Az iparosodott világ népbetegsége az allergia, amely akkor alakul ki, amikor a szervezet kórokozók elleni védekezőrendszere, az immunrendszer túlzott mértékben érzékennyé válik. Ilyenkor olyan apró növényi és állati eredetű anyagokra is aktivizálódik, amelyek egyébként nem veszélyeztetik egészségünket. Miután az allergének (az allergiát kiváltó anyagok) bejutnak a szervezetbe, az immunrendszer sejtjei felismerik őket, ellenanyagot termelnek, illetve hisztamint szabadítanak föl. A hisztamin felelős az allergiára jellemző tünetekért, a viszketésért, a duzzanatokért, a simaizom görcseiért és a váladékozásért.
250
allergén növényfaj él Magyarországon, amelyeknek általában
a virágporuk (pollenjük) vált ki allergiás reakciókat
az arra érzékenyekben. Már januárban elkezdődik
a pollenszezon, hiszen az egyik allergiát okozó faj, a
mogyoró ekkor kezd virágzani. A globális felmelegedés
hatásaként egyre enyhébb teleknek tulajdoníthatóan
egyre hosszabbodik a pollenallergiások életét megkeserítő
időszak.
3 millió
allergiás ember él hazánkban. Közülük kétmillióan a
parlagfűre, a legveszélyesebb allergiát okozó növényre
érzékenyek. A betegek száma évente tíz százalékkal nő.
Közülük több mint 200 ezren asztmások.
30-40
pollenszem egy köbméternyi levegőben már közepes
koncentrációnak számít, és súlyos reakciókat válthat ki
az allergiás betegekben. A pollenfigyelő állomásokon a
levegőben szálló polleneket nagyon finom pórusméretű
szűrők vagy ragasztóanyaggal bevont filmek segítségével
fogják fel, majd mikroszkóp alatt azonosítják és
számlálják őket. E "pollencsapdák" általában két-három
emelet magasságban helyezkednek el. Erre azért
van szükség, hogy ne csak a közelben lévő pollenszóró
növények virágporát tudják begyűjteni.
8 milliárd
pollenszem is képződhet egyetlen parlagfűnövényen, és
harminc-negyvenezer mag érhet be rajta egyetlen termékeny
periódus alatt. A magok a talajba kerülve akár
negyven évig is csírázóképesek maradhatnak, és belőlük
új növény fejlődhet ki. E két adatból kiszámítható,
hogy
200 millió
köbméter levegő megfertőzésére elegendő pollenszemet
termel tehát egyetlen parlagfűnövény egyetlen
évben.
5 millió
hektáron terem parlagfű Magyarországon, ebből 700
ezer hektár súlyosan fertőzöttnek tekinthető. A növény
igen ellenálló, könnyen regenerálódik, ha nem teljesen,
csupán egyes részeit távolítjuk el. A parlagfű irtása
törvényben rögzített kötelessége a földterület tulajdonosának.
30 százalékos
valószínűséggel allergiás lesz a születendő gyermek, ha
mindkét szülője allergiás. Ez arra utal, hogy az allergia
kialakulását öröklött tényezők is befolyásolják.
27 milliárd
forint volt az allergiás megbetegedések kezelésének
összköltsége hazánkban 2005-ben.
4,5 milliárd
ember lesz allergiás 2050-re az Egészségügyi Világszervezet
(WHO) jelentése szerint. A becslések szerint tizenöt
éven belül a föld népességének fele szenved valamilyen
allergiás megbetegedésben. Ma az emberiség 35
százaléka allergiás.
2008. május 3.