Az angol parlament május 22-én elfogadta az emberi őssejt és embrió kutatását szabályozó törvényt.
Ellentmondásos rendelkezései miatt sokan támadják a jogszabályt, azt hangoztatva, hogy ezután a tudósok
kedvükre alkothatnak majd a Frankenstein-filmekből ismert szörnyszülötteket, illetve gyárthatnak előre kiválasztott tulajdonságokkal bíró kisbabákat.
A törvény legtöbb ellenérzést kiváltó fejezete engedélyezi az emberi és az állati őssejtek
laboratóriumi egyesítését. A brit genetikusok emberi örökítőanyagot juttathatnak
majd állati őssejtekbe és viszont. A sejt fejlődését ezután tizennégy napon keresztül tanulmányozhatják.
A két hét letelte után el kell pusztítani az embriókat, és az anyaméhbe
való beültetésük is tilos - nyilatkozta lapunknak Nagy László, a Debreceni Egyetem tanára, a
Genomikai Kutatás az Emberi Egészségért Konzorcium vezetője. Az állati őssejtek felhasználását
az indokolja, hogy emberi őssejtből igen kevés áll rendelkezésre. Az is elképzelhető a törvény
szövege alapján, hogy a kutatók emberi és állati géneket vegyesen tartalmazó őssejteket hozzanak
létre, és ezeket például egerekbe ültessék. A genetikus elmondta, hogy számos betegség, így
az Alzheimer- és a Parkinson-kór gyógyításában is felhasználható eredmények születhetnek így.
A kísérleteket, csakúgy, mint eddig, minden esetben engedélyeztetni kell. Magyarországon az
őssejtkutatás szabályozására még nem született törvény, a genetikai kísérleteket az Egészségügyi
Tudományos Tanács etikai bizottsága engedélyezi.
Lehetővé teszi a törvény a köznyelvben "megmentő testvéreknek" nevezett embriók genetikai
szelekcióját is. E magzatok segítségével beteg testvéreiket lehet meggyógyítani, ha születésükkor
felhasználják a köldökzsinórvérből nyerhető embrionális őssejteket (természetesen a
születendő gyermeknek nem esik baja). őssejtekből az összes sejttípus létrejöhet, így alkalmasak
sokféle, sejtpusztulással járó betegség gyógyítására. Orvosi felhasználásukat azonban korlátozza,
hogy a befogadó szervezet sejtjeivel genetikailag hasonlónak kell lenniük, általában a beteg saját
őssejtjei a legalkalmasabbak e célra. Számos cég foglalkozik azzal, hogy a születéskor levett őssejteket
lefagyasztja és a felhasználásig biztonságban megőrzi.
Minthogy nem mindig áll rendelkezésre saját őssejt, néhány esetben a testvér őssejtjeit is fel
lehet ilyen célra használni. A testvérek azonban átlagosan csak felerészben hordoznak azonos géneket.
A most elfogadott törvény engedélyezi, hogy egy beteg gyermek meggyógyítása érdekében
az anya mesterséges megtermékenyítéssel új babát hozzon világra. A megtermékenyítés előtt pedig
kiválaszthatják a leginkább megfelelő zigótát (megtermékenyített petesejtet), és azt ültethetik
be az anya méhébe. Ez az eljárás egyáltalán nem tartozik a tudományos fantasztikum világába.
A vérszegénység ritka típusával, a béta-talasszémiával küzdő hatéves Zain Hasmi szülei
2002-ben egyedi engedélyt kaptak az angol hatóságoktól, hogy az orvosok megvizsgálhassák születendő
következő gyermekük génállományát, és ezután dönthessenek megtartása felől. A leendő
testvér ugyanis lehetséges csontvelődonor lehetett volna a kisfiú számára, aki enélkül csak
rendszeres vérátömlesztések és állandó gyógyszeres kezelés segítségével maradhat életben. Erőfeszítéseik
mindeddig nem vezettek eredményre. A törvényi rendelkezést azonban számos társadalmi
szervezet hevesen kritizálja arra hivatkozva, hogy ezután "rendelésre" fognak gyerekek
születni.
Genetikailag módosított emberek már ma is élnek, a legtöbbjük nemrég töltötte be tizedik
évét. A kilencvenes években egy New Jersey-i reprodukciós központ orvosai terméketlen nők petesejtjébe
fecskendeztek egy donor petesejtjéből származó sejtplazmát. A plazmában mitokondriumok,
a sejt energiatermeléséért felelős sejtszervecskék is voltak. A mitokondriumok régen
különálló baktériumokként éltek, bennük még mindig található egy rövid DNS-molekula, így a
donor néhány génje is átkerült a születendő gyermekbe. A kezelés sikeresnek bizonyult, az addig
meddő nőknek gyermekeik születtek, akik mind a mai napig egészségesek. Az amerikai hatóságok
mégis betiltották az eljárást, arra hivatkozva, hogy nem ismertek a technológia hosszú távú
hatásai.
Számos betegség a mitokondriumok rendellenes működésén alapszik, így például a gyakran
halálos idegrendszeri betegség, a Leigh-szindróma. A Newcastle-i Egyetem kutatói most arra készülnek,
hogy a hibás mitokondriumokkal rendelkező nők megtermékenyített petesejtjének
magját egy donor petesejtjébe fecskendezik, így az utód az egészséges mitokondriumokat örökli
(az apától a gyerek nem örököl mitokondriumokat). A technológia sok veszélyt rejthet. A sejtmaggal
együtt beteg mitokondriumok is átkerülhetnek a donor sejtjébe, így ott is kialakulhat a
betegség, és az sem biztos, hogy az új sejtmag és a mitokondriumok együtt tudnak működni.
2008. június 21.
