Sikeresen landolt az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Mars-szondája, a Phoenix hétfőn a Mars északi sarkvidékének közelében 680 millió kilométeres utazás után. A leszállást követően, miután a rádiójelek negyedóra alatt megtették a két bolygó közötti távolságot, megérkeztek a szonda első fényképei. A képeken
jól látszik, hogy a Phoenix szinte teljesen vízszintes felületen landolt, és napelemei rendben kinyíltak, amelyek nélkül a szonda akkumulátorai alig 34 órát bírtak volna. A Phoenix a hatodik sikeresen landolt marsszonda, nyolc társa eltűnt leszállás közben.
1,6 milliárd
képpont
a mérete minden egyes
képnek abból a 18 fotót
tartalmazó sorozatból,
amelyet az űrkutatók most
tettek letölthetővé az interneten
keresztül (http: //tinyurl.com/6dkp8x) az amatőr
csillagászok számára. A NASA kutatói szerint a
fényképeken fel lehet fedezni valahol az 1999-ben lezuhant
Mars Polar Lander maradványait, ezek megtalálásában
kérik az önkéntesek segítségét. A roncsok
választ adhatnak a kudarc okát firtató kérdésekre.
3-4 képpont
lehet mindössze egy-egy maradvány mérete a képeken,
feltéve, hogy nem lepte be azóta a por. A most
nyilvánosságra hozott fotók felbontása rendkívül jónak
mondható, egy képpont a felszínen alig 30 centiméternek
felel meg. A roncsok felfedezését tovább
nehezíti, hogy a Mars sziklás felszínén sok más geológiai
formáció található, amelyek szinte megkülönböztethetetlenek
az űrszondától, nyilatkozta a New
Scientist magazinnak Guy McArthur, az Arizonai
Egyetem munkatársa. Nem a Polar Lander volt az
egyetlen Mars-szonda, amelyet elveszítettek a NASA
űrkutatói.
750 millió kilométer
utat tett meg az 1996-ban indított Mars Global
Surveyor szonda, amely 1997-ben 300 nap múltán
állt Mars körüli pályára. Fő feladata a bolygó felszínének
fényképezése és feltérképezése volt. Háromszor
meghosszabbított, kilencéves működése során minden
117. percben megkerülte a Marsot 378 kilométeres
magasságban, szinte tökéletes körpályát követve.
Küldetése tehát sikernek tekinthető. 2006. november
2-án - valószínűleg egy hibás parancs következtében
- túlmelegedtek az akkumulátorai, és megszakadt
vele a kapcsolat.
4,44822162 newton
erőnek felel meg a nemzetközi (metrikus) mértékegységrendszerben,
az SI-ben egy angol fontnyi erőhatás.
Ezt az átváltást felejthették el a NASA két laboratóriumában
dolgozó szakemberek, amikor 1998-
ban a Mars Climate Orbiter nevű szonda leszállását
irányították. A manőverező hajtóműveket irányító
szoftver ugyanis angolszász mértékegységeket várt,
de metrikus adatokat tápláltak belé. Emiatt a szonda
túl alacsonyan közelítette meg a bolygót, szinte becsapódott
a légkörébe, és valószínűleg elégett. Az eset
után végzett belső vizsgálat még 23 további hibát tárt
fel, amelyek mind elősegítették a kudarcot. A küldetés
teljes költsége 328 millió dollárra rúgott. A néhány
kudarc mellett két expedíció, a Spirit és az Opportunity
marsjárók küldetése igazi sikertörténet.
1616 nap
telt el a Spirit marsjáró robot 2004. január 4-i
indulása óta. Három héttel később leszállt testvére
is, az Opportunity. Már tizenötször hosszabb ideje
működnek, mint azt a NASA előzetesen remélte. A
marsjárók amellett, hogy panorámafelvételeket készítenek
a felszínről, geológiai kutatásokat is végeznek.
Robotkarjuk segítségével kőzetmintákat
tudnak venni a talajból. Fedélzetükön spektrométer,
mikroszkóp és más vizsgálóeszközök is helyet
kaptak.
2008. június 7.
