Mindannyian naponta használjuk az "intelligens" jelzőt, de az intelligencia fogalmának definiálása még a
pszichológusok számára is kemény diónak bizonyul. A nyugati civilizációban leginkább azokat tekintik intelligensnek, akik kifinomult matematikai képességekkel bírnak, pontos a memóriájuk és gyorsan alkalmazkodnak
a megváltozott körülményekhez. A kelet-ázsiai taoista bölcselet ezzel szemben az alázatot, saját magunk és környezetünk alapos ismeretét tekinti az intelligencia sarokkövének.
Az Afrikában élő cseva törzs tagjai
szerint pedig az intelligens ember a csoporton belüli
harmónia és egyetértés érdekében, felelősségteljesen
cselekszik, derül ki az intelligencia talán legismertebb
kutatóinak, Anna Cianciolónak és Robert Sternbergnek
Az intelligencia rövid története című munkájából. A jól
ismert anekdota szerint a korai intelligenciateszteken az
ázsiai és az afrikai emberek rendszeresen rosszabbul
teljesítettek európai és észak-amerikai társaiknál. A
teszt egyik feladata szerint egy háló nélküli teniszpálya
ábráját megvizsgálva kellett az embereknek megmondaniuk,
hogy mi hiányzik a képről. Ázsiában és Afrikában
akkoriban a tenisz szinte ismeretlen volt. Az intelligenciafelfogás
kulturális, földrajzi különbségei okán
manapság kevés pszichológus gondolja úgy, hogy az eltérő
kulturális hátterű emberek IQ-ja egyazon teszttel
mérhető és összehasonlítható.
Az intelligencia méréséhez is távolságtartóan viszonyulnak
a szerzők. Hosszan részletezik a különféle tesztek
történetét, jellegzetességeit, és magát a tesztelést az
iskolai tanulási képességek, a munkahelyi alkalmasság
és az intelligencia kutatásának hasznos eszközeként
mutatják be. Emellett azonban nem hunynak szemet
azon vizsgálatok felett sem, amelyek kimutatták, hogy
ezek a tesztek nem jelzik előre megfelelően az iskolai és
a munkahelyi előmenetelt. Általában az elvont gondolkodási
képességeket vizsgálják, de rejtve marad előttük
sok, a mindennapi életben sikerességet biztosító ismeret,
személyiségbeli tulajdonság. Sternberg korábbi
munkájában kimutatta, hogy a kenyai gyerekek, bár
gyengén teljesítenek az iskolai matematikaórákon, pontosan
ismerik környezetük állat- és növényvilágát, a
gyógyfőzetek receptjeit és törzsük hagyományait. Tehát
mindent, amire életük során valóban szükségük lehet.
A könyv pontosan és meglehetősen szenvtelenül
foglalja össze az intelligencia gyökerét kereső elméleteket.
Gyakran kritikusan viszonyul a szerzők korábbi
munkáihoz is, így nemcsak az érdeklődők találhatják
érdekesnek, hanem hasznos kézikönyv lehet a téma
szakértői számára is.
(Anna Cianciolo-Robert Sternberg: Az intelligencia
rövid története. Corvina Kiadó, Budapest, 2008. Ára:
3200 forint)
2008. június 21.
