Megroggyant lépcsőn érkezünk egy kiürített ház udvarára, ahol Kraft János, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal pécsi bányakapitányságának geológusa és a katasztrófavédelem munkatársai fogadnak bennünket; éppen terepszemlét tartanak. A ház teraszán széles repedés tátong, a melléképület fala is több részre szakadt. "A terepszint, ahol állunk, állandó változásban van, mondja a geológus, a megmozdult anyag még tolná maga előtt."
A mostani omlás fő oka Kraft szerint az, hogy a fölső löszréteg száraz állapotú, míg az alsó réteg víztartalma olyan magas, hogy elvesztette a tartását. A meredek partoldal lábvonalát a Duna állandóan támadja, habolja. Fönt a terepszinten pedig az emberi jelenlét miatt megváltozott a növényzet, műveljük a területet, szántunk. Repedések, löszkutak keletkeznek. Ezeket kitölti az ember, de a száraz nyarak miatt a betöltések és a régi repedések elváltak egymástól, kinyíltak. A tavaly őszi csapadék, majd az elolvadó decemberi hó bejutott a repedések mentén a kőzettér aljába, és akkor vesztette el a tartását.
Igen könnyen erodálódó kőzet a lösz, e tulajdonságára utal elnevezése is. Az elnevezés feltételezések szerint a Svájcban használatos német lösch szóból ered, amelynek jelentése: laza. Neve jól jellemzi fizikai tulajdonságait, hiszen a lösz alapvetően porózus kőzet, 0,01 0,05 milliméter átmérőjű szemcséi között mésztartalma (kalcittartalma) biztosítja a kötőanyagot, tudatja Kraft János. "Azt szoktam mondani, hogy az ember vegyen egy löszgöröngyöt, és dobja bele egy pohár vízbe. Kis szemcsékre esik szét."
Az üledék színéből fakadóan e talajok jellemzően szürkéssárga színűek, innen a lösz népies elnevezése: sárga föld. A lösztalajok az elmúlt egymillió évben keletkeztek, hosszú évezredek ülepedési folyamatai révén. Az állati és növényi maradványokat tartalmazó üledék a szél erodáló munkája következtében apró szemcsékké morzsolódott. Ezt a port a szél nagy távolságokra elhordhatta, belőle általában ott alakultak ki lösztakarók, ahol hideg volt az éghajlat, és az egyenletes ülepedést nem zavarták fák. Az éghajlat változásai folytán a lösz réteges szerkezetűvé vált: az újabb rétegek a szelesebb földtörténeti időszakokban keletkeztek, a köztes periódusokban pedig a rétegek tömörülése volt a jellemző folyamat.
Hazánk egyik leggyakoribb talajtípusa a lösz, az alacsonyabb területeken általánosan előfordul, összességében Magyarország területének mintegy harmadát fedi, főként a dombságok vidékén. A löszrétegek vastagsága általában öt és hetven méter között mozog. A lösz tömegének jelentős részét a kvarc adja, de emellett találunk benne vas-oxidot, kalcium-oxidot és alumínium-oxidot is. A szemcséket öszszecementáló kalcit a kőzet tíz–negyvenöt százalékát teszi ki. A mész gyakran néhány centiméter nagyságú formációkat alkot, amelyeket furcsa alakjuk miatt löszbabáknak neveztek el.
A dunaszekcsői löszfal a múlt héten gyors mozgásba kezdett. "A zökkenés, a függőleges irányú elmozdulás, órákon keresztül tartott. Úgy indult, hogy belül elkezdett recsegni, ropogni a kőzettér, hangokat hallatott, és csak utána történt meg a süllyedése. Ez azt jelentette, hogy a belső üregrendszerek összeomlásával történt a mozgás. Miután ezek záródtak, a képlékeny zónára nagyobb súly nehezedett, mint a korábbiakban, és az csak a Duna irányába tudott kitérni oldalra", írja le a múlt heti történéseket a geológus. Egy fát mutat a löszfal oldalában, amelynek gyökérzete a múlt szerdán bekövetkezett függőleges omlás hatására szétnyílt, a fa törzse és gyökerének egy része néhány perc alatt három métert zökkent lefelé.
A szakemberek feladata jelenleg a folyamat követése és a jövőben várható események meghatározása. "Azt figyeljük most, hogy milyen új repedések keletkeznek a környezetben, és mi a tendenciájuk e repedéseknek. Van olyan repedés, amely már napok óta folyamatosan tágul, és van olyan is, amelyik szinte összezáródik. Ez mutatja azt, hogy a terület szinte több részre tagolódott, és úgy próbál mozogni", tájékoztat Kraft János, miközben követjük terepfelmérő útján.
Felmászunk az összedőlt ház közelébe, amelyik legalább öt métert mozdult el lefelé "Azért jöttem ide, ahol állok, mondja a geológus, hogy érzékelni tudjam a terület mozgását. Mindig beállok bizonyos helyzetekbe, és onnan készítek fotót, vagy méréseket végzek. Ebben a helyzetben legutóbb vasárnap voltam, és ahhoz képest nekem ez a terület már változott, megdőlt nyugatra. Ugyanakkor nem mindenhol történt meg a megzökkent kőzettér oldalirányú elmozdulása. Ez azért probléma, mert továbbra is feszültséget jelent, tehát ismételt utóomlások várhatók."
2008. február 23.
