Robotrepülők. A képen látható egyik katona (a fotó nem friss, 2005-ben készült) éppen egy RQ-11 Raven (holló) típusú robotrepülőgépet készít fel a bevetésre. A modern hadviselésben egyre fontosabb szerepet töltenek be a pilóta nélküli járművek, közöttük a repülőgépek. Leginkább felderítő feladatokra alkalmazzák
őket, de gyakran fegyvereket is hordoznak, és bombákat is célba juttatnak a segítségükkel. Népszerűségük oka az is, hogy a hátországi közvélemény mára sokkal érzékenyebbé vált az emberveszteségre, a robotrepülőgépek bevetése így javíthatja a hadsereg megítélését. Manapság az RQ-11 Raven a legelterjedtebb robotrepülőgép, eddig több mint ötezer darabot gyártottak belőle. Az amerikai hadsereg
mellett az angol, a spanyol és az olasz katonaság
is használja őket. Egy-egy repülő ára
nagyjából 35 ezer dollár, de az összes szükséges
eszközzel együtt a teljes rendszer ára elérheti
a 250 ezer dollárt is. Nagy előnye, hogy kis
mérete (szárnyfesztávolsága 130 centiméter,
tömege kevesebb mint két kilogramm) miatt a
felszálláshoz nincs szüksége indítóállásra, egy
katona is képes kézből, nekifutva útjára bocsátani.
Általában a földről, távirányító segítségével
vezérlik, de alkalmas arra is, hogy egy
előre beprogramozott repülési tervet kövessen,
miközben a GPS-koordináták segítségével
folyamatosan ellenőrzi helyzetét.
Mivel kicsi, viszonylag kevés eszköz hordozására
alkalmas. Általában egy digitális videokamerát
és egy éjjellátó, infravörös kamerát
erősítenek rá. Nagyobb társai, mint például
a nyolc méter hosszú MQ-1 Predator
(ragadozó), Hellfire típusú rakétákat hordoznak,
és gyakran bevetik őket precíziós bombázásra
vagy célzott likvidálásra Afganisztánban
és Pakisztánban.
A Humvee terepjárók. Nevük a nagy mozgékonyságú, több célra alkalmas kerekes jármű angol mozaikszavának katonák által
használt beceneve. Az amerikai hadsereg először a panamai háborúban vetette be őket 1989-ben. Jellegzetesen széles utasterük,
amely meghaladja a két métert, népszerűvé tette a tehetős civilek körében is, polgári változatát Hummer néven forgalmazzák. Az
amerikai hadsereg az iraki háború kezdetétől alkalmazza ezeket a járműveket a harctereken, hamar kiderült azonban, hogy az
alaptípus páncélzata nem képes megvédeni a katonákat az út mentén elrejtett pokolgépek pusztításától. Az amerikai katonák
ezért gyakran autóroncsokból barkácsoltak páncélzatot a kocsikra. Ez némileg ellenállóbbá tette ugyan a Humveeket a golyókkal
szemben, növelte azonban súlyukat, és csökkentette kormányozhatóságukat, összességében így még védtelenebbé váltak.
Miután az amerikai hadvezetés szembesült a Humveek hiányosságaival, és az Irakban harcolók hozzátartozói egyre erőteljesebben
követelték a katonák nagyobb védelmét, a terepjárók kiegészítő páncélzatot kaptak. Páncélajtókkal és golyóálló üveggel
szerelték fel őket, oldalukra és hátuljukra újabb acéllemezeket erősítettek. Bár e változtatások fokozott védelmet nyújtottak
az oldalsó támadásokkal szemben, a terepjáró alatt robbanó bombák ellen nem védtek. Az új páncélzat felszerelése 2005-ben 150
millió dollárba került, sok esetben azonban még ezt is átütötték azok a pokolgépek, amelyek tüzérségi gránátokból készültek.
(Ezek az iraki hadsereg készletéből visszamaradt lőszerek a feketepiacon alig 17 dollárárért megvásárolhatók.) A nagy veszteségek
miatt a hadvezetés tavaly a Humveek végleges lecserélése mellett döntött.
Baakúba. A Bagdadtól 60 kilométerre
északra lévő város környéke az iraki háború
egyik legveszélyesebb hadszíntere. (A
három évvel ezelőtti felvétel is itt készült.)
A múlt hétfőn egy tizennyolc éves lány robbantotta
fel magát a településen, megölve
egy helyi törzsi vezetőt és egy ötéves kisgyermeket.
Az áldozatul esett sejk egy, a támadások
ellen fellépő helyi szunnita csoportot
vezetett, amely az Ébredő Tanácsok
(más néven: Érintett Polgárok, Irak Fiai)
hálózat tagja. A hálózat, amely laza szövetségben
fogja össze az amerikai hadsereggel
együttműködő helyi milíciákat, több mint
90 ezer önkéntes tagot számlál. A milíciákat
nemritkán volt felkelők vezetik.
A szövetség megítélése azonban ellentmondásos.
A kritikusok szerint ugyanis a
felkelők előszeretettel lépnek be a helyi milíciákba,
így elkerülhetik az amerikai hadsereg
figyelmét, és zavartalanul szervezhetik
az amerikaiak és a síiták elleni merényleteket.
Jellemző incidens történt február
13-án Kirkukban. Egy rajtaütés során az
amerikai katonák megöltek hat felkelőt, és
letartóztatták tizenöt társukat. Később kiderült,
hogy mind a hat elesett iraki a helyi
Ébredő Tanács csoport tagja volt, és letartóztatták
a hétszáz fős csoport vezetőjét is.
Martin Stanton ezredes, akinek feladata
az iraki megbékélés előmozdítása, megerősítette
a New York Timesnak, hogy az Ébredő
Tanács legtöbb tagja korábban szunnita
ellenálló volt. ők az amerikaiakban a megszállókat
látják, de az Al-Kaidát is ellenségként
kezelik. Kénytelen-kelletlen beléptek
tehát a helyi milíciákba, de nem szakították
meg kapcsolataikat az ellenállással.
2008. március 22.
