Az utóbbi években megjelent egy új, szöveg megjelenítésére alkalmas médium, az elektronikus papír, amely egyes elemzők szerint a közeljövőben sikerrel veheti fel a versenyt a hagyományos papírral. Az Amazon nemzetközivé terebélyesedett könyvterjesztő cég Kindle nevű elektronikus könyvolvasójára érdemes odafigyelni: itt a Gutenberg-galaxis sokat jósolt forradalma?
Évtizedek óta sokan jósolják a papír halálát, a legutóbbi időkig azonban nem született olyan adathordozó eljárás, amely eséllyel örökébe léphetne. A hagyományos számítógépes képernyők képesek ugyan az írott dokumentumok megjelenítésére, de a hosszabb, több száz oldalas szöveg élvezhetetlenné válik, ha egy monitor előtt görnyedve vagyunk kénytelenek végigolvasni. Az állandóan vibráló háttérvilágítás, a készülékek nagysága, energiaigénye és a régebbi képernyők erős sugárzása mind alkalmatlanná tették őket könyvek olvasására. Legnagyobb hátrányuk az, hogy egyáltalán nem emlékeztetnek a megszokott papírra, más a tapintásuk, illatuk, nem lehet őket lapozni, leülni velük a karosszékbe egy vasárnap délután. Nem csoda hát, hogy évtizedek óta több-kevesebb sikerrel folyik a papír kiváltására hivatott eszközök fejlesztése. Közülük az elektronikus papírnak (röviden: e-papírnak) nevezett terméknek lehet a legnagyobb esélye a papír egyes feladatainak átvételére.
Fejlesztői szerint az e-papír segítségével kiküszöbölhető a digitális szövegmegjelenítés összes jelenlegi hátulütője. Ahogy arra a neve is utal, a rajta látható szöveg megjelenése a nyomtatott betűk illúzióját kelti, amely leginkább annak köszönhető, hogy a kép nem igényel állandó háttérvilágítást. Nem tükröződik benne a hátunk mögül érkező fény, így, egy hagyományos könyvhöz hasonlóan, szikrázó napsütésben is könnyen olvasható.
Az e-papír másik előnye vetélytársaihoz képest az, hogy csak a kép megváltoztatásához van szükség elektromos áramra, fenntartásához azonban nincs. A szöveg energiabefektetés nélkül marad látható a képernyőn, ugyanúgy, mintha kinyomtattuk volna. Az e-papír energiafelhasználása így töredéke például a folyadékkristályos kijelzőkének, az energiatakarékosság pedig egyre fontosabb tényezővé válik a környezettudatos vásárlók termékválasztásában.
A nagy áttörés az e-papírral ellátott készülékek piacán néhány hete következett be, amikor az amerikai Amazon internetes könyváruház piacra dobta Kindle nevű készülékét. A normál puha kötésű könyv méreténél alig nagyobb és nehezebb Kindle-re nagy sebességű mobiltelefonos szolgáltatással vagy interneten keresztül lehet könyveket letölteni, és ami talán még fontosabb, magazinokra és napilapokra is előfizethetünk a készüléken, amelyeket elektronikus formában olcsóbban olvashatunk, mint papírkiadásban. Az e-könyv olvasó készülék bővíthető memóriájába akár több ezer könyv is elraktározható, így utazáskor, vizsgára készülés idején bárhova magunkkal vihetjük akár teljes könyvtárunkat – feltéve ha a könyveket előzetesen megvásároltuk, mondjuk az Amazon internetes szolgáltatásán keresztül.
Mivel ez az első, várhatóan széles körben elterjedő készülék (az Amazon piaci súlyánál fogva okkal remélheti, hogy ez így lesz), a kísérlet kulcsfontosságú: a Kindle-nek be kell bizonyítania, hogy a technológia nagykorúvá vált. A Kindle szereplése lényeges a lapkiadók számára is, akik remélik, hogy például a napilapok piacának zsugorodása így megállítható.
És mi a helyzet Magyarországon? Várható-e, hogy megjelenik itt is a Kindle vagy egy hasonló készülék, amellyel esetleg magyar könyveket is letölthetünk?
Egyelőre a Kindle csak az amerikai olvasók számára elérhető, könyvet, újságot is csak ott lehet letölteni rá. Számítani lehet arra, hogy később a nemzetközi piacot is célba veszi az Amazon, de jelenleg Magyarországról nem vehető igénybe a szolgáltatás.
Hogy Európában vagy hazánkban megéri-e egyáltalán piacra dobni egy ilyen készüléket, az nagy kérdés. Magyarországon az elektronikus könyvek piaca egyelőre igen behatárolt. Számos klasszikus mű letölthető ingyenesen az internetről, például a Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu) és a Digitális Irodalmi Akadémia (www.irodalmiakademia.hu) honlapjairól (ezek nemzetközi megfelelője a Gutenberg Project, www.gutenberg.org), üzleti lehetőséget azonban mindeddig kevés kiadó látott az e-könyvek forgalmazásában. Azaz nemcsak az e-könyv olvasó készülék hiányzik, de az a magyar tartalom is, amelyet letölthetnénk rá.
Ám nem biztos, hogy ez az ínség hosszú távon is jellemző lesz. Halász Gábor, az Alexandra Kiadó szerkesztője kérdésünkre elmondta, hogy jövőbeli terveik között szerepel az elektronikus könyvek forgalmazása, és egyik partnerük, az eTan Zrt. kifejezetten elektronikus tananyagok kiadásával foglalkozik. Véleménye szerint azonban az elektronikus könyveknek csak a szakkönyvek és a tankönyvek között lehet valós perspektívájuk, a kedvtelésből, kikapcsolódásként olvasott könyvek a jövőben is papírból készülnek majd. Szinte teljesen egyetért vele Papp Miklós, az internetes könyvforgalmazással foglalkozó Fókusz Online igazgatója. Szerinte is a szótárak és egyéb referenciakönyvek lehetnek a jövőben e-könyvként is sikeresek. Ők is tervezik elektronikus könyvek kiadását, bár véleménye szerint a magyar piac jelenleg még nem érett erre, a külföldi példák bizakodásra adhatnak okot.
Az elektronikus könyvek iránti hazai csekély érdeklődést jól jellemzi, hogy az általunk megkeresett elektronikai termékeket forgalmazó cégek egyikének a kínálatában sem szerepel e-könyv olvasó. Ennek oka részben ezen eszközök magas ára (az Amazon által forgalmazott darab például 399 dollárba, mintegy 68 ezer forintba kerül). Persze ez hamarosan megváltozhat, hiszen az árzuhanás általános jelenség az elektronikai termékek piacán.
Ha az e-könyv olvasók ára jelentősen lecsökken (ahogy az az elmúlt években történt a digitális fényképezőgépek vagy az MP3-lejátszók esetében), a magyar vásárlók érdeklődése is megnőhet az e-papír alapú olvasás iránt.
Meg kell azt is jegyeznünk, hogy az e-könyvek nem az egyetlen alternatívái a hagyományos papíralapú könyveknek. Már jelenleg is több, úgynevezett „zöld papír” van forgalomban az Egyesült Államokban, amelyek nem tartalmaznak a hagyományos papírgyártásnál használt farostot és gyapotot, hanem teljes egészében szintetikus műanyag alapúak. E papír beolvasztva számos alkalommal újrahasznosítható, így jelentősen csökkenthető a gyártással járó környezetszennyezés. Emellett tartós és vízhatlan, így olyan területeken is alkalmazható, ahol a hagyományos könyvek hamar tönkremennének.
Sok jel mutat tehát arra, hogy a könyvek – legalábbis a szépirodalmi művek – még hosszú ideig papírlapokra nyomtatva fognak eljutni a legtöbb emberhez, habár e papír anyagában valószínűleg kevéssé fog hasonlítani a ma ismert papírhoz. Szakkönyvekkel, lexikonokkal, szótárakkal és újságokkal azonban egyszer talán kizárólag elektronikus formában fogunk találkozni.
Miért ragaszkodunk a hagyományos papírhoz?
Sokan úgy gondolják, hogy az emberek többsége még hosszú évtizedekig papírból készült könyveket fog olvasni. Egyikük, William Powers, a Harvard Egyetem Shorenstein Központjának munkatársa nagy hatású tanulmányt tett közzé az interneten, amelyben kifejti, hogy a papír nagyszerűsége abban rejlik, hogy elszakítja az embert a külvilágtól. Az e-könyv olvasó nem biztosítja ezt az élményt, hiszen úgy működik, mint egy internethez kapcsolt számítógép. Ennek zavaró voltát sokunk nap mint nap megtapasztalja. Miközben ezen a cikken dolgozom, ötpercenként jelenik meg egy üzenet a képernyőn, amely arról tájékoztat, hogy levelem érkezett, vagy a vírusirtó program frissítést szeretne letölteni. Ezek kizökkentenek a munkaritmusomból, nem tudok hosszú időn keresztül zavartalanul figyelni egy dologra. Ha könyvet olvasok, e zavaró hatások nem jelentkeznek, könnyedén elmerülök a szövegben. A hagyományos papír pozíciója azonban csak a szépirodalmi művek piacán látszik bebetonozottnak. Sok ember már ma is kizárólag az interneten olvas híreket, és a súlyos, sokkötetes lexikonokat is felváltja a Wikipédia és társai. Az enciklopédiák esetében nyilvánul meg a digitális adathordozók szinte behozhatatlan előnye: akár percenként frissíthetők, a nyomtatott lexikonok viszont a nyomdából kikerülve nehezen módosíthatók. De milyen formában fogjuk olvasni a Háború és békét ötven év múlva? Vagy egy sokoldalas, irodalmi igénnyel megírt riportot? Könnyen lehet, hogy még mindig papíron.
Delejezett könyvoldalak
Az elektronikus papír működési elve alapvetően különbözik a folyadékkristályos (LCD), illetve a katódsugárcsöves (CRT) monitorokban alkalmazott technológiától. Benne két vezető lemez között olajréteget találunk, amely oldott sötét festékrészecskéket, illetve világos színű titán-dioxid-molekulákat és más összetevőket tartalmaz. Az olajréteget határoló lemezek sokezernyi apró elektródként működnek. Ha feszültség jön létre az elülső és a hátulsó lemez egy-egy pontja között, a titán-dioxid részecskék az ellentétes töltésű elektromos pólus felé vándorolnak. Ha a titán-dioxid-molekulák a fölső lemez környezetében helyezkednek el, a képpont (pixel) fehér lesz, míg ha a hátsó lemezhez vándorolnak, a felső rétegben a helyükre lépő festékrészecskék feketévé színezik a képet. A legtöbb változat ma még csak fekete-fehér, illetve szürkeárnyalatos megjelenítésre képes, semmi kétség azonban, hogy hamarosan megjelennek a színes típusok is.
2008. január 12.
