptam a Facebookon, miután valóban nem válaszoltam a pitbulltulajdonos feladó előző levelére. Az első levél, amelyben trágárság ugyan nem, de kioktatás szép számban volt, az után íródott, hogy egy rádióinterjúban, ahová etológusként hívtak meg, nem tökéletesen a gazda véleményével megegyező dolgokat nyilatkoztam a pitbullokról.

Homokrablók

Világunk homokra épült – és ez most nem metafora, hanem szó szerint kell érteni. Homok nélkül a modern civilizáció nem létezhetne olyan formában, ahogy ismerjük. A vasbeton felhőkarcolók építéséhez és az ipar szinte összes ágához is felmérhetetlenül sok homok kell. Hiába terjednek a sivatagok, azok homokja nem megfelelő. A tengerpartok, óceánmedrek kibányászása pedig ökológiai katasztrófával fenyeget.

Örökké királynő

Ha szerdán, szeptember 9-én II. Erzsébet angol királynő még trónon ül (amire példás egészségügyi állapotát tekintve minden esélye megvan), ő lesz a legtovább hivatalban lévő brit uralkodó, üknagyanyját, Viktória királynőt „taszítva le a trónról”. Sőt a világ legtovább trónon lévő, már felnőttként megkoronázott uralkodói között is előkelő helyet foglal el. Erzsébet uralkodása immár egy teljes emberöltőt ölel föl, a brit alattvalók jelentős része egész életében őt tisztelte királynőként. A hosszú uralkodás, a legutóbbi uralkodóváltás óta eltelt sok évtized miatt sok britet szorongással tölt el a tudat, hogy Erzsébet nem fog örökké élni. Attól félnek, hogy a királynő halálakor lezáruló korszak a teljes angol monarchiát válságba döntheti. Az egyre sokasodó, Erzsébethez köthető évfordulók alkalmával újra és újra hallatják hangjukat a köztársaságpárti véleményformálók, akik azt szeretnék, ha a királynő lenne az utolsó brit uralkodó. A jelenleg még hivatalosan trónörökös Károly walesi herceg, illetve a lassan már középkorúnak tekinthető Vilmos herceg trónutódlása körüli bizonytalanság tovább növeli a félelmet az Erzsébet után várható hatalmi vákuumtól.

Művészi szikekezelés

A budapesti Szent János Kórház orvosai megkísérelték megmenteni annak a fiatalembernek mindkét lábát, akit két hete ütött el a 61-es villamos (a végleges siker még kérdéses). A leszakadt végtagok visszavarrása csak kedvező körülmények esetén lehetséges, de legalább ugyanilyen fontos a virtuóz szakmai tudás, ebben pedig a magyar sebészek mindig is jeleskedtek.

Gyerekcipő

Az Európai Unió a napokban hozta nyilvánosságra a női kutatók helyzetét vizsgáló jelentésének előzetes összefoglalóját. Ebből kitűnik, hogy bár lassan növekszik a tudományos pályára lépő és ott is maradó nők száma az unióban (így Magyarországon is), arányuk még mindig messze a teljes népességen belüli részesedésük alatt van. Eközben a probléma forrásának vizsgálata helyett vezető férfi tudósok nőket illető szerencsétlen kijelentései borzolják a kedélyeket.

Tudományos csaholás

Csányi Vilmos hosszú kutatói pályafutása során számos tudományterületen kipróbálta magát. Mint lapunknak adott interjújában (A tehén tőgye, 2015. május 16.) vallott róla, volt már díszhaltenyésztő, sejtbiológus, majd etológus lett, mígnem a humánetológia közvetítésével megérkezett jelenlegi fő terepére, a szépirodalomhoz. Csányi azonban a nyolcvanas években megjelent ismeretterjesztő könyvei, tévészereplései miatt a legtöbb laikus érdeklődő szemében továbbra is etológus, talán az ország legismertebb élő tudósa.

Előre utazni az időben nem nagy kunszt

Az időutazás is valósággá válhatna, ha sikerülne dimenziókat átszelő átjárókat létrehoznunk a térben. Ezek a járatok egyelőre elméleti előrejelzésként léteznek, de száz éve még a fekete lyukakkal is így álltunk. Raffai Péter asztrofizikussal, az ELTE atomfizikai tanszékének adjunktusával beszélgettünk a természettudományok sci-fibe hajló ágáról.

A Colosseum homokja

Dario Franceschini olasz kulturális miniszter az előre látható tiltakozás ellenére büszkén jelentette be, hogy 18,5 millió eurós költséggel visszaépítik a Colosseum rég megsemmisült padlóját. A cél az épület többcélú hasznosítása, magyarul a nagyobb bevétel. A kritikusok mindezt a történelmi örökség elárulásának, a Las Vegas-i bóvli térnyerésének tartják.

Keserű álom

Egészségünk megőrzése érdekében életünk harmadát kellene nyugodt alvással töltenünk. De a negyedét sem szánjuk rá, és rengeteg ember számára e rövid alvás is kész kínszenvedés. Pedig ma már a legtöbb alvászavar gyógyítható vagy kezelhető, de nem feltétlenül a természetgyógyászok által árult csodaszerekkel.

Kiemelkedő csillaghullás

Sok csillagászat iránt érdeklődő jó előre úgy időzíti szabadságát, hogy amikor augusztusban bolygónk menetrendszerűen áthalad a Perseidák meteorrajon, akkor a lehető legjobb kilátást biztosító, minimális fényszennyezéssel terhelt, ideális időjárású helyen legyen a csillaghullás megfigyeléséhez. A Space.com riportja szerint idén még a Hold pozíciója is kegyes volt a meteorfürkészekhez, így évek óta a legjobb meteorzáporban gyönyörködhettek az égi mozi nézői. Még ott is, ahol általában túl sok a fény a hullócsillagok észrevételéhez, vagy a légszenynyezés, a szmog rontja a légkör átláthatóságát.

Zsákban a rakéta

Jövőre kezdi árulni egyszemélyes repülőgépét az új-zélandi Martin Aircraft vállalat. A helyből függőlegesen fel- és leszálló gépezetet az évtizedek óta várt, az embert a madarakéhoz hasonlatos szabad repülés képességével felruházó „sugárhajtású hátizsákok” (elterjedt angol kifejezéssel jet pack) első képviselőjeként reklámozzák. A repülőgép a valóságban ennél azonban jóval földhözragadtabb. Méretei a hátizsák helyett inkább egy szekrényre emlékeztetnek.

A 0425-ös számú holttest

Az engedély nélküli határátlépők, legyenek menekültek vagy bevándorlók, gyakran az életüket kockáztatják, miközben megpróbálnak a biztonságot, a jobb életet ígérő országba átjutni. Az Egyesült Államok déli határán sokan valóban meghalnak a senki földjén. Azonosításuk emberiességi kötelesség, de papírok nélkül gyakran alig megoldható szakmai kihívást jelent a halottkémeknek.

Celebeszi szupersztár

A (kulturális) antropológia viszonya az ismeretterjesztő irodalommal igencsak ellentmondásos. A távoli világrészeken élő „természeti” népek kultúrája a legtöbb laikus olvasó számára érdekes. Kevésbé rajonganak viszont az efféle népszerű néprajzi-antropológiai művek iránt maguk az antropológusok. Ők észreveszik a populáris művek hiányosságait, a jelenségek magyarázatának buktatóit, az antropológiai megfigyelés szabályainak felrúgását, vagy alapból elutasítják azt, hogy a törzsi civilizációt a nyugati kultúrához hasonlítsuk (amit egy széles közönségnek író szerző nehezen kerülhet meg).
Nigel Barley, a világ egyik legsikeresebb antropológus írója üdítő kivétel, hiszen az ő könyveit, főképp az afrikai tapasztalatairól írott Egy zöldfülű antropológus kalandjait, illetve itt tárgyalt művét még a szakmabeliek jelentős része is nagyra értékeli. Barley tehetsége abban áll, hogy sikeresen találja meg az egyensúlyt az olvasmányosság és a humor, illetve a szakmai alázat és a tudományos igényű leírás között.
„Az antropológia nem extrém sport” nem mai mű, angolul a nyolcvanas évek végén jelent meg. Barley az Indonéziához tartozó Celebesz szigetére tett utazásának történetét meséli el. Az ott élő népcsoportok abban az időben még nagyrészt hagyományos életmódot folytattak, bár az odaút állomásain már 1985-ben is megvetette a lábát a nyugati kultúra (a rádióból angol karácsonyi dalok szóltak, beszélgetőtársai amerikai filmekért, például a Jézus Krisztus szupersztárért rajongtak). Ahogy azonban egyre mélyebbre hatolt a dzsungelben, ezek a hatások gyengültek, és ezzel együtt válik a kutató (és az olvasó) számára egyre érdekesebbé, hogy az évszázadokon keresztül izolált életmódot folytató helyiek hogyan birkóznak meg a feltartóztathatatlanul közelítő új ismeretekkel, szokásokkal, ideákkal.

Dokumentumfilm is lehetett a Mátrix

Néhány fizikus komolyan eljátszik a gondolattal, hogy az univerzumunk – és ezzel együtt a teljes valóságunk – csupán komputerszimuláció, és valójában nem is létezik. Sőt egyesek szerint mi magunk sem létezünk, csak egy hatalmas virtuális világegyetem építőelemei vagyunk. Minderre pedig szerintük a fizikai törvényekben megbújó „hibák” jelentenék a bizonyítékot.

Dögkeselyűk

Nagy felháborodást váltott ki az a dúsgazdag amerikai fogorvos, akit ötvennégyezer dollár ellenében elvittek Zimbabwe kies vidékére, és szinte feltálalták neki az ország kedvenc oroszlánját, Cecilt. Az állat értelmetlen halála sok ezer sorstársa szégyenletes legyilkolására irányítja a figyelmet. A többi kocavadász azonban nyugodtan alhat.

Rehabilitált exobolygó

Két, egymás mellé illesztett fotó járta be az internetet néhány nappal ezelőtt. A fényképeket Tóth András, a Budapest Science Meetup elnevezésű, ismeretterjesztő előadás-sorozat egyik alapítója tette fel elsőként Twitter-oldalára. Mindkét kép naprendszerünk legkülső, klaszszikusan bolygóként tisztelt (az utóbbi években azonban kisbolygóvá lefokozott) égitestjét, a Plútót ábrázolta, a különbség közöttük mégis drasztikus volt.

Cirill betűs Central Park

Jóska bácsi tudta, hol laksz, és hogyan tud téged tankkal meglátogatni – ezt a címet adta tanulmányának a hidegháborús szovjet térképek egyik kutatója (Jóska bácsi Sztálin gúnyneve). A szovjet hadvezetés szinte centiméteres felbontású adatokkal rendelkezett az ellenség településeiről. E térképek olykor naprakészebbek voltak a helyieknél, és olyan adatokat is tartalmaznak, amelyek gyakran a hivatalos térképekből sem derülnek ki.

Tizenöt orchidea

Babérboroszlán: február–április, Balaton-felvidéki Nemzeti Park (NP); bablevelű varjúháj: június–szeptember, Duna–Ipoly NP; bakszakáll: június–július, Őrségi NP; bánáti bazsarózsa: május–június, Duna–Ipoly NP. Ez csak négy, az adott tájegység természeti képét meghatározó növényfaj abból a 237-ből, amelynek a Nemzeti parkok Magyarországon című kötetben felsorolják a virágzási idejét, és megjelölik az élőhelyükül szolgáló nemzeti parkot is. A kiadók gyakran hirdetik úgy gyakorlati információt tartalmazó könyveiket, hogy azok nélkülözhetetlenek az olvasó számára. A valóságban persze semmi sem nélkülözhetetlen, de vannak könyvek, amelyek valóban hasznosabbak a többinél.
Bede Béla munkája, a Nemzeti parkok Magyarországon olyan profi módon válogatott és rendszerezett ismerethalmazt tartalmaz, amilyenről eddig a legtöbb természetjáró csak álmodozhatott. Már a kötet elején található, fent idézett virágzási táblázat láttán sejti az ember, hogy itt többről lesz szó, mint az ezerszer megjelentetett és unalomig ismert, a személyes látogatást kevéssé segítő tényanyagról.
Maga a cím egyáltalán nem fedi a könyv teljes tartalmát, hiszen nem csak a tíz nemzeti park szigorúan vett területének természeti és kulturális értékeit, az ott szervezett programokat mutatja be. Hasonló hangsúllyal szerepel a nemzeti parki igazgatóságok által kezelt 39 tájvédelmi körzet, 167 természetvédelmi terület és 267 tanösvény is.
A könyv legérdekesebb fejezetei éppen a védelemre érdemes, mégis viszonylag kevesek által ismert és látogatott területeket mutatják be. A Dél-mezőföldi tájvédelmi körzet például egész évben szabadon látogatható, és három tájegységet foglal magában. Az Ős-Sárvíz egykori medre a morotvatavakban pompázó fehér tündérrózsa és az orchideafélékhez tartozó, hússzínű ujjaskosbor virágainak szépsége miatt lehet emlékezetes. Orchideákat (amelyekről a legtöbben úgy hiszik, hogy csak a trópusokon nőnek) a szomszédos területen, a Tengelici-homokvidéken is találhatunk. Ugyanitt él a legnagyobb hazai pókfaj, a szongáriai cselőpók, amely akár tíz centiméteresre is megnőhet. A tájvédelmi körzet harmadik térsége a Dél-mezőföldi löszvölgyek, amelynek flóráját a löszrétek jellegzetes virágai, a tátorján, a csűdfű és a könyv szerint „a nevénél sokkal szebb megjelenésű” szennyes ínfű határozzák meg.
(Bede Béla: Nemzeti parkok Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest, 2015. Ára: 4490 forint)

2015. augusztus 8.

Acélos fajták

Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Az [előző] bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal (…) segíti elő – áll az alkotmány huszadik cikkelyében. Ennek értelmében tehát hazánkban tilos génmódosítással nemesített növényfajtákat termeszteni. Kérdés azonban, hogy ezt a rendelkezést alátámasztják-e a tudományos adatok. A génmódosítás előítéletektől, ideológiáktól mentes értékelésére kértük fel a téma két, a közvélekedés szerint markánsan eltérő álláspontot képviselő kutatóját.

Ingyenebéd

A feje tetejére állt a világ. Miközben évtizedeken keresztül a Windows operációs rendszer éppen aktuális verziója volt a legdrágább szoftver a legtöbb ember számítógépén (kivéve azt a néhány száz milliót világszerte, aki lopta), a Microsoft a napokban ingyen elküldi a legújabb, 10-es változatot mindenkinek, aki eddig 7-est vagy 8-ast futtatott. Miből lesz így pénze a cégnek, szegényházba jut-e Bill Gates?

Szentjánosbogarakkal a rák ellen

Néhány napon belül két kutatócsoport is a világító rovarokkal kapcsolatos eredményeket publikált. Amerikai tudósok évtizedek sötétben tapogatózása után felfedezték, hogy pontosan milyen molekuláris mechanizmus miatt fénylenek a szentjánosbogarak. Svájci társaik pedig máris a világítást kiváltó enzimreakció orvosi alkalmazásával álltak elő.

A Csatorna-szigeteket áthatja a történelem

A Brit-szigetek és Franciaország között fekvő Csatorna-szigetek, Jersey és Guernsey és néhány kisebb sziget közelségük dacára rendszerint elkerülik mind az Észak-Franciaországba, mind a Dél-Angliába utazók figyelmét. Pedig mintha egy sehová sem tartozó, függetlenségét elsődlegesnek tartó mesebeli királyságba csöppenne ott a látogató. A szigetek természeti adottságai, éjszakai életük és a világ egyik legkülönlegesebb állatkertje mind ideális helyszínt teremtenek egy igazán szokatlan kiránduláshoz.

Ki vagy rúgva!

A következő amerikai elnökválasztást megelőző kampány legérdekesebb figurája a milliárdos vagyona dacára showmanként ripacskodó Donald Trump. A mexikói bevándorlókról tett rasszista megjegyzései egekbe röpítették népszerűségét az erre vevő republikánusok körében, de a háborús hős John McCain szenátorra mért becsmérlő szavai akár végzetes hibának bizonyulhatnak. Múltjában pedig szép számmal találunk szennyest, amit ellenfelei bármikor a nyakába boríthatnak.

Kopasz fejmetszés

A felsőoktatást irányító kormányzat úgy döntött, hogy a Miskolci Egyetem a jövőben nem indíthat kulturális antropológiai alapszakot. Ezzel megszűnik az ország egyetlen ilyen jellegű képzése. A sokak szerint pótolhatatlan veszteség az egész tudományág magyarországi jövőjét veszélyezteti. No de nem baj, a kulturális antropológia úgysem jó semmire. Vagy mégis?

Emberrablás a bulinegyedben

Ha egy regényt az ifjúsági jelzővel illetnek, az sokak szemében a silánysággal és az igénytelenséggel egyenértékű. Miközben jelen vannak a piacon a fiatal olvasóknak szóló értékes művek is, az „ifjúsági” szerzők egy része korábban Verne, Cooper, May, Kästner könyveinek, ma Harry Potter, a szerelmes vámpírok, esetleg az angolszász főúri gimnáziumok világában játszódó külföldi művek másolásával keresi a kenyerét.

Tom, Dick és Harry

Gyakorlatilag minden börtönből meg lehet szökni – persze kell hozzá pénz, motiváció s néhány jó kapcsolat. A Köpcös becenéven ismert mexikói drogbáró minapi távozása a Mexikóváros melletti fegyintézetből korántsem a legelképesztőbb szökés a történelemben.

Ha bőrzik a tó

Sokat javult az ezredforduló táján tapasztalható állapotokhoz képest természetes fürdővizeink minősége a kijelölt strandokon. A nemrégiben nyilvánosságra hozott, többéves méréseket felölelő adatok szerint nagy többségük egyenesen kiváló minősítést kapott. Vajon mi állhat e kedvező fordulat hátterében, illetve nem lenne-e indokolt több folyószakaszt megnyitni a fürdőzők előtt?

Csillagok, sávok

Két világraszóló esemény, két lobogó: az Egyesült Államokban a konföderációs zászló a Charlestonban kilenc fekete hívőt meggyilkoló Dylann Roof, a szivárványos lobogó, a homoszexuálisok szimbóluma pedig a legfelsőbb bíróság melegházasságot legalizáló döntése kapcsán került reflektorfénybe. Cikkünkben e két, tökéletesen ellentétes jelentéstartalommal bíró jelkép történetét idézzük föl.

Függő játszma

Ahogy egyre több országban engedélyezik a marihuána orvosi és élvezeti célú fogyasztását, egyre felfokozottabbá válik a vita e drog valós élettani hatásairól. Katona István neurobiológus és munkatársai világraszóló felfedezést tettek a fű fő hatóanyagával kapcsolatban. A tudós álláspontja a marihuánáról nem morális elvek, ideák és előítéletek szüleménye, hanem hátterében a tudományos tények állnak.

Pénzgyűjtés az űrkatasztrófa ellen

A jelenlegi technikai fejlettségünk mellett a kisebb, mégis veszélyes aszteroidákat észre sem tudjuk venni, és arra is kevés esélyünk van, hogy bármit tegyünk ellenük. Egy civil szervezet most adománygyűjtő kampányba kezdett, hogy meteorellenes űrhajót építsen. A terv szkepszisre adhat okot.

Számoló medvebocsok

Talán a matematikát utasítják el a diákok a legnagyobb arányban a tantárgyak közül. E negatív hozzáállás hátterében a tantárgy nehézsége, a korai kudarcélmények ugyanúgy meghúzódhatnak, mint az absztrakt feladatok látszólagos értelmetlensége, a mindennapokhoz fűződő kapcsolatának hiánya. Mindezen próbál változtatni a Medve szabadtéri matekverseny.

Összeomló jégtenger

Mintha az utóbbi hónapokban elsikkadtak volna az éghajlatváltozásról és a globális felmelegedésről szóló hírek. Sajnos azonban szó sincs arról, hogy a folyamat leállt volna, esetleg kiderült, hogy nincs itt semmi baj, kérem szépen, a vészmadárkodó tudósok csak rosszul olvasták le az adatokat számítógépük képernyőjéről. Az átlaghőmérséklet emelkedése továbbra is a sarki jégsapkák olvadásán érhető tetten leginkább, pusztulásuk mikéntje azonban továbbra sem teljesen ismert a kutatók előtt. Egy most publikált kutatás eredményei egy lépéssel közelebb visznek a megállíthatatlannak tűnő folyamat pontos megértéséhez. Kiderült ugyanis, hogy az antarktiszi jégtakaró – a meleg tengervíz miatt – nemcsak lentről, hanem a levegő emelkedő hőmérséklete folytán föntről is olvad.

Teljes szöveges archívum

A továbbiakban az újabb cikkek - illetve a régebbiek - teljes szövege olvasható lesz a

molnarcsaba.wordpress.com

címen. Így e blog nem frissül tovább. Köszönjük a figyelmet, találkozunk odaát.

Folytatódik a felmelegedés

Az utóbbi évtizedben – dacára a légkörbe jutó üvegházgázok tömegének – furcsa módon bizonyos mérések szerint lassult a bolygó felmelegedésének üteme. Ez a kevéssé értett jelenség muníciót adott a klímaszkeptikusok kezébe. Egy új kutatás eredményei azonban lehűtik a felmelegedés megállásához fűzött reményeket.

Polcok és kukák

Franciaországban mostantól törvény tiltja, hogy az áruházak szándékosan megsemmisítsék és kidobják az eladatlan élelmiszert ahelyett, hogy azt jótékony célra ajánlanák föl. Hazánkban is sok ezer tonna élelmiszert lehetne megmenteni, de ehhez nem elegendő a törvényi szigor, sem az infrastruktúra fejlesztése – az emberek tudatosságát kell erősíteni.

Már maga a küzdelem is érték

A Roma Sajtóközpont a hétköznapi cigány hősöket jutalmazó Aranypánt díjjal tüntette ki Horváth Józsefet, a Debreceni Egyetem molekuláris biológusát. A kutató, bár személyesen is találkozott romaellenes előítéletekkel, próbál nem törődni velük, mert szerinte bármilyen az ember származása, ha van tehetsége, szorgalma és kitartása, bármit elérhet az életben.

Eszkimó szem

Szinte minden fejlett civilizációban élő ember civilizációs betegségekben szenved, jellemzően egyszerre többfajtában is. Az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a gyomorfekély mellett azonban van egy kór, amelynek terjedése – bár az elmúlt évtizedekben a legsúlyosabb mértékben vált népbetegséggé a világon – mégsem oly látványos. Pedig ott van a szemünk előtt.

Új esély az Alzheimer-kórosoknak

Az Alzheimer-kór mára az egyik legsúlyosabb időskori népbetegséggé vált. A világon jelenleg 30-35 millió beteg él, az évszázad közepére számuk az előrejelzések szerint megnégyszereződhet. A kór okait csak sejtjük, gyógymód pedig nincs rá. Egy új vizsgálat azonban legalább a súlyosbodás lassításának reményével kecsegtet.

Közel félmilliárd éves élősködőt találtak

Új megvilágításba helyezhetik a paraziták evolúcióját azok a majd félmilliárd éves féregatka-fosszíliák, amelyeket angol paleontológusok fedeztek fel ősi, megkövesedett kagylósrákok testében, illetve testfelületén.

A fáraó visszatér

Az ismeretterjesztő csatornákon futó régészeti valóságshow-inak hála Záhi Havvász a világ legismertebb egyiptológusa. Egyesek szerint zseniális tudós és nemzeti hős, mások szerint öntelt, korrupt önkényúr. Az viszont kétségtelen, hogy ikonikussá vált kalapjában arcot adott az egyiptológiának, és sok laikus érdeklődését keltette fel.

Pál Csaba: Érdemes volt hazajönnöm

Idén Pál Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának evolúcióbiológusa kapta hazánk egyik legfontosabb tudományos kitüntetését, a Bolyai János Alkotói Díjat. A kutatócsoportról a tinyurl.com/szeged-evol című honlapon tudhatnak meg többet. A díjazott 1975-ben Budapesten született, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biológusi diplomát 1998-ban, majd ugyanott doktorátust 2002-ben. Kutatott az Oxfordi, a Heidelbergi és a Bathi Egyetemen, de nem bánta meg, hogy – részben a Lendület program jóvoltából – hazatérhetett.

Egyre közelebb a gyapjas mamut feltámasztása

A biotechnológia fejlődése és a szibériai permafroszt (állandóan átfagyott talaj) megállíthatatlannak tűnő olvadása miatt felszínre kerülő tetemek egyre biztosabbá teszik: előbb-utóbb képesek leszünk klónozással újra életre kelteni a több évezrede kihalt gyapjas mamutot. A technikai akadályok leküzdése után azonban fel kell tennünk magunknak egy sokkal nehezebb kérdést: szabad-e ilyet tennünk?

Nem szűnik a méheket sújtó járvány

Az elmúlt egy évben az Egyesült Államok méhkolóniáinak negyvenkét százaléka elpusztult. Az egy évtizede vissza-visszatérő, ismeretlen eredetű kolónia-összeomlási szindrómára még mindig nem találtak magyarázatot a kutatók, és így ellenszere sincs. Számos haszonnövényt a méhek poroznak be, nélkülük e növények sem tudnak szaporodni, gyümölcsöt hozni.

A tehén tőgye

Nyolcvanéves Csányi Vilmos etológus. Az ország talán leghíresebb tudósa életében szinte menetrendszerűek az olyan horderejű váltások, amelyek sokunk számára egyszer is elképzelhetetlenek. Sosem volt hajlandó bezárkózni egy szűk tudományterületre, viszont emiatt pályatársai sehol sem fogadták be igazán.

Emberi hibákra figyel a robotsofőr

Hír lett abból, hogy a Google robot által vezetett autója nemrégiben többször is összeütközött más kocsikkal. Ám e balesetek mindegyikét más, ember által vezetett autók okozták. A tanulság? A jövő robotsofőrjeinek az ő kiszámíthatatlanságukkal is számolniuk kell.

Gyilkos futópad

Dave Goldberg, az internetes közvélemény-kutatásokat, űrlapokat kínáló szolgáltató, a SurveyMonkey igazgatója (és a Facebook egyik igazgatójának férje) néhány napja mexikói vakációján leesett az edzőtermi futópadról. Betört a feje, és mivel csak órák múlva találtak rá, a koponyáját ért traumától és a vérveszteségtől elhunyt. Egyelőre csak tippelni lehet, hogy megbotlott, elcsúszott vagy esetleg szívrohamot-e kapott futás közben. Goldberg egyike volt a Szilícium-völgy leghíresebb vállalatirányítóinak, halála így nagy publicitást kapott. Az eset hátterét elemző szakértők arra hívják föl a figyelmet, hogy az edzőtermi gépek sokkal több sérülésért és halálesetért felelősek, mint azt legtöbbünk sejtette volna.

Kilátni a mélyföldről

A holland a világ legmagasabb nemzete. Az ottani férfiak átlagosan 184, a nők 171 centiméter magasak, miközben a XIX. század közepén még húsz centivel alacsonyabbak voltak. Bár világszerte általános jelenség az akceleráció, a testmagasság növekedése az egyre javuló életkörülmények miatt, ez önmagában nem magyarázza a hollandok megnyúlását. A szexuális szelekció viszont igen.

Online önvédelem

Ahogy minden új technológia, az internet előnyeinek és hátrányainak reális értékeléséhez is évtizedeknek kell eltelniük. A világháló ebből a szempontból még gyermekéveit éli, így sok emberből csakis szélsőséges reakciókat vált ki. Akadnak, akik áldják, hogy a segítségével a számítógépünk vagy a mobiltelefonunk képernyőjén terem másodpercek alatt az emberiség szinte minden tudása, és emiatt afféle emberi jogként mindenki számára ingyen elérhetővé tennék, kortól függetlenül. De vannak olyanok is, akik csak veszélyeit és árnyoldalait látják, számukra az egész hálózat csak a pornó, a felforgató eszmék terjesztésének terepe, és a bűnözőké, akik az anonimitást és láthatatlanságot kihasználva leselkednek gyanútlanul böngésző gyermekeinkre.

Telefon kihalófélben

Egyre fontosabbá válik, hogy tisztában legyünk az internet működésének árnyoldalaival, veszélyeivel, mivel a magyar társadalom lassan ugyanolyan intenzíven használja az informatikai vívmányokat, mint az Európai Unió tőlünk nyugatabbra lakó polgárai. A számítógép-használatban, internetelérésben már szinte nincs is lemaradásunk, és más területeken is dinamikusan csökken a hátrányunk. Lelkes felhasználók vagyunk hát, csak az a kérdés, hogy mindezt milyen tudatosan űzzük. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly szeptemberben publikált, 2013-as állapotokat tükröző felmérésének adataiból válogattunk.

Mindig hazahoztam a hajót

A legsikeresebb magyar óceáni vitorlázó, Fa Nándor április 21-én Spirit of Hungary nevű hajójával befutott a barcelonai kikötőbe, ezzel utolsóként bár, de 110 nap alatt teljesítette a Barcelona World Race földkerülő vitorlásversenyt. Esze ágában sincs leállni, azonnal indul vissza a katalán kikötőben hagyott hajójáért, amellyel elindul a föld körüli versenyek leghíresebbjén, a következő Vendée Globe-on.

Adatcsere a frontvonalban

Két magyarországi internetszolgáltató üzleti vitája nemrégiben odáig fajult, hogy egyikük a vádak szerint elérhetetlenné tette saját előfizetői számára a másik számítógépein üzemelő honlapokat. Ezzel, ha igazak a feltételezések, a netsemlegesség elvének legalapvetőbb eszméjét dobta sutba, vagyis cenzúrázta a hálózatán keresztül zajló internetes kommunikációt. Hirtelen sürgőssé vált megértenünk a netsemlegesség mibenlétét.

Álomba ringatva érkezünk a Marsra?

A tudományos-fantasztikus filmek gyakori eleme, amikor a hosszú, akár évtizedekig tartó űrutazást úgy vészelik át az űrhajósok, hogy mesterségesen hibernálják magukat, és végigalusszák a megtett fényéveket. Néhány kutató szerint mára megérett a tudomány arra, hogy a sci-fit átültessük a valóságba, és az űrhajósok mélyhűtött álomban tegyék meg az utat például a Marsra.

Az utolsó orrszarvú

Egy magasabb rendű, ivartalan szaporodásra nem képes állatfaj elvileg akkor tekinthető végleg elveszettnek, amikor az egyik nem utolsó tagja is elpusztul (ha eltekintünk olyan különleges esetektől, mint a klónozás vagy a konzervált ivarsejtek felhasználása). A szélesszájú orrszarvú északi alfaja félő, hogy hamarosan erre a sorsra jut. A világ szeme ezért most az utolsó hímre, Sudanra vetül. Mindenki azt várja tőle, hogy megtermékenyítse nőstény fajtársait (ha lehet, akkor az összeset), míg nem késő. Sudan épségén egy teljes alfaj sorsa áll vagy bukik, ezért hasonló őrizetet kapott, mint Robert Merle regényének, a Védett férfiaknak a főszereplői. Éjjel-nappal fegyveres őrök vigyázzák, a környező falvakat álruhás vadőrök járják, hogy időben lefüleljék a portyára induló vadorzókat.

Jósló háló

A betegségek akkor érthetők meg igazán, ha a sejtben zajló összes molekuláris kölcsönhatást magában foglaló hálózat egészét vizsgáljuk – vallja Barabási Albert-László hálózatkutató, aki munkatársaival nemrégiben korszakalkotó tanulmányt közölt a témáról a világ legrangosabb folyóiratában, a Science-ben. Barabási nyitotta meg az országos tudományos diákköri konferencia orvos- és egészségtudományi szekcióját a Semmelweis Egyetemen.

Egyre többre képes a 3D-technológia

A térbeli nyomtatás nem tekinthető új technológiának, hiszen ipari alkalmazásai már jó néhány éves múltra tekintenek vissza. Az eljárás azonban mára elérte azt a fejlettséget, hogy a laikus érdeklődők íróasztalán is egyre megfizethetőbb, hatékony nyomtatók üzemelhetnek. Eközben a professzionális 3D-printerek meghódították a gyártástechnológia és a laboratóriumi kutatás minden területét. Különösen fontos szerepük lehet a jövő orvoslásában.

Miazma

Talán az atomfizikusok vannak a legnehezebb helyzetben, amikor laikusokkal kell megértetniük, hogy mivel is foglalkoznak egyáltalán, ebből milyen haszna lehet az emberiségnek, és mindehhez miért van szükségük gyakran dollármilliókat felemésztő metróalagútnyi részecskegyorsítókra és más kísérleti berendezésekre. Ez nem csoda, hiszen az anyagot felépítő részecskék világa olyan absztrakt, hogy megértéséhez tényleg kevés az átlagos felkészültség, és gyakran már a kissé más szakterületen dolgozó kutatók sem értik egymást.

Hétköznapi lódoktor

Kimondottan bátornak tartom azokat a lovakkal foglalkozó állatorvosokat, akik álló helyzetben végzik a kasztrálást – ez lehetne a tételmondata a Meg ne fogd a tehén farkát! című kötetnek. A könyv a National Geographic Channelen futó Dr. Pol állatklinikája című dokumentumfilm-sorozat főszereplője, Jan Pol kalandjait meséli el kisebb, de főként nagyobb állatokkal.

Sivatagi fellángolás

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA sikeresen tesztelte a rakétahajtóművek következő nemzedékének prototípusát. A szerkezet hatalmas, ilyen nagyot még soha nem építettek. A NASA várakozása szerint a gyorsítórakéta, amely a három év múlva szolgálatba álló űrhajó-felbocsátó rendszer központi eleme lesz, nemcsak a Holdra, de azon túl, akár a Marsra is eljuttathatja az űrhajósokat. Az űrhivatal számára PR-okokból is fontos volt az interneten élőben közvetített próba, hiszen már jó ideje nem rendelkezik működőképes űrhajóval. Így a nemzetközi űrállomáson tartózkodó asztronautákat sem tudják saját erőből elérni.

Vigyázat, lóhús!

Az Európai Parlament támogatta azt az új jogszabályt, amely a jövőben előírná a gyártók számára, hogy a feldolgozott élelmiszerek összetevőinek is megjelöljék a pontos eredetét. Az új törvény a két évvel ezelőtti botrány hatására született, amikor marhahúsosnak beállított élelmiszerekben találtak lóhúst. Kérdéses azonban, hogy az elhatározott szigorú szabályozás átvihető-e a gyakorlatba, és kivel fizettetik meg az árát.

A hírvivő végnapjai

Az amerikai űrkutatási hivatal Merkúr-kutató szondája, a Messenger (Hírvivő), amely az utóbbi években soha nem látott részletességű képeket és mérési eredményeket sugárzott a Földre a Naphoz legközelebbi bolygóról, élete végére ért. Elfogyott az üzemanyaga, így többé nem tudja tartani orbitális pályáját, hamarosan a Merkúr felszínébe fog csapódni. Eközben küldetésének leglátványosabb felvételeit készítheti el.

Rózsaszín iszap

Jamie Oliver tévészakács évek óta kampányol Amerikában a McDonald’s ellen. A gyorsétteremlánc ottani üzleteiben ugyanis ammónium-hidroxidot használtak abból a célból, hogy a marhahús egyébként fogyaszthatatlan (vagy legalábbis hulladéknak minősíthető) részeiből egységes pépet, Oliver szavaival „rózsaszín iszapot” készítsenek. Ezt a pépet ezután belekeverték a darált marhahúsba, így csökkentették a hús feldolgozása közben keletkező selejtet. Az ammónium-hidroxidot nem csak a McDonald’s használja, az élelmiszeriparban széles körben alkalmazzák a termék kémhatásának beállítására, kelesztésre és tartósításra is. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság (FDA) besorolása szerint „általánosan biztonságosnak tekintett” adalékanyagnak minősül, tehát nem mérgező. Ennek ellenére persze a vásárlók megtévesztése is felvethető, amikor marhahúsnak adnak el olyan, egyébként ehetetlen részeket (inakat, zsírt, mócsingokat), amelyeket ammónium-hidroxiddal oldottak pépessé.
A McDonald’s legnagyobb amerikai konkurensei, a Burger King és a Taco Bell – amelyek ugyancsak hasonló gyakorlatot folytattak – már korábban bejelentették, hogy felhagynak a vegyszer alkalmazásával. Nemrégiben a McDonald’s is megváltoztatta a receptet, és ígérete szerint többé nem használ ammónium-hidroxidot. Állításuk szerint e lépésnek semmi köze sincs bármiféle tévés kampányhoz, mindössze a minőség jobbítása érdekében léptek. Ám ezt vajmi kevesen hiszik el.

2015. április 11.

Tambora haragja

Kétszáz évvel ezelőtt, 1815. április 10-én tetőzött az írott történelem legnagyobb vulkánkitörése, az indonéziai Tambora katasztrófája. Emberek százezrei haltak meg a kitörés következtében, sok ezer kilométerre a helyszíntől is. A föld éghajlata évekre megváltozott. Hasonló katasztrófa nem zárható ki a jövőben sem.

Fogoly a tokiói rádióban

Egy könyv olykor jobb annál, mint amit a szerzője gondol róla. Pontosabban jobban tesszük, ha a benne leírt történeteket nem az író által ránk erőltetni próbált szemüvegen át olvassuk, és nem sokat törődünk a valóban elképesztő kalandjaiból leszűrt életbölcsességével. Louis Zamperini Ne add fel, ne törj meg! című kötetére sokszorosan igaz ez.

Ugyanaz történik, mint több száz millió éve

A földtörténet legnagyobb tömeges kihalási eseménye az óceánok gyors és drasztikus elsavasodására vezethető vissza – derül ki egy most közzétett kutatás eredményeiből. Az aggasztó a dologban az, hogy most pontosan ugyanolyan folyamatok mennek végbe a világtengerekben, mint a földi élet nagy részét kiirtó, több száz millió évvel ezelőtti kataklizmát közvetlenül megelőzően.

Újabb magánűrhajó vár kilövésre

Még idén elkezdődhetnek az Amazon internetes áruház tulajdonosa, Jeff Bezos által alapított űrkutatási vállalat, a Blue Origin űrhajójának végső tesztjei, miután az eddigi próbák során jól teljesített a cég rakétahajtóműve. Bár a magánűrhajók fejlesztése talán lassabban halad a vártnál, egyre több befektető lát fantáziát a divatossá váló új iparágban.

Magyarok határozták meg a proton és a neutron tömegkülönbségét

A fizika egyik legnagyobb talányára találtak megoldást a fizikusok a világ egyik legerősebb szuperszámítógépe segítségével. Kiszámolták, hogy az atommagokban lévő neutronok tömege 0,14 százalékkal nagyobb a protonok tömegénél. Ez a felfedezés sok puzzle-darabkát a helyére illeszt az univerzum felépítését magyarázó elméleteinkben.

Exponált emlékek

A fotózás elveszítette értékét abban a pillanatban, amikor ingyenessé vált a fényképek készítése – vélekednek sokan. A digitális korban szinte minden hordozható eszköz kamera is egyben, és általános divattá, szinte társadalmi elvárássá vált, hogy életünk legérdektelenebb másodperceit is megörökítsük. Mindig is ezt akartuk csinálni, vagy a technológiát vagyunk képtelenek a helyén kezelni?

Elkészült az idegsejtek internetes enciklopédiája

Amerikai kutatók megalkották az idegsejtek Wikipédiáját. Sok ezer tudományos közleményből mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítségével gyűjtötték ki a releváns információkat: az adatbázis segíteni fog az idegsejtek közötti, eddig rejtve maradt összefüggések felfedezésében is.

Emészthető kötet

A hashajtók célja egyértelmű: valódi, parádés kaka. Méghozzá olyan, ami még a szégyenlős beleket is előcsalogatja a kispadról – ez és ehhez kísértetiesen hasonló sorok fogadják az olvasót, ha belelapoz Giulia Enders Bélügyek című könyvébe. A kötet a bélműködésről, a székletürítésről, a refluxról, a bélflóráról szól, a fülszöveg szerint lebilincselő stílusban.

Jégszabók

Telente az internetes magazinok kihagyhatatlan, látványos fotósorozatokat közölnek a csodaszámba menő lappföldi, esetleg norvég jéghotelekről, amelyekben a falak, de még a bútorok is jégből készülnek. Kevesen tudják, hogy ha megfelelően hideg az időjárás, itt, a szomszédunkban, Budapesttől alig hatszáz kilométerre is rendszeresen épül efféle fagyott szálloda, és a kivitelezés jórészt magyar szakemberek keze munkáját dicséri.
A Földgömb magazin márciusi számában terjedelmes, természetesen számos fotóval illusztrált riportot szentelnek a Fogarasi-havasok legnagyobb tengerszeme, a Bilea-tó partján, Európa talán legszebb panorámájú szerpentinútja, a transzfogarasi közelében emelt jéghotel építésének.

Leszálló ág

A francia Alpok fölött kedden lezuhant a német Germanwings légitársaság Barcelonából Düsseldorfba tartó Airbus–320-as típusú repülőgépe. A fedélzeten tartózkodó 144 utas és a hatfős személyzet életét vesztette a katasztrófában. A 24 éves gép pilótái nem adtak le vészjelzést, mielőtt megszakadt volna a repülővel a rádiókapcsolat. A roncsok Franciaország rendkívül nehezen megközelíthető, hegyvidéki tájain szóródtak szét. A fekete doboz felvételei arra utalnak, hogy a másodpilóta szándékosan vezette hegynek a gépet. A repülőszerencsétlenségek után mindig összecsapnak a légi közlekedés veszélyességét hangoztatók azokkal, akik szerint a repülés a közlekedés legbiztonságosabb módja.

Pilótaengedély távirányítóra

A vezető nélküli repülőgépek, elterjedt kifejezéssel drónok továbbra is naponta szerepelnek a hírekben. Az már nem nevezhető újdonságnak, hogy robotrepülők terroristákkal (és esetenként ártatlanokkal) végeznek, viszont e szerkezetek civil és kereskedelmi alkalmazása még csak most kezd elterjedni.

Egy éve tört ki az ebolajárvány

Tavaly március 25-én nyilvánította hivatalosan is járvánnyá a Közép-Afrikában feltűnt ebolafertőzések sorozatát az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az elmúlt harminc évben csak korlátozott kiterjedésű járványokat okozó betegség ezúttal soha nem látott pusztítást vitt véghez, ami felkészületlenül érte a világot. A ragály jó ideje csillapodik, itt az idő, hogy a szakemberek levonják a tanulságokat.

Tragédia a vulkánnál

Három évvel ezelőtt Etiópia afarok lakta területén, a világon egyedülálló Erta Ale vulkánnál fegyveresek támadtak egy turistacsoportra. Öt európait, közöttük két magyar utazót megöltek. Útitársuk, a földrajztudós Szilassi Péter könyvet írt a háromhetes út tragédiát megelőző tapasztalatairól. Az Ami a bulvárhírekből kimaradt… – Etiópia geográfusszemmel című kötet bepillantást enged Afrika egyik legellentmondásosabb országának mindennapjaiba.

Jogos-e a vészcsengő?

Az angol alsóház nemrégiben engedélyezte, hogy az orvosok a lombikbébi-kezelést megelőzően módosíthassák az anya petesejtjét, konkrétan kicserélhessék benne a mitokondriumnak nevezett, némi örökítőanyagot tartalmazó sejtszervecskéket. Ezzel a születendő gyermek három ember DNS-ét tartalmazza majd. Jó-e ez így?

A sínek felett repül a szupervonat

Szerte a világon nagy sebességű (óránkénti 200–250 kilométernél is gyorsabb) vasútvonalakat építenek. A támogatók szerint ugyanúgy, ahogy az ipari forradalom korában, most is gazdasági fellendülést hoznak majd a szélvészgyors vonatok. A kritikusok szerint azonban sok helyütt csak méregdrága propagandacélokat szolgálhatnak.

A jövő algebrája

Negyven évvel ezelőtt pszichológusok kiválasztottak több mint másfél ezer kivételes matematikai képességekkel megáldott amerikai kamaszt. Az volt a céljuk ezzel, végigkövetve a gyerekek későbbi élettörténetét, hogy megállapíthassák, a jó fiatalkori matematikai adottságok hogyan hatnak az emberek későbbi sikereire, jövedelmükre, az állásra, amelyet betöltenek, tudományos és üzleti pozícióikra. Az eredmények azt mutatják, hogy e gyerekkori matekzsenik felnőttkorukra az átlagot magasan meghaladó sikereket értek el, sokan ma vállalatigazgatók vagy tudósok. A férfiak és a nők közötti különbségek, amelyek részben a társadalmi kötöttségekben, részben az emberek motívumaiban gyökereznek, azonban még e kivételes csoportban is megjelentek, olvasható a kutatást végző Vanderbilt Egyetem honlapján.

Lefőtt a kávé

A termékek, amelyek a fogyasztók lustaságára építenek, sikerre vannak ítélve. A kávét rejtő kapszula, amely egyetlen csésze ital főzésére alkalmas, fényesen bizonyítja e tézist. Ám a kapszulák újrahasznosíthatatlanok, és ötszáz év alatt bomlanak le. A keletkező sok ezer tonnányi szemét gyakorlatilag kezelhetetlen.

Gyanúsított genomhelyek

Az orvostudomány jelenkori fejlődésének motorját jórészt a betegségek genetikai hátterének egyre alaposabb feltérképezése adja. Amerikai kutatók a minap tették közzé, hogy áttörést értek el az I-es típusú diabétesz kialakulására ható gének utáni kutatásban, és a kezdeti több százezer lehetséges génszakasz körét sikerült mindössze néhány jelöltre szűkíteniük. A gyanúsított genomhelyek azonosításával elvileg könnyebbé válhat a célzott terápiák és a megelőző szűrővizsgálatok kifejlesztése.

Nyomtatott galaxis

Tömör könyvtörténelem: Sotoku császárnő dharanija; Frank Powell: Grizzly Adams bátyó, a medveszelídítő; Denis Diderot: Enciklopédia; Heinrich Hoffmann: Kócos Peti; Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita; elektronikuskönyv-olvasó

Két busz az Andrássy úton

Száz éve indult meg a budapesti menetrend szerinti buszközlekedés. Ezzel a főváros a külföldi metropolisok, de több magyar város évekkel korábban elindult tömegközlekedési buszjáratait próbálta utolérni. A háború azonban, mint az élet sok más területén, ebben is törést okozott.

Irányítható orosz rulett?

Szélsőséges vitát váltott ki egy új ráktanulmány, amely azt állítja, a daganatok többsége nem az életmódbeli bűnök miatt alakul ki, mindössze a vakvéletlen következménye. Tényleg dohányozhatunk, ihatunk, ehetünk mértéket nem ismerve, és csak a szerencsében bízhatunk, vagy az egész csak rosszindulatú ámítás?

Az európai édesvizek fele szennyezett

Az ambiciózus célkitűzések dacára az elmúlt években alig valamivel javult a kontinens folyóinak és tavainak vízminősége az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legújabb jelentése szerint. Az egyik legfontosabb szennyező a mezőgazdaság, amely folyamatosan nitrátokkal és foszfátokkal árasztja el a vizeket.

Zavar az Erőben

Sok kortársammal, ismerősömmel ellentétben soha nem rajongtam különösebben a Csillagok háborúja filmekért. Egyrészt azért, mert szerintem a Star Trek (a magyar keresztségben Űrszekerek) sokkal jobb, és nem lehet két legjobb sci-fi. Másrészt azért, mert – talán sznobizmusból – viszolygok az egekig magasztalt popkulturális termékektől.

Steril fotók

A repülés a legbiztonságosabb módja a közlekedésnek – ismétlik rutinszerűen a híradások minden repülőkatasztrófa után. Az elmúlt évben azonban mintha szokatlanul sok repülő járt volna szerencsétlenül a világban. Tényleg így van-e, és lehet-e fejleszteni a biztonsági előírásokon a balesetek elkerülése végett?

Lebegő gitár

Kanadai űrhajósunk – az internet magyar fertályán így jellemzik Chris Hadfieldet. A vadászrepülő ezredes már háromszor járt az űrben, és mára szupersztárrá vált szerte a világon. Űrutazása minden percét élőben követhette bárki az interneten, zenélt, énekelt a nemzetközi űrállomás fedélzetén. Magyar menye családját már többször meglátogatta Budapesten. Könyve, az Egy űrhajós tanácsai földlakóknak magyar megjelenése alkalmából beszélgettünk vele.

Özvegycsináló artéria

A magyarok háromszor gyakrabban kapnak infarktust és halnak meg ennek következtében, mint nyugat-európai társaik. Betegségük megelőzését azonban szinte lehetetlenné teszi, hogy kétharmaduknál a koszorúereikben lerakodó koleszterin nem okoz tüneteket, csak amikor már késő. A Semmelweis Egyetem és az Akadémia Lendület programjának kutatói ezen akarnak változtatni.

Az űrkutatás fősodrába kerül az ország

A csatlakozási dokumentumok mai ünnepélyes aláírását követően Magyarország hamarosan az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válik. Bár a tagság igen nagy költséggel jár, ezáltal olyan lehetőségek nyílnak a magyar űrkutató tudósok és az űripari vállalkozások számára, amelyekről korábban csak álmodhattak.

A kukkolás kora

A magyar televíziók által gyártott valóságshow-k sokak számára vállalhatatlanul primitívek, pedig sehol sincsenek e tekintetben sok külföldi produkcióhoz képest. Tetszik vagy sem, az egekben szárnyaló nézettségi adatok fényesen bizonyítják, hogy van igény efféle műsorokra. Az viszont korántsem egyértelmű, hogy milyen szociológiai folyamatok húzódnak e népszerűség hátterében.

Túlterheléses támadás

Az Anonymous néven ismert hackercsoport a párizsi terrortámadások után beszállt az Iszlám Állam dzsihadistái elleni háborúba, látványos csapást mérve az internetet remekül használó terroristák online szócsöveire. Vajon ez a jó szándék jele, vagy csak a médiát ügyesen használó komputerkalózok magamutogatása?

Már egy vakkantás is sokat elárul

Szinte mindenki az ugatást említi a kutyák legjellegzetesebb viselkedéseként. Valóban, a kutya és rokonainak magatartása között ez a legdrámaibb különbség. Az ugatás, amint azt az elsők között magyar kutatók bebizonyították, rengeteget elárul társállataink, sőt az ember gondolkodásáról, lelkéről és törzsfejlődéséről.

Eltűnő slusszkulcs

Bár időskorban szervezetünk szinte minden eleme veszít teljesítőképességéből, a legtöbb ember a mentális, gondolkodásbeli képességek gyengülését viseli a legnehezebben. A memória és az analitikus gondolkodás természetes élettani folyamatok miatt is veszít erősségéből a legtöbb embernél, vannak azonban olyan feladatok is, amelyeket éppen az idős emberek agya képes jobban teljesíteni – derül ki a holland agykutató, André Aleman Az idősödő agy című kötetéből. Aleman optimista könyvet írt, de eközben nem hallgatja el azokat a kétségtelenül szomorú tényeket, amelyek nehézzé teszik sok idős ember mindennapjait élete alkonyán. A kötet demenciáról és Alzheimer-kórról szóló fejezetei a magyar nyelven elérhető legátfogóbb írások között vannak. Miközben szövege szakmailag kifogástalan, és az anatómiai részleteket sem kerüli meg, egyúttal olvasmányos és általános műveltség birtokában is érthető.

Éjfél után nulla

Az Alan Turing életéről és a német Enigma rejtjelező készülék üzeneteinek megfejtéséről szóló Kódjátszma című filmet a minap mutatták be a magyar mozikban. A film, bár történelmi hűsége enyhén szólva is megkérdőjelezhető, sikeresen juttatja célba üzenetét a frontvonalak mögött harcoló hősökről és a valaha élt egyik legcsillogóbb elme személyes tragédiájáról.

Az acélnál is erősebb, átlátszó anyagé a jövő

A szén a legrégebben ismert anyagok egyike, és az élő szervezetek fő alkotórésze, mégis rengeteg titkot tartogat még a tudomány számára. Mára odáig jutott a nanotechnológia, hogy az atomok szintjén tudjuk megmunkálni az anyagot, így a szén módosulatait is részecskéről részecskére alakíthatjuk. A legújabb ilyen matéria az ötszögű gyűrűkből felépülő grafén.

Asperger: másféle gondolkodási forma

Egy eddig titkosan kezelt amerikai katonai tanulmány feltételezése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Asperger-szindrómás, tehát enyhén autista. Bár egyre több, eddig pusztán magának valónak tekintett emberről derül ki, hogy e betegségben szenved, valójában semmit sem tudunk a kór eredetéről, lefolyásáról és lehetséges gyógymódjairól.

Hasadó információk

Öt évre ítélték azt az argentin származású amerikai atomtudóst, aki meglehetősen kutyaütő módon próbált meg nukleáris titkokat eladni Venezuelának. Ha ugyanezt tette volna fél évszázaddal ezelőtt, talán az életével fizet. Az atomkorszak története a legjobban őrzött, mégis ellopott titkok históriája.

Nyolcvanhat usebti

Néhány hete tért haza az Eötvös Loránd Tudományegyetem expedíciója a thébai nekropoliszból, ahol a magyar egyiptológusok immár két évtizede ásnak Hatsepszut királyné főhivatalnokának sírkamrájában. A magyar egyiptológia számára létfontosságú, hogy hazánk is jelen legyen a terepi ásatásokon, érvel Bács Tamás, az egyiptológiai tanszék vezetője.

Földönbelüliek

Az amerikai kormány nyilvánosságra hozott 130 ezer oldalnyi anyagot a légierő múlt század közepén elzárt ufóaktáiból. Az interneten bárki számára kutathatóvá vált iratokban természetesen semmi bizonyíték nincs az értelmes idegenek létezésére. Ez azonban biztosan nem fogja kedvüket szegni az összeesküvéselmélet-hívőknek és a rajtuk nyerészkedő csalóknak.

Okosodó LED-lámpa

A kéken világító fénykibocsátó diódák (LED-ek) tavaly Nobel-díjat értek az őket kifejlesztő kutatóknak. Ez is azt jelzi, hogy a világítástechnika évtizedes, sőt évszázados normái gyökeres változás előtt állnak. A jövő okos városaiban nemcsak racionálisabban világítunk, de a lámpákba szerelt érzékelők közművek egész sorát vezérlik majd.

Géphang

A napokban mutatják be a mozik a Stephen Hawking fizikus életéről szóló A mindenség elmélete című filmet. Ő a világ talán legismertebb tudósa – de az biztos, hogy az elméleti fizikusok között a leghíresebb. Bár kétséges, hogy népszerű könyveinek tízmilliós rajongótábora valójában mennyit fogott föl elméleteiből, Hawking mára a popkultúra ikonjává vált.

Hóágyútűz

Huszonöt éve nem volt olyan rossz a síszezon kezdete az Alpokban, mint az idén. Hóhiány miatt szerte Európában és Észak-Amerikában hónapokig zölden-barnán árválkodtak a lesiklópályák.

Mágneses hüllőiránytű segíti az álcserepest

A teknősökről általában nem a mozgékonyság, a hosszú távú vándorlás és a csalhatatlan memória jut először eszünkbe. Pedig a tengeri páncélosok óceánokat szelnek át életük során, majd hosszú évek múltán pontosan oda térnek vissza szaporodni, ahol világra jöttek. Mindebben hetedik érzékük, a mágneses tér követése segíti őket.

Napi gyarapodás: akár tizenöt kiló

A rekordméretű gyümölcsök és zöldségek nemcsak a termesztők büszkeségének tesznek jót, de a botanika fejlődéséhez is hozzájárulnak. Extremitásba hajló növekedésüket vizsgálva ugyanis a kutatók a gyümölcsök fejlődésének mindeddig rejtve maradt részleteire deríthetnek fényt.

Ellenálló törzsek

Az Egészségügyi Világszervezet az „antibiotikumok utáni világ” eljövetelére figyelmeztet. A baktériumok ugyanis mára legyőzni látszanak a huszadik század közepe óta a világot megváltó antibiotikumokat, az emberiség pedig fegyvertelen marad a kórokozókkal szemben. A harmadik világ, különösen India a rezisztens baktériumokkal vívott háború frontvonalában él, és a harc tízezrével szedi újszülött áldozatait.

Fogást találhatnak a víruson

Az Országos Epidemiológiai Központ legutóbbi tájékoztatója szerint az év első hetében 3700-an fordultak orvoshoz az országban influenzaszerű tünetekkel. Ez egyelőre jóval alatta marad a járvány kihirdetéséhez szükséges heti 15 ezer megbetegedésnek, de még messze a tél vége. A vírus szinte minden évben ágynak dönti a fél országot, mivel a fertőződés után gyakorlatilag nincs ellene általánosan elérhető gyógymód. Egy új felfedezés változtathat ezen.

Hajóstoppal az óceánon

Balázs Dénes évtizedeken keresztül ajándékozta megannyi élménnyel a földrajz iránt rajongó, utazni vágyó, de bátorság vagy pénz híján csak a karosszékből álmodozó felfedezőket. Az utazás és a természeti környezet iránti olthatatlan szeretete a világ százharminc országába juttatta el, számtalan szakcikke és ismeretterjesztő írása geográfusok nemzedékeit ösztönözte. Állhatatos munkájának hála 1983-ban megalakult Érden a Magyar Földrajzi Múzeum, amely emlékkötettel adózik alapítója emlékének.

Sherryhordó és teavíz

Az egyik legtekintélyesebb whiskyévkönyv sokak legnagyobb meglepetésére nem skót vagy amerikai, hanem japán párlatot választott 2014 legjobbjának. Az ízig-vérig nyugati ital nemcsak hogy meghonosodott a világ legkeletibb országában, de a japánoknak tökéletesíteniük is sikerült a gyártását.

Ez a gyerek bolond?

A természetbúvár Korfun töltött gyerekkoráról és egzotikus állatgyűjtő expedícióiról írt könyvei talán népszerűbbek Magyarországon, mint Angliában. Durrell gyerekek nemzedékeiben tudatosította, hogy a föld állatvilágát a kihalás réme fenyegeti, de van megoldás.

Ostromlott kalózöböl

A svéd rendőrség akciója nyomán talán most végleg bezár a világ leghíresebb fájlcserélő internetes oldala, a The Pirate Bay. A zenék, filmek illegális terjesztését szolgáló oldal soha nem csökkenő népszerűsége mutatja, hogy az átlagemberek nem tekintik lopásnak a szellemi tulajdonjog megsértését.

Slendrián Rákóczi-kód

A titkosírás története rövidebb, mint gondolnánk, hiszen a kora újkorig érthetetlen módon alig törődtek üzeneteik álcázásával a vezetők. A kódolás azonban nem csupán az Enigmáról szól, hiszen már több száz éve is rejtjeleztek oly módon, hogy az mind a mai napig megfejtetlen maradt, vallja Láng Benedek tudománytörténész. Az egyik legrejtélyesebb könyvet, a Rohonci kódexet pedig Magyarországon őrzik.

Mi vár ránk?

Természetes vágya az embernek, hogy lássa, mit várhat a jövőtől. Mindig is voltak olyanok, akik megkísérelték megválaszolni ezeket a kérdéseket – több-kevesebb sikerrel. A jóslás népszerűsége semmit sem csökkent az elmúlt évszázadok során, de ma már jövőkutatásnak hívják e tevékenységet. A jövőkutatók nem véletlenszerű események (például kártyavetés vagy a megszáradt kávézacc mintázata) alapján jelzik az elkövetkező történéseket, hanem a jelenkori folyamatokat igyekeznek továbbgondolni. Kritikusaik szerint éppen ez jelenti a jövőkutatás legnagyobb korlátját: az emberek mindig úgy képzelték el a jövőt, hogy az a kortárs vívmányok fejlesztésén fog nyugodni. Holott a valóságban a fejlődés legerősebb mozgatórugói éppen a semmiből előtörő, szinte előkép nélküli felfedezések, amelyek teljes paradigmaváltást hoznak magukkal a világban. A jövőnézés mégsem értelmetlen időtöltés, hiszen általa számot vethetünk világunk helyzetével, és a jó vagy épp a rossz forgatókönyvek felvázolásával tudatosan alakíthatjuk sorsunkat. Cikkünkben néhány, az emberiség számára fontos területen tekintjük át az elképzelhető történéseket.

Bizalmi férfiúk

Kémek, besúgók az ókortól Mata HariigMindenki ismeri a kémeket, hiszen számtalan regényt írtak, filmet forgattak róluk, manapság pedig az internettel kapcsolatos híradások a kémkedés XXI. századi módjairól szólnak. A népszerű művek többsége alapján azonban az a képzetünk támadhat, mintha az ellenség titkainak kifürkészése nem igazán érdekelte volna az uralkodókat és kormányokat egészen az első világháborúig. Az ismert spionok többsége tipikusan huszadik századi figura. Kezdve az első világégést övező nagyhatalmi játszmák szereplőivel szövevényes, számára végzetes viszonyba keveredő Mata Haritól vagy a második világháború nagy angol megtévesztő hadműveleteiben kulcsszerepet játszó kettős ügynököktől a hidegháború Nyugat-Berlinjén keresztül az amerikai nemzetbiztonság globális lehallgató praktikáit leleplező Edward Snowdenig.

A tökéletes fa nyomában

Magyarországon minden évben 1,8 millió, Európában 55 millió, az Egyesült Államokban 35 millió fenyőt vágnak ki és díszítenek föl az emberek karácsonykor. A vevők a tartós, szép, mégis olcsó fajtákat keresik, így folytonos az igény az egyre jobb fenyőkre. Bár a karácsonyfák biotechnológiai módosítása még csak gyerekcipőben jár, nem kizárt, hogy a tervezett fáké a jövő.

Több mint hipotézis

Néhány hete Ferenc pápa újfent világossá tette, hogy a katolikus egyház tanításai, illetve a modern tudományos felfedezések – legfőképpen az evolúció és az ősrobbanás – között nincs semmi ellentmondás. Más katolikus vezetők az értelmes tervezettségnek nevezett elméletet áltudománynak nevezték. Csak azokat lephették meg e kijelentések, akik az elmúlt fél évszázadban nem figyeltek arra, amit a Vatikán mondott.

Szabályszerű egyediség hóból

December örök kérdése: lesz-e fehér karácsony? Tudományos szempontból ez a feladvány bántóan leegyszerűsítő. És nem azért, mert a meteorológus nehezen tud erre válaszolni hetekkel szenteste előtt: a kristályosodás tudományán belül a hópelyhek formálódása ma már komoly kutatási terület, a legújabb besorolás szerint a hópihéknek nem kevesebb mint százhuszonegy osztályuk van.

A 610-es tartály

Harminc évvel ezelőtt történt a történelem legtragikusabb ipari katasztrófája. Az indiai Bhopálban működő növényvédőszer-gyárból irdatlan mennyiségű metil-izocianát gáz szabadult ki, gyakorlatilag gázkamrává változtatva a város szegények lakta negyedét. Ezrek haltak meg azonnal. Az áldozatok igazukat keresik mind a mai napig, a felelősök gyakorlatilag büntetlenek maradtak.

Gyógyító misszión Afrikában

A közép-afrikai ebolajárvány káoszában az érintett államok jórészt csak a nemzetközi jótékonysági szervezetek önkéntesei segítségével képesek valamennyire kézben tartani a helyzetet. E szervezetek közül is kiemelkedik az Orvosok Határok Nélkül (MSF), amely mára világszinten is megkerülhetetlen „egészségügyi szolgáltatóvá” vált nem csak az ebolával sújtott területeken. Magyar önkéntesükkel beszélgettünk.

Elefánthűség

Az Afrikába költözött, vadállatokkal foglalkozó nyugati emberek memoárkötetei külön műfajt alkotnak. Generációk utaztak gondolatban a trópusi szavannákra Joy Adamson Oroszlánhűség című könyvét bújva, vagy harcoltak a gorillákat gyilkoló vadorzók ellen Dian Fossey sorain keresztül. E könyvek nem haszontalanok, hiszen szinte minden jövőbeli kutató gyermekként ezekből ismerkedik meg a vadállatok alapvető jellemzőivel, viselkedésükkel (bár fontos, hogy a jelenségek csetlő-botló magyarázatát villámgyorsan felejtsék is el). Azok az állatszerető felnőttek is örömüket lelhetik bennük, akik sosem szándékoztak hivatásszerűen biológiával vagy természetvédelemmel foglalkozni, mindössze a könyv segítségével szeretnék átélni azokat a trópusi kalandokat, amelyek személyes megtapasztalására valószínűleg sohasem lesz lehetőségük.

Kém a zsebben

Újabb komputervírust fedeztek föl, amely olyan összetett, hogy csak titkosszolgálatok által alkalmazott hackerek írhatták. Bár az efféle állami kémprogramok közületeket, kutatóintézeteket támadnak, semelyik számítógép nincs biztonságban.

Új konform

A jelenkori ifjúsági fesztiválok végső soron az antik vallási népünnepélyek utódainak tekinthetők, állítja Szabó János Zoltán kultúrakutató most megjelent A fesztiváljelenség című kötetében. A fesztiválok fejlődése a történelem folyamán a társadalmi változásokkal párhuzamos pályát írt le, így kutatásukkal az emberi kultúra változásait is jobban megérthetjük.

Új kutatások segítik legyőzni az influenzát

Megkezdődött a szezonális influenzaoltás Magyarországon. Noha a vakcina nem nyújt teljes, örökre szóló védettséget, jelenleg mégis ez a leghatékonyabb fegyverünk a betegség ellen. Miért kell új oltás minden évben, és hogyan lehetne egyszer s mindenkorra legyőzni a vírust? A legtöbb influenzakutató e problémákkal küzd nap mint nap. Köztük szegedi kutatók is, akik nemrégiben áttörést érhettek el.

Hadállások

Évtizedek tűzzel-vassal, esetenként szép szóval vívott, dollárszázmilliárdokat felemésztő drogháborúja mintha eredménytelen lenne. Afganisztánban rekordtermést takarítanak be, Mexikó káoszba fullad az állammal összefonódott drogkartellek szorításában. Az interneten keresztül bárki kényelmesen vásárolhat drogokat.

Futballsivatag

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget évek óta rengető korrupciósbotrány-sorozat sok szemlélő szerint tragikomédiába fordult a visszaéléseket feltárni hivatott bizottság megcsonkított jelentésének minapi nyilvánosságra hozásával. A dokumentum közreadott része szerint apróbb hibák előfordultak ugyan, de a következő két világbajnokság odaítélése a legnagyobb rendben történt. Pedig úgy tűnik, a szövetség körül semmi sincs rendben.

Gödörben a Philae, de még feléledhet

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájáról indított Philae leszállóegység sikeresen landolt a röviden 67P-nek nevezett üstökösön. Ez önmagában történelmi tett, még ha a leszállás során fellépő hibák miatt a szonda a vártnál hamarabb be is fejezte működését. A küldetésben részt vevő számos magyar kutató egyikével, a leszállást az irányítóközpontból követő Apáthy Istvánnal értékeltük a küldetés eredményét.

Volt képe hozzá

Nemrég Magyarországon is bemutatták a Beltracchi – A hamisítás művészete című dokumentumfilmet, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb műkincs-hamisítási botrányáról és ennek főszereplőjéről, Wolfgang Beltracchiról szól. A média által valóságos rocksztárként kezelt hamisító története az emberi hiszékenység ékes példája.

Megidézett démonok

Az emberre támadó intelligens gépek hozzák el a világvégét – hangoztatja számos fórumon Elon Musk, az elektromos autókat és polgári űrhajókat fejlesztő milliárdos. Sokak szerint csupán ingyenreklámot csinál cégeinek, néhányan azonban komolyan veszik aggodalmait.

Egészségügyi labor létesül a csuklónkon

A mobiltelefonok és a táblaszámítógépek után a csuklón viselhető készülékek a hordozható elektronika legújabb divattermékei. Sokak várakozásaival ellentétben ezen okosóráknak is nevezett eszközök vélhetően nem afféle miniatűr számítógépként, hanem egészségi állapotunk és fizikai életmódunk követőiként lehetnek sikeresek. De az is lehet, hogy végül lustaságunk okozza majd a vesztüket.

Európai kutatók a megszorítások ellen

A gazdasági válság kitörése óta végrehajtott sorozatos költségvetési megszorítások az Európai Unió több tagországában is lehetetlen helyzetbe sodorták a természettudományos kutatókat. Sokuk most elégelte meg a politikai döntéshozók szerintük teljes tudatlanságról és közömbösségről tanúskodó viselkedését, és tudósoktól szokatlan tiltakozó akciókba kezdtek főként Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban.

Magic Karcsi titkai

Ősz hajú, aktatáskás úriember sétál nyugodtan az utcán, egyszer csak elállja az útját egy nagy fekete autó, és maffiózók pattannak ki belőle. A főnökük azonban letérdel az áldozat előtt, bocsánatot kér a „tanár úrtól”, amiért nem figyelt fizikaórán, holott az milyen érdekes. A Spektrum tévé Brutális fizika című műsorának reklámját szinte óránként vetíti mostanában több csatorna is. De ki az ősz hajú főszereplő, aki érdekessé teszi az egyik legutálatosabb tantárgyat?

2014 Nobel-díjasai

Asszimetrikus ismeretek

A 2008-ban kitört világgazdasági recesszió óta – talán érthető módon – a közgazdaságtan azon kutatási területei váltak népszerűvé, amelyek a nagy cégek megregulázásával, a gazdasági verseny és a monopóliumok kordában tartásával, illetve a jövőbeli krachok elkerülésével foglalkoznak. Az ökonómia trendjeit pedig a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékdíj is követi (ez az egyetlen „kanonizált” Nobel-díj, amelyet nem Alfred Nobel végrendelete alapján ítélnek oda, hanem később, 1968-ban hoztak létre).

IX. szimfónia

Miután Belgiumban a bíróság engedélyezte, hogy egy testileg egészséges elítélt önkezével vessen véget életének, egyre-másra jelentkeznek azok, akik hozzá hasonlóan pusztán a lelki szenvedésre hivatkozva szeretnének eutanáziában részesülni. Joguk van-e ehhez?

Alzheimer a Petri-csészében

A világon először sikerült in vitro sejtkultúrában (tehát nem a kísérleti állatok vagy az ember szervezetén belül, hanem laboratóriumi edényben) olyan idegsejteket tenyészteni, amelyek magukon hordozzák az Alzheimer-kór tüneteit. Az Amerikában dolgozó kutatók eredménye forradalmasíthatja a korunk neurológiai népbetegségét célzó gyógyszerkutatásokat. Ha bebizonyosodik módszerük működőképessége, szinte biztos Nobel-díjat kapnak.

A nagy kínai tűzfal

A hongkongi tüntetések hatására még szorosabbra zárt az egyébként is szigorú kínai internetcenzúra. Mára alig maradt nyugati közösségi kommunikációra alkalmas honlap, amely elérhető lenne az ázsiai országban. Megvalósítható-e a szólásszabadság fellegváraként dicsőített internet totális állami ellenőrzése?

Landolás a J-leszállóhelyen

November 12-én landol a Rosetta űrszondája a Csurjumov– Geraszimenko-üstökösön. Az Európai Űrhivatal (ESA) vállalkozása az első alkalom, hogy ember által készített eszköz kísérel meg leszállni egy kométa felszínére. A küldetésben sok magyar kutató is szerepet vállalt.

A ledér kém

Mata Hari nevét mindenki ismeri. Nagyjából annyit tudunk róla, hogy táncosnő volt a századelőn, aki az érvényesülés érdekében különösebb erkölcsi korlátok nélkül használta ki testi adottságait. Bájait pedig főként befolyásos férfiak számára árusította. Nagyravágyása szinte magától értetődő módon kényszerítette az első világháború kémjátszmáiba, és vezetett kivégzéséhez. Szex és kémkedés, illetve függetlenségre vágyó nő a patriarchális világban – Mata Hari egyesíti magában a férfiakat és a nőket vonzó hősök archetípusait. Nem csoda, hogy bármilyen vele foglalkozó könyv, film érdeklődésre számíthat.

Kéretlen ajándék

A U2 ír rockegyüttes ingyenesen hozzáférhetővé tette legújabb lemezét egy reklámkampány részeként. Bár valószínűleg ebből is vagyonokat fognak keresni, lépésük a zeneipar soha nem látott mélységű válságát jelzi.

Életveszélyes hokiütők

Az ENSZ New York-i klímacsúcsát általában pozitívan értékelik. Noha most sem sikerült megmenteni a világot (és semmilyen konkrét egyezmény nem született), talán végre a legnagyobb országok vezetői is belátták, hogy valamit tenni kell. Félő azonban, hogy az eltökélt szavak után működésbe lépő ipari lobbi végül megint kisiklatja a milliók által követelt reformokat.

Eskü a teniszpályán

I. Theodosius római császár 394-ben betiltotta a Krisztus előtti VIII. századtól folyamatosan, négyévente megrendezett olimpiai játékokat, és több mint ezerötszáz évnek kellett eltelnie, míg újra olimpiai tornát rendeztek Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére. Ez az állítás téves, derül ki Wolfgang Behringer német történészprofesszor A sport kultúrtörténete című könyvéből. Sok sporteseményt neveztek ugyanis olimpiai játékoknak az 1896-os első modern kori olimpia előtt is. Közöttük olyan is volt, amelyet több mint kétszáz évig rendszeresen megrendeztek.

Kaldera

Ne próbálja ki senki, amit csinálok! Lehet, hogy bárki más is meg tudja csinálni e mutatványokat, de az a bárki más is ugyanúgy le tud esni. Így figyelmezteti rutinosan a látványos, ámbár csekély ésszerűségről árulkodó akcióiról elhíresült ukrán Mustang Wanted művésznevű artista A Földgömb magazin szeptemberi számának olvasóit. Az interneten sok ezer ember által követett tornászt vonzzák a magas épületek. Vélhetően tisztes megélhetést jelentő hobbija, hogy biztosítás nélkül mászik föl hidakra, tornyokra, felhőkarcolókra. Mustang Wanted a riport szerint nemrég Budapesten járt, és mászott. Például a Szent István-bazilika tetejére, az Erzsébet és a Szabadság hídra.

Dezertálás

Japánban három és fél évvel a fukusimai atomerőmű balesete után engedélyt adtak az első atomreaktorok újraindítására. A miniszterelnök szerint az atomenergiával termelt olcsó áram kell a gazdaság fellendítéséhez. Az ellenzék szerint viszont Abe Sinzó kormánya az atomenergia lobbistáinak akar a kedvükben járni. Mit tudhatunk biztosan a 2011. márciusi baleset következményeiről?

Komputerek a szilíciumkorszak után

A jelenlegi, szilíciumalapú számítógépes csipek már nem sokáig gyorsulhatnak tovább, mivel hamarosan fizikailag is lehetetlen lesz a bennük rejlő sok milliárd tranzisztort tovább miniatürizálni. Így a mainál is gyorsabb informatikai eszközök teljes paradigmaváltást kívánnak. A megújulás egyik lehetséges útját jelentik a fázisváltó anyagok.

Immunválasz

A méhnyakrákot okozó humán-papillomavírus elleni oltás bekerült a magyar oltási rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy mostantól a hetedikes lányok ingyen megkaphatják az oltást, ha ők, illetve szüleik beleegyeznek. Ezzel egyszerűen visszaszorítható a méhnyakrák gyakorisága – hacsak az oltásellenesek aknamunkája el nem ront mindent.

Szabad-e génmódosítással szúnyogot irtani?

Egy angol cég génmódosított szúnyogok segítségével akarja megritkítani a trópusi égövön milliókat megfertőző dengue-láz vírusát hordozó rovarok populációit. Miközben a vállalat vezetői szerint a jelenleg is tesztelt módszerrel több ezer ember életét lehetne megmenteni évente, a génmódosítás ellenzői úgy vélik: ismeretlen kimenetelű emberkísérletet folytatnak messzi országok polgárain, azok tudta nélkül.

A huszár például hármat ér

Polgár Judit kezdeményezésére ma már több mint száz iskolában alkalmazzák a sakkot oktatási segédeszközként. A tábla és a figurák megkönnyíthetik nemcsak a matematika, hanem a humán tantárgyak tanítását is, a hatás pedig a diákok tanulmányi eredményein is megmutatkozik a programhoz elsőként csatlakozott iskolában.

Nyugtalanító középút

Általában nem szerencsés, ha egy könyv címe alapján teljesen más képet alkothatunk a tartalmáról, mint amilyen valójában. Kivéve, ha a szörnyű cím után kellemesen csalódunk a szövegben. Emily Anthes Frankenstein macskája című könyve szerencsére az utóbbi csoportba tartozik. A kötet az állatok testének átalakítását célzó újszerű kutatásokról szól, de nézőpontja korántsem olyan leegyszerűsítő, populista és műveletlen, mint azt a horrorbéli szörnyeket idéző cím alapján sejteni lehetne.

Bakancslista

Fél évvel ezelőtt tűnt el a maláj légitársaság 370-es számú, Kuala Lumpurból Pekingbe tartó járata. A repülőgép felkutatására tett hatalmas erőfeszítések ellenére a maradványoknak nincs nyomuk, és a katasztrófa körülményei is ismeretlenek. Megtudjuk-e valaha, hogy mi történt a fedélzeten?

Utódaink viselik életmódunk következményeit?

Az epigenetika az új klónozás? A genetikusok körében legalábbis ugyanolyan nagyok a várakozások körülötte, mint egy évtizede volt az elvileg minden betegségre gyógymódot kínáló őssejtek iránt. Hogy ezekből a várakozásokból mi valósul meg, az évek-évtizedek múlva derülhet ki. Az azonban már most biztosnak látszik, hogy a klasszikus nézettel szemben a DNS kódsorrendje nem az öröklődés egyetlen mechanizmusa, és lehet, hogy az utódok mégsem „tiszta lappal” kezdik az életüket.

Tíz pollenszem

Hazánk az Európai Unió parlagfű által egyik legszennyezettebb tagállama, miközben minden ötödik honfitársunk allergiás az e hetekben nyíló gyomnövény virágporára. Bár törvény írja elő az irtását, többmegyényi területen él és virágzik. Az eddigi legnagyobb európai kutatóprogram azonban segíthet a megoldás megtalálásában.

Stratégia a zuhany alatt

Visszavonul minden idők legnagyobb női sakkozója, Polgár Judit. Bár szinte sohasem indult női versenyeken, mert igazi kihívást csak a férfi nagymesterek jelentettek számára, nem hiszi, hogy a nők születetten lennének gyengébbek a sakkban. A környezet és az emberrel szembeni elvárások viszont meghatározzák a sorsukat.

Egerek és emberek

Bár egy kísérleti vírusellenes gyógyszer hatékonynak tűnik, a minden idők legsúlyosabb ebolajárványa terjed. Eközben az egyetemi tanév kezdetével afrikai diákok tömegei áramlanak ki a kontinensről szerte a világba, így hazánkba is. Felkészültünk-e az esetlegesen behurcolt fertőzés elleni harcra?

Cár a mozdonyban

Hamarosan luxusvonatokat indít a MÁV Nosztalgia Kft. Budapestről Teheránba, a legendás Orient expressz hangulatát idézve. Minden idők leghíresebb vonata legalább annyit köszönhet híres utasainak, mint a kocsik nyújtotta, ötcsillagos szállodákat idéző pompának.

Újítást tesztelhet a Bardarbunga

Bár a napokban kiadott szeizmológiai jelentések szerint csökkent annak a valószínűsége, hogy kitör az izlandi Bardarbunga vulkán, nem lehet kizárni, hogy a tűzhányóból esetleg a légkörbe robbanó mérhetetlen mennyiségű vulkáni hamu újra lehetetlenné teszi a légi közlekedést a kontinens nagy része fölött. Vajon tényleg képesek katasztrófát okozni az apró porszemek, vagy csak a légügyi hatóságok aggodalmaskodnak túlságosan?

Állkapcsok

Már nem gyűlölik annyira az emberek a cápákat, mint az A cápa című film bemutatása után jellemző volt, véli Jeff Kurr, a világ egyik leghíresebb, cápákkal foglalkozó természetfilmese. A tengerek csúcsragadozói, miközben alig támadnak az emberre, pótolhatatlan szerepet játszanak az óceán ökológiai egyensúlyának fenntartásában. Jeff Kurr legújabb alkotása a Cápák a levegőben, amelyet a Discovery Channel sugároz a Cápák hete műsorsorozatában.

Farmer és hidzsáb

Juhász Árpád a magyar ismeretterjesztő televíziózás talán legnagyobb alakja. Hosszú karrierje során a föld szinte minden csücskébe eljutott, és sehonnan sem tért haza üres kézzel. Az évtizedek során készített fényképei, filmfelvételei bizonyosan még sok tucat kötethez biztosítanak elegendő alapanyagot. Legújabb könyvében ázsiai élményeit idézi föl, amelyek között van több évtizedes és egészen friss is.

Reményfutamok

Tizenegy hétig működtették az agyhalott kismama szervezetét a Semmelweis Egyetem orvosai annak érdekében, hogy huszonnégy hetes magzata a méhén belül fejlődhessen tovább, és így esélye legyen az életben maradásra. A kezelés végén a baba sikeresen világra jött. Mit jelent mindez?

A villámcsapás gyermekei

Rekordsúlyú, 1,28 kilogrammos nyári szarvasgombát találtak a Jászságban. Noha a nyári szarvasgomba nem olyan értékes, mint a Francia- és Olaszországban híresebb fekete vagy fehér fajták, ára így is csillagászatinak tetszik a laikusok számára. Mi tette ezt a gombát az ínyencek Szent Gráljává és a leggazdagabbak státusszimbólumává? Az, hogy a száz éve kitört első világháború hatalmas pusztítást végzett benne is.

Négy kerék, ajándék autóval

Évek óta a tehetséges roma származású, orvosi pályára készülő fiatalok felzárkóztatása és folyamatos segítése köti le Rosivall László vesekutató, egyetemi tanár idejének jelentős részét. Szerinte az egész ország érdeke, hogy minél többüket segítsük bekerülni az egyetemre. Ez szerinte nem pozitív diszkrimináció, hanem hátrányos helyzetük részleges ellensúlyozása.

Meddig marad gyógyíthatatlan az ebola?

Miközben Nyugat-Afrikában cikkünk írásakor már 1779 ebolás megbetegedést észleltek, 961 fertőzött pedig meg is halt, egyre több országban jelennek meg ebolagyanús betegek. Az amerikai segélymunkások sikeres kezelése miatt hirtelen felpezsdült az érdeklődés e vérzéses láz ellenszerének megtalálását célzó kutatások iránt. Úgy tűnik, az ehhez szükséges tudományos háttér eddig is megvolt, csak a fizetőképes kereslet hiányzott.

Halottégetők

Rendhagyó címlapsztorival jelent meg az augusztusi A Földgömb. A könyörtelen hadművelet – Üldözőben a Sea Shepherd című cikk ugyanis nem földrajzi vagy néprajzi szempontból érdekes történetet mesél el, hanem csupán egy a Sea Shepherd [a tenger pásztorai] elnevezésű, bálnavadászat ellen küzdő szervezetet sztároló milliónyi marketinganyag közül. Kristóf Veronika jegyzi, aki a Sea Shepherd magyar tagjaként állandó szereplője a szervezetről szóló írásoknak. Első kézből szerzett tapasztalatai valóban érdekesek lehetnének, hiszen a szervezet világszerte népszerű, akcióiról sokak által nézett dokumentumfilm-sorozatot forgattak.

Elszökött vírusgazdák

Továbbra is fékezhetetlenül tombol a Guineából kiindult ebolajárvány, és terjed határokat nem ismerve. Több egészségügyi szervezet szerint mostanra ellenőrizhetetlenné vált a ragály. A WHO nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Ez a vírus által valaha okozott legsúlyosabb járvány, és szó sincs arról, hogy továbbra is Afrika „belügye” maradhat. Mára Európába és Amerikába is eljutottak az első betegek.

Sejtelem

2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19, és így tovább. A legtöbb ember – még azok is, akik hamar elveszítették a kapcsolatot az iskolában tanított matematikával – felismeri, hogy e sorozat a prímszámokat tartalmazza. A prímek rendszere talán a legbarátságosabb matematikai konstrukció, hiszen meghatározásuk (olyan számok, amelyek csak eggyel és önmagukkal oszthatók) a halandó emberek számára is felfogható. Sajnos azonban rossz hírünk van.

Tizennyolc tűszúrás

Újból fellángolt a halálbüntetés körüli vita az Egyesült Államokban annak kapcsán, hogy a legutóbbi kivégzéskor az elítélt a várt néhány perc helyett csaknem két óráig szenvedett. Az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak a műhibák a halálbüntetések végrehajtásakor, méghozzá éppen az emberbaráti megfontolások miatt.

Testünkre kíváncsi a Google Baseline

Több ezer önkéntes minden elképzelhető egészségügyi, biológiai adatát rögzíteni akarja a Google: példátlanul részletes adatbázist építenek testükről. Azt remélik, hogy a megszerzett, mérhetetlenül sok információt összefüggéseiben elemezve a betegségek rejtett okait deríthetik föl. Az adatvédők máris megkongatták a vészharangot.

Hol hagytuk a kulcsot?

Úgy tűnik, a technológia és mindennapi életünket kényelmessé tevő szokásaink rombolják memóriánkat. Az egészségtelen életmód már a fiatalok emlékezőképességét is csorbítja, és időskorukra talán a teljes emlékezetvesztéshez, leépüléshez, végül halálhoz vezető Alzheimer-kórba torkollhat.

Harmincötezer kilométerről figyelnek

Röviddel a malajziai légitársaság 17-es járatának Kelet-Ukrajna fölötti lelövése után Obama elnök már tényként jelentette be, hogy a gépet az oroszbarát fegyveresek által ellenőrzött területről indított, orosz gyártmányú légvédelmi rakéta semmisítette meg. Hogyan lehettek az amerikai hírszerzésnek ilyen pontos és valós idejű értesülései egy, a világ másik végén kilőtt, viszonylag kis méretű rakétáról?

Öt perc zuhany

Mára valósággá vált a környezetvédők legrosszabb rémálma. Bár a pusztuló természet, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás bekerült a köztudatba, és már senkit sem döbbent meg e problémák létezése, egyúttal a felszínes társasági tereferék kötelező témájává silányult. A magukra valamit is adó emberek pontosan tudják, hogy a környezetért aggódni ma már nemcsak divatos, de szükséges is ahhoz, hogy ne vívjuk ki mások rosszallását. Csakhogy eközben pontosan annyira érdeklődnek a téma iránt, mint amikor idegenektől tudakolják hogylétüket.

Kísérleti egerek hálózata

Két évvel ezelőtt a Facebook nagyszabású titkos pszichológiai kísérletet végzett több százezer felhasználóján, sikeresen befolyásolva hangulatukat és viselkedésüket. Bebizonyosodott: a közösségi hálózat irányítani tud bennünket a rólunk begyűjtött információk segítségével pusztán az elénk tárt hírek szelektálásával. Több mint egymilliárd embert. Elképesztő hatalom ez.

Meglepően gyorsan változik a Föld mágneses tere

Tízszer gyorsabban ernyed bolygónk mágneses tere, mint azt a kutatók várták. E természetes folyamat végkifejlete a pólusok felcserélődése lesz, előtte azonban – védőpajzsunk gyengülésével – gondot okozhat a Földet akadálytalanul bombázó napszél. Nem most, néhány évszázad múlva.

Maguk a barlangok a rejtett kincsek

Múlt héten adták át a megújított lillafüredi Szent István-barlangot, amely a Bükk egyik leglátványosabb forrásbarlangja. Nem tartozik a legismertebb képződmények közé, pedig méretei, látványosságai, kőzetformációi alapján felveszi a versenyt legnépszerűbb barlangjainkkal. Cikkünkben bemutatunk néhányat a rengeteg, méltatlanul kevés figyelmet kapó magyar barlang közül.

Invázió

Hazánkban is megjelent a halálosan mérgező, vakságot okozó növény, a kaukázusi medvetalp – szólnak a teljes sajtót elárasztó rémisztő hírek. Pedig a szenzációval alig százharminc évet késtek, ugyanis az első hazai példányt a XIX. században írták le. Az óvatosság azonban indokolt, minthogy a kaukázusi medvetalp toxinjai igen súlyos égési sérüléseket okozhatnak már a növény puszta érintésére is.

Százötven méter

Nyolcadszorra vágott neki Klein Dávid hegymászó, hogy oxigénpalack nélkül feljusson a Mount Everestre, de most sem sikerült célt érnie, társainak engedve visszafordult. Szerinte az ember által közvetített elvek, az ésszerű kockázatvállalás határainak felismerése fontosabb a számokban kifejezhető eredményeknél.

Köpködő kobrák a ruhásszekrényben

Bár az első hírek még arról szóltak, hogy – Magyarországon először – keselyűteknőst fogott ki egy horgász Veresegyházon, a fotók alapján nyilvánvalóvá vált, hogy „csak” aligátorteknősről van szó. Mindkét faj veszélyes lehet, hiszen teknős voltát meghazudtoló módon gyors és agresszív ragadozóról van szó. De hogyan kerül egy Észak-Amerikában honos hüllő egy magyar tavacskába? És kell-e attól tartanunk, hogy megtelepednek az egzotikus állatok magyar földön?

Krokodil a golfpályán

Lassan a végkifejletéhez közeledik a brazíliai labdarúgó-világbajnokság, és a tévéközvetítés alapján eddig rendben zajlanak az események annak ellenére, hogy szinte az összes stadion késve készült el (ha egyáltalán befejezték), és a költségvetést is súlyosan túllépték. Mindez különösen aggasztó annak fényében, hogy Brazíliának két év múlva olimpiát kellene rendeznie. Az előkészületek „borzalmasan állnak” a Nemzetközi Olimpiai Bizottság leplezetlen véleménye szerint.

Drónkövetelők

Néhány éve alig ismerte valaki a pilóta nélküli légi járművek elnevezését, a drónt, de mostanában nem múlik el nap anélkül, hogy ne szerepelne a hírekben. Noha e tudósítások többsége ma még arról szól, hogy az amerikai hadsereg távirányítású támadórepülője ellenállók tucatjait ölte meg valahol Pakisztánban vagy Afganisztánban, szinte biztos, hogy néhány éven belül meg sem lepődünk azon, hogy e robotrepülők újságot kézbesítenek.

Függőséget okozhat a barnulás

A napfürdőzés népszerűsége a bőrrák fenyegetése ellenére sem csökken érezhetően. Ennek hátterében az állhat, hogy a napimádók szervezetében az ibolyántúli sugárzás a kábítószerek hatásához hasonló folyamatokat indít be. Eközben más kutatók a napsugárzás hatására termelődő D-vitamin jótékony hatására hívják fel a figyelmet.

Dobott orsó

Fő erényének a megfontoltságot és az ésszerűség határainak felismerését tartja Besenyei Péter sokszoros bajnok műrepülő. Bár élt már túl olyan balesetet is, ahol a gép átbukfencezett az orrán, felesége sokkal jobban félti, amikor a német autópályákon kocsikázik.

Tibetű

A kivételes művészeket érdeklődésük sokrétűsége emeli ki középszerű pályatársaik közül. Ahhoz, hogy egy író bármilyen szűknek tetsző témában maradandót legyen képes alkotni, sokkal szélesebb tárgykörben kell tájékozottságot, ha nem szaktudást szereznie. Vannak alkotók, akik kedvtelésük okán felépített ismereteiket szövik műveikbe, és olyanok is, akik tudatosan, az írást precízen megtervezett munkafolyamatként felfogva, végeznek kutatásokat aktuális írásukhoz. Gárdonyi Géza e két felfogást egyesítette magában.