Jelentős eredményt értek el a Szegedi Tudományegyetem kutatói a nanotechnológia orvosi alkalmazásának
területén. A nanométeres léptékű vas-oxid-részecskéket folyadékban eloszlatva mágnesezhető folyadékot állítottak elő. A kolloidikai tanszék munkatársai, Tombácz Etelka és Hajdú Angéla eredményeit a daganatos betegségek gyógyításában is lehet majd alkalmazni.
Egymilliomod milliméter
egy nanométer, amelyről a nanotechnológia a nevét
kapta. Az utóbbi évtizedekben a fizika, a kémia és a
mikroelektronika fejlődése fokozatosan lehetővé tette,
hogy mikroszkopikus méretű tárgyakat, kapszulákat,
csövecskéket, apró gépeket állítsunk elő. Méretük
általában száz nanométer alatt van, sokan közülük
önmagukat építik fel az őket alkotó atomok közötti
vonzó- és taszítóerők segítségével. Bár a technológia
ma még kísérleti fázisban van, sokak szerint a számítógépek
következő generációja is hasonló elven fog
működni.
200 nanométer
hosszú a legkisebb baktérium, a Mycoplasma sejtje. Az
átlagos nanorészecskék mérete ennek kevesebb mint a
fele, így könnyedén haladhatnak a véráramban, nem
akadnak el még a legszűkebb hajszálerekben sem. Segítségükkel
pontosan a célsejtbe lehet juttatni gyógyszermolekulákat.
A nanorészecskék felületéhez kapcsolt
különleges kötőmolekulák útján előre meghatározott
sejttípusokhoz, például tumorsejtekhez kapcsolódhatnak,
megjelölve azokat a későbbi vizsgálat és kezelés
számára.
Fél milliméter
nagyságú daganat is kimutatható már a mágneses rezonancián
alapuló képalkotó eljárás (MRI) segítségével,
ha előzetesen nanorészecskéket kapcsolnak a tumorsejtekhez.
Minthogy a rák gyógyíthatóságában alapvető jelentősége
van a korai felfedezésnek, ez az új diagnosztikai
eljárás áttörést hozhat a gyógyításban. Hasonló tudományos
témán dolgoznak a szegedi kutatók is.
Négymillió forint
az az összeg, amennyiből Tombácz Etelkának és munkatársainak
gazdálkodniuk kell évente, írja az Index. Ez
nagyon kevés a hasonló külföldi biotechnológiai kutatások
költségvetéséhez viszonyítva. Ennyi pénzből kell
kigazdálkodniuk a kutatás összes költségét, a berendezések
és a vegyszerek árát is.
10-15 év
kell, amíg kutatási eredményeik az orvosi gyakorlatban
is megjelenhetnek. Ennek oka, hogy igen összetett folyamatokat
vizsgálnak, és az új gyógyító módszerek bevezetését
minden esetben hosszadalmas állatkísérletek
és klinikai tesztek előzik meg. Módszerükkel a beteg
szervezetébe juttatott mágneses nanorészecskék hatása
"működés közben" vizsgálható, nem kell szövettani
vizsgálatot végezni hozzá. Kiderítették, hogy a nanorészecskék
felületének burkolására általánosan használt
citromsav nem megfelelő, helyette egyfajta zsírsavat alkalmaznak.
A nanorészecskék azonban egészségügyi
kockázatot is rejthetnek.
30-40 év
alatt tüdőrákot okozhat az apró nanocsövecskék belélegzése,
állapították meg skót kutatók. A hatásuk hasonló
a mára már betiltott azbesztéhez. E nanocsövecskéket
általában egyetlen szénatom vastagságának megfelelő
grafitlapok összecsavarásával gyártják. Átmérőjük
csupán néhány nanométeres, így apró tűkként átfúródhatnak
a tüdő léghólyagocskáinak falán. Minthogy
hosszuk akár több száz nanométer is lehet, a szervezet
védekezőrendszere nem képes semlegesíteni őket.
Mindennapi életünk során egyre gyakrabban találkozhatunk
velük, az építőiparban a műanyagok megerősítésére
használják őket.
2008. június 21.
