A világ gleccserei eddig soha nem látott sebességgel olvadnak - áll az ENSZ Környezeti Hivatalának (UNEP) keddi jelentésében.
A kutatók harminc gleccsert vizsgáltak a világ kilenc hegységében. Arra a következtetésre jutottak, hogy a 2005-2006-os időszakban a 2004-2005-ben mért ütemhez képest több mint kétszeresére emelkedett az olvadás, és ezzel együtt a jégréteg vékonyodásának sebessége. A Zürichi Egyetem és a Nemzetközi Gleccserfigyelő Szolgálat munkatársai már 1980 óta követik nyomon e harminc gleccser változásait, és a nyert adatokat referenciaként használják a világ jégfolyamainak modellezésére. Wilfried Haeberli, a kutatás vezetője a ScienceDaily nevű internetes portálnak nyilatkozva elmondta: a legutóbbi eredmények arra utalnak, hogy az olvadás sebessége egyre csak nő, és nem látni a folyamat végét.
A sebesség meghatározásához kiszámolják, hogy az elolvadt jég milyen magas vízrétegnek felelne meg, ha az olvadék nem folyna le a folyókba és nem párologna el. Úgy találták, hogy míg 2004 és 2005 között mindössze fél méternyi víz keletkezett ily módon, addig rá egy évre ennek majdnem háromszorosa, 140 centiméter. Az 1980 óta eltelt huszonnyolc évben a referenciagleccserek átlagosan tíz és fél méternyi vizet veszítettek. Ez vastagabb jégrétegnek felel meg, hiszen a jég sűrűsége kisebb a vízénél. Átlagosan minden egyes méternyi vízvesztés 1,1 méternyi jégvastagság-csökkenést jelent, így a vizsgált gleccserek 1980-hoz képest mára 11,5 méterrel lettek vékonyabbak. A vizsgálat első időszakában, 1980 és 1999 között átlagosan 30 centiméter víznek megfelelő jég olvadt el évente, ez az ütem az ezredforduló után már évi fél méterre emelkedett. 2000 előtt hetven centiméterrel 1998 volt a csúcstartó, de azóta három évben, 2003-ban, 2004-ben és 2006-ban is megdőlt ez a rekord. Minden arra utal tehát, hogy az olvadás folyamata egyre gyorsabb. Achim Steiner, az UNEP igazgatója, és az ENSZ-főtitkár helyettese szerint emberek millióinak élete függ közvetetten vagy közvetlenül ezektől a természetes vízforrásoktól. A gleccserek lassú, nyári olvadása ugyanis sok ember számára az egyetlen elérhető édesvízforrás, ezt használják a termesztett növényeik öntözésére és ivóvízként is, illetve vízi erőműveket hajtanak általuk.
A gleccserek pusztulása a globális felmelegedés legegyértelműbb jele, a szakember elmondása szerint. - 2009 második felében, Koppenhágában, az ENSZ klímakonferenciáján a résztvevő kormányoknak meg kell állapodniuk a károsanyag-kibocsátás szükséges csökkentésében. Ha nem így tesznek, az emberiség esélye a cselekvésre, csakúgy mint a gleccserek, egyszerűen elolvad - jelentette ki Steiner. A gleccserek jelentette víztartalékoktól leginkább a Himalájában élő, elszigetelt népcsoportok függenek. Földünk legmagasabb hegységének jégfolyamai, az alacsonyabban fekvő gleccserekhez hasonlóan, évről-évre fogyatkoznak, és ha nem változik meg a trend, néhány évtizeden belül végleg eltűnnek. Ez a lehetőség több mint fél milliárd ember édesvíz-ellátását veszélyezteti. De nem csak a hegyekben élő embereket érinti majd a gleccserek eltűnése.
A Hindusztáni-félsziget sok folyója, közöttük az Indus is, időszakosan kiszáradhat a jövőben, hiszen vízhozamuk jelentős része a gleccserek olvadékából származik. A kiszáradt folyók, lehetetlenné téve az öntözést, romba dönthetik a helyi mezőgazdaságot, éhínséget hozva az ott lakókra. A világ iparosodottabb tájain a mezőgazdaság mellett az ipar más területeit, leginkább az energiatermelést érintheti igen károsan a gleccserek eltűnése. Az ENSZ klímaváltozást vizsgáló szervezete, az IPCC egyik jelentése megállapítja, hogy Észak-Amerika Colorado folyó menti iparvidékeinek energiaellátása veszélybe kerülhet, hiszen a hegyekből érkező olvadt hóból táplálkozó Colorado vízhozama a következő évtizedekben jelentősen csökkenhet. Dél-Kalifornia vízellátásának akár negyven százaléka is veszélybe kerülhet 2020-ra amiatt, hogy a Sierra nevada-i és a colorado-völgyi gleccserek elolvadnak. A világ legveszélyeztetettebb gleccsereit a dél-amerikai Andokban találjuk. Tömegük és kiterjedésük a 20. század második felében drasztikus fogyásnak indult, és ha a folyamat tovább folytatódik, a következő másfél évtizedben Kolumbia, Argentína és Chile gleccsereinek többsége el fog tűnni.
2008. március 18.
