A nemzetközi kilogrammetalon veszít a súlyából. A kilogramm az utolsó olyan alapegysége a nemzetközi mértékegységrendszernek (SI), amelynek definíciója egy tárgy mérhető tulajdonságán, jelen esetben tömegén alapszik. E tárgy egy platina-irídium ötvözetből készült henger, amelyet kettős üvegbura alatt őriznek 1889
óta Párizs egyik elővárosában, Sevres-ben, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal páncéltermében. Az
etalonból negyven másolat készült, amelyeket a világ különböző városaiban helyeztek el. Ezeket az etalonokat
időről időre visszaküldik Sevres-be hitelesítésre. Minthogy óvni kell őket a legkisebb sérüléstől is, szállításukkor különleges biztonsági intézkedéseket hoznak. Nem volt ez mindig így, a múlt század elején menetrend szerinti járatokon csomagként küldték az etalonokat Franciaországba.
50 mikrogrammal
csökkent a nemzetközi kilogrammetalon tömege. A
mikrogramm a gramm egymilliomod része, így ez
ötezred ezrelékes tömegcsökkenést jelent. Ennek oka
mindeddig ismeretlen. A rejtélyt tovább fokozza,
hogy csak a Sevres-ben őrzött példány lett könnyebb,
a világ más részein őrzött társai megőrizték súlyukat
az elmúlt évszázadban. A tömegcsökkenés azért okoz
gondot, mert az etalon tömege definíció szerint egy
kilogramm, tehát ha könnyebb lesz, akkor maga a kilogramm
is "inflálódik".
39,17 milliméter
a nemzetközi kilogrammetalon magassága és átmérője
is. Alakját úgy tervezték meg, hogy ezzel a lehető
legkisebbre csökkentsék a felületét és így a sérülés
esélyét. Anyaga 90 százalékban platina és 10 százalékban
irídium. Az irídiumtól nő a keménysége, a
platina pedig különösen ellenálló az oxidációval
szemben, nagy a sűrűsége és alig mágnesezhető. E tulajdonságok
mind a tartósságot segítik elő. A tartóssága,
úgy tűnik, mégsem kielégítő, ezért sok tudós a
kilogramm újradefiniálását javasolja.
602214098282748740154456
darab szénatom tömege lenne a legalkalmasabb új
grammdefiníció - állítja Ronald Fox és Theodore Hill,
a Georgiai Műszaki Egyetem kutatói. Elmondásuk
szerint a világ vegyészei munkájuk során ma is nap
nap után számolnak a szénatomok tömegével, így
nem okozna felfordulást a változtatás. Fő érvük az,
hogy sokkal biztonságosabb meghatározni a tömeg
mértékegységét egy állandónak tekinthető fizikai jelenség,
mintsem egy sérülékeny műtárgy alapján. Javaslatukkal
nincsenek egyedül.
2 millió euróba
kerül az a szilíciumgömb, amelyet a braunschweigi
metrológiai intézetben állítottak elő 1500 kutató közreműködésével.
A gömb átmérője tíz centiméter, és
olyan tökéletes az alakja, hogy ránézésre nem lehet
megmondani, éppen áll-e vagy forog. A tiszta szilícium
előállítására olyan centrifugákat használtak az
intézetben, amelyekkel korábban a szovjet atombombákhoz
szükséges uránt dúsították. A kutatók
most megszámolják, hány atomot tartalmaz a gömb,
és javaslatuk szerint ez a szám lehet a kilogramm új
definíciója. Ha elfogadják előterjesztésüket, a többi
mennyiséghez, például a méterhez hasonlóan a tömeg
egysége is egy fizikai állandón alapul a jövőben.
1/299792458 másodperc
alatt tesz meg egy métert a fény vákuumban, így 1983
óta ez a méter definíciójának alapja. A kilogrammetalonnal
együtt 1889-ben egy méteretalont is elhelyeztek
Sevres-ben, amely ugyanúgy platina-irídium
ötvözetből készült. Ennek használatát 1960-ban váltotta
fel az újabb meghatározás, amely a kripton-86
izotóp sugárzásának hullámhosszán alapult. Még ez
sem volt kielégítően pontos, ezért használják ma már
a fénysebességet alapul vevő definíciót.
2008. május 24.
