Április 22. a Föld napja. És a számvetésé, amely nem túl szívderítő megállapításokkal gazdagítja az érdeklődőt. Mi Radzsendra K. Pacsauri indiai éghajlatkutatóval és közgazdásszal, az ENSZ klímaváltozást vizsgáló szakértői testületének elnökével beszélgetve szembesültünk a kiábrándító tényekkel.
Három napon keresztül Budapesten tanácskozott
a múlt héten az IPCC (Intergovernmental
Panel on Climatic Change, Klímaváltozási
Kormányközi Testület). E bizottság feladata
az éghajlatváltozást kutató szakemberek
munkájának összehangolása és eredményeik
összegezése. A testületet 1988-ban hozta létre
a Meteorológiai Világszervezet és az ENSZ
Környezetvédelmi Programja (UNEP). Nem
végez kutatómunkát, hanem a tudományos
szakirodalomban megjelent közlemények eredményeiből von le következtetéseket.
Így közvetett módon több ezer szakember munkája
alapján hoz nyilvánosságra jelentéseket az éghajlatváltozás valószínű
lefolyásáról, és fogalmaz meg ajánlásokat a kormányok számára.
Munkáját 2007-ben Al Gore volt amerikai alelnökkel megosztva Nobel-
békedíjjal ismerték el.
Az IPCC tagjai három munkacsoportban dolgoznak. Az első feladata
az éghajlatváltozásról rendelkezésre álló tudományos kutatási
eredmények összefoglalása, a második munkacsoport a felmelegedés
lehetséges környezeti és társadalmi hatásait igyekszik felmérni, a harmadik
pedig a káros következmények megelőzésére, enyhítésére ajánl
megoldásokat.
Eddig négy jelentésben foglalta össze az IPCC a klímakutatók eredményeiből
levont következtetéseit. A legutóbbi, negyedik jelentés tavaly
látott napvilágot. Ennek fő megállapítása az, hogy a Föld éghajlata
minden kétséget kizáróan melegedik. A huszadik század ötvenes
évei óta tapasztalt melegedést a jelentés szerint nagyrészt az emberi
(ipari) tevékenység következtében a légkörbe jutó, üvegházhatást
okozó gázok (nagyrészt a szén-dioxid és a metán) okozzák. E gázok
koncentrációja az 1750-es évek óta emelkedik az atmoszférában, és
ma sokkal magasabb, mint az elmúlt 650 ezer évben bármikor volt. A
melegedés és ennek következményeképp a tengerek szintjének emelkedése
még akkor is századokig folytatódhat, ha a szén-dioxid-kibocsátás
nem nő tovább. Kevesebb mint öt százalék annak az esélye,
hogy az éghajlatváltozás független az emberi tevékenységtől és csak a
klíma természetes folyamatainak velejárója.
A jelentés előrejelzése szerint a XXI. században a Föld átlaghőmérséklete
1,1-6,4 Celsius-fokkal nőhet, ez pedig 18-59 centiméteres átlagos
tengerszint-emelkedést okoz. A szakemberek megállapításai
szerint a klímaváltozás valószínűleg a hőhullámok, az aszályok és az
áradások gyakoribbá válásával jár együtt.
Az IPCC tehát Budapesten tartotta soron következő háromnapos
ülésszakát a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium meghívására,
a Föld napját, április 22-ét két héttel megelőzve. A testület elnöke,
Radzsendra K. Pacsauri indiai kutató a Magyar Tudományos Akadémián
tartott előadását követően válaszolt lapunk kérdéseire. Több
mint húsz éve dolgozik ezen a tudományterületen, és előtte is energetikai
problémákkal foglalkozott.
- Minél többet olvastam az éghajlatváltozásról, annál jobban
kezdtem aggódni. A világ számos pontján megfigyelhetők a klímaváltozás
jelei. A hőmérséklet nő, a tengerszint emelkedik, ezek
mind mérhető és bizonyítható változások. Felismertem, hogy itt valami
igen fontos dolog történik, és ezután kezdtem részt venni az
éghajlat kutatásában - mondta személyes indíttatásáról. - A fejlett
országok mindeddig nem hoztak áldozatokat. Nem értek egyet azzal,
hogy az iparosodott országoknak el kell pusztítaniuk természeti
erőforrásaikat ahhoz, hogy fenntartsák gazdaságukat. Fontos,
hogy a fejlett országok pénzügyi és szakmai segítséget nyújtsanak a
fejlődő országoknak, amelyek még nehezebben képesek megküzdeni
az éghajlatváltozás által megkövetelt feladatok elvégzésével. Ahhoz,
hogy olyan országok is elkezdjék csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat,
mint Kína vagy India, a fejlett országoknak is tenniük
kellene valamit.
Az 1997-ben létrejött kiotói jegyzőkönyvben az aláíró országok
vállalták szén-dioxid-kibocsátásuk korlátozását. A meghatározott
kvóták az iparosodottabb államok számára alacsonyak lettek, a kevésbé
iparosodott országok pedig akár tényleges kibocsátásukon felül is
termelhettek volna szén-dioxidot. Csakhamar megkezdődött a széndioxid-
emisszió kereskedelme, a fejlett országok "átadták" többletkibocsátásukat
a fejletlenebbeknek - fizetség fejében. Az első ismert
tranzakcióban Norvégia vásárolt kétszázezer tonna/év emissziót Costa
Ricától. Bill Clinton amerikai elnök a kiotói egyezmény aláírása esetén
a szükséges kibocsátáscsökkentés 85 százalékát (719 millió tonna
szén-dioxidot) vásárlással tervezte kiegyenlíteni, áll Emhő László
szén-dioxid-kereskedelemmel foglalkozó tanulmányában.
- Nem látok ebben semmi kivetnivalót, az a fontos, hogy a kevésbé
fejlett országoknak is előnyük származzon az üzletből. Ha a helyi
közösségek nem érzik e megállapodások jótékony hatását, akkor már
megkérdőjelezhető a helyessége. De mindeddig úgy tűnik számunkra,
hogy a szén-dioxid-kibocsátási kvótájukat eladó országoknak előnyük
származott ebből - mondta el véleményét a kérdésről Pacsauri.
Amint az IPCC több jelentésében is megállapította, a klímaváltozás
folytán a trópusi éghajlatú területeken vízhiány alakulhat ki, amely a
mezőgazdaság összeomlásához, ebből következően pedig éhínséghez
vezethet.
Néhány szkeptikus szakértő, mint a dán Björn Lomborg, felhívja a
figyelmet, hogy bár a felmelegedés az egyébként is forró területeken a
mezőgazdasági termelés csökkenéséhez vezethet, ezzel együtt a jelenleg
hideg tájakon éppenséggel nőhetnek a termésátlagok. Megkérdeztük
e gondolatmenet helyességéről az IPCC elnökét is.
- Nem értek egyet ezzel, az IPCC megállapítása szerint az éghajlatváltozás
kedvezőtlen következményei sokkal nagyobbak lesznek, mint
az esetleges pozitív hatások. Egyes területek mezőgazdasága rövid távon
valóban fellendülhet, de ahogy a klímaváltozás tovább folytatódik,
már kizárólag negatív hatásokkal kell szembesülnünk. Fontos
tudnunk, hogy az éghajlat nem egyenes vonal mentén fog változni,
szélsőséges kilengésekre, áradásokra, aszályokra, hőhullámokra kell
felkészülnünk, és ezek az események egyre gyakoribbak és intenzívebbek
lesznek. E jelenségeknek kizárólag kedvezőtlen hatásaik vannak,
és ezeket is figyelembe kell vennünk, amikor véleményt alkotunk -
érvelt Pacsauri.
Az elnök szerint nem helytálló a szkeptikusok azon érve sem, miszerint
a világon számos sokkal súlyosabb gond van, mint az éghajlatváltozás.
Ezek között a Fekete-Afrikában valóságos járvánnyá alakuló
AIDS, az éhínség, az írástudatlanság és a háborúk. Pacsauri elismeri,
hogy ezek igen fontos és megkerülhetetlen problémák, ám
szerinte ha nem foglalkozunk az éghajlatváltozással, az összes többi
baj még súlyosabbá válik. Ha egy ország éghajlata lehetetlenné teszi
az élelmiszer-termelést, a terület elszegényedik, éhínség pusztít, és
az emberek egészségi állapota még rosszabbra fordul. Ha áradások és
szárazságok sújtanak egy térséget, a járványos megbetegedések is
gyakoribbakká válnak. Ezért a bajok gyökerét, a környezetszennyezést
kell kezelnünk. Ebből Pacsauri szerint mindenki kiveheti a maga
részét, mindenki hozzájárulhat a bolygó erőforrásainak ésszerűbb
felhasználásához.
- Ezen lehet változtatni - mutat a mennyezet felé, az Akadémia
dísztermének fényözönére.
Családi programok a Föld napján
Aki úgy érzi, jelenlétével is szeretné demonstrálni, hogy fontos ügyet szolgál a
Föld napja, az a hét végén számos olyan rendezvényen vehet részt, amelyeken
a környezetvédelem fontosságára igyekeznek a szervezők felhívni a figyelmet.
- A legtöbb embert megmozgató rendezvénynek az idén is a Critical Mass
(kritikus tömeg) budapesti biciklis felvonulás ígérkezik. Április 20-án (vasárnap)
16.30-kor indul a menet a budapesti Deák térről, és az Erzsébet hidat, a Lánchidat,
a Kossuth teret és az Andrássy utat érintve fél hétre érkeznek a kerékpárosok
a Városligetbe. Itt közös bringaemeléssel végződik a rendezvény. További
információk: www.criticalmass.hu. - Azoknak, akik tömegrendezvényre vágynak, de nem járnak kerékpárral, jó
mókának ígérkezik Budapesten a szintén vasárnap megrendezendő Park! - a
klímaváltozás tudatosításáért című esemény. Ezen zöld pólóba öltözött emberek
ezrei "parkosítják be" képletesen az Astoria és a Deák tér közötti útvonalat a Föld
napja alkalmából. A "zöldre festett" körútról Jason Hawkes nemzetközileg elismert
brit fotós készít fényképeket helikopterről, 150 méter magasból. A pólókat
vasárnap 15 órától osztják szét az érdeklődők között hat helyszínen a Deák tér
környékén. - Ugyancsak vasárnap 11 órától rendez Föld-napi fesztivált a Pál-völgyi barlang
kőfejtőjében a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Akik ellátogatnak ide,
barlangtúrán vehetnek részt, kipróbálhatják a drótkötélpályát és a falmászást
is. A gyerekek játékos vetélkedőkön ismerkedhetnek meg az élővilággal
és a környezetvédelemmel, miközben pantomimesek és Gryllus Vilmos
szórakoztatják őket. Részleteket a dinp.nemzetipark.gov.hu oldalon találhatnak. - Egerben is lesznek április 22-én, kedden rendezvények az Érsekkertben a
Bükki Nemzeti Park és sok más szervezet szervezésében. Itt a szelektív hulladékgyűjtést
és a gyógynövényeket ismerhetik meg a gyerekek, természetismereti
játékokon, kötéltechnikai ügyességi feladatokon vehetnek részt. Lesz teakóstoló
is, és három órakor Egerben is megrendezik a Critical Mass felvonulást. A részletekért
kattintsanak a www.bnpi.hu oldalra. - Április 20-án, vasárnap a szegedi füvészkertben családi vetélkedőt
rendeznek, kézműves foglalkozásokat tartanak. E foglalkozásokon csak
természetes anyagokat használnak majd a gyerekek. A rendezvény ideje
alatt a szelektív gyűjtőkbe elhelyezett hulladékok után ajándékot kapnak
a kicsik. - Pécs Tettye városrészében rendezik a Zöld forgatag fesztivált április 19-
én, szombaton délelőtt tíz és délután négy óra között. A gyerekek állatokat simogathatnak,
kézműves foglalkozásokon és játékos környezetismereti vetélkedőkön
tehetik próbára ügyességüket és tudásukat. Bemutatkozik a Természetvédelmi
őrszolgálat, a látogatók segíthetnek gólyafészkek építésében, és
ingyenesen lesz látogatható egész nap a Pintér-kert arborétum. A Janus Pannonius
Múzeumban április 22. és 25. között az előzetesen bejelentkező csoportok
vetélkedőkön vehetnek részt, és bepillanthatnak a muzeológusok
munkájába is. A vetélkedőkön belépőket lehet nyerni például az Abaligeticseppkőbarlangba.
A részletes programról a www.jpm.hu címen tájékozódhatnak.
2008. április 19.
