Szent Iván reggele

Kőtömbök. A dél-angliai Stonehenge (amelynek neve függő köveket jelent) egyike a világ legismertebb régészeti műemlékeinek. A több körben álló monolitokból, árkokból és mesterséges dombokból álló komplexum eredeti rendeltetetése azonban mindmáig bizonytalan. Minthogy az álló sziklákat szinte tökéletes körben helyezték el, sokan úgy gondolják, hogy az építmény csillagászati megfigyelések helyszínéül szolgált, és fontos szerepet töltött be az építők hitvilágában. A Stonehenge mai látható formáját több mint ezer év alatt nyerte el. Az építők kívülről befelé haladtak. 5100 évvel ezelőtt építették a földhányásból és az árokból álló, száztíz méter átmérőjű külső kört, amelyben szarvas- és ökörcsontokat helyeztek el.

Verne-lövés

Száz évvel ezelőtt, 1908. június 30-án reggel 7 óra 17 perckor hatalmas robbanás rázta meg Közép-
Szibériát. A Köves-Tunguzka folyó közelében bekövetkezett detonáció emberi ésszel szinte felfoghatatlan
erősségű volt, energiája ezerszer meghaladta a Hirosimára dobott atombomba pusztító erejét. Hatására kétezer négyzetkilométernyi területen sugárirányban kidőltek a tajga fái. A területen élő nomád állattartó nép tagjai, az evenkik közül sokan láttak lángoszlopokat az égen, és érezték a tűz melegét.

Egy bála bálna

Japán a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács júniusban tartott santiagói éves ülésszakán a tudományosnak
nevezett bálnavadászat fenntartása mellett érvelt. Képviselői elmondták, hogy a bálnák leölésével olyan fontos tudományos ismeretekhez jutottak, amelyek más módon nem lettek volna hozzáférhetők. A bálnák egyedszáma szerintük egyre magasabb a világ tengereiben, a populációk pedig kitűnő egészségnek örvendenek, így semmi sem indokolja a kereskedelmi célú vadászat tilalmának fenntartását. A világ bálnavadászatot ellenző országai ezzel szemben azt hangoztatják, hogy Japán és a többi bálnavadászatot engedélyező állam a tudományos lepel mögött haszonszerzési szándékkal öli e tengeri emlősöket. A zsákmányolt bálnák pedig, félig legális csatornákon keresztül, végül drága vendéglők étlapjaira kerülnek.

Európai fejfantom

Összeszámolni is nehéz, hogy akár egy háztartásban hány olyan készülék van, amely elektromágneses hullámokat bocsát ki magából, illetve ezek segítségével működik: a mobiltelefonok, a drót nélküli internet (wifi), a mikrohullámú sütő, a televízió, a rádió, sőt a számítógépek processzorai is - és még hosszasan sorolhatnánk. Nem nehéz belátni, hogy az elmúlt ötven évben miért emelkedett 350-szeresére egy városi ember átlagos elektromágnesessugár-terhelése. Hogy mindez milyen hatással van az emberi szervezetre, arról viszont nem könnyű megbízható adatokkal szolgálni.

Nanokezelés

Jelentős eredményt értek el a Szegedi Tudományegyetem kutatói a nanotechnológia orvosi alkalmazásának
területén. A nanométeres léptékű vas-oxid-részecskéket folyadékban eloszlatva mágnesezhető folyadékot állítottak elő. A kolloidikai tanszék munkatársai, Tombácz Etelka és Hajdú Angéla eredményeit a daganatos betegségek gyógyításában is lehet majd alkalmazni.

Kenyai matematika

Mindannyian naponta használjuk az "intelligens" jelzőt, de az intelligencia fogalmának definiálása még a
pszichológusok számára is kemény diónak bizonyul. A nyugati civilizációban leginkább azokat tekintik intelligensnek, akik kifinomult matematikai képességekkel bírnak, pontos a memóriájuk és gyorsan alkalmazkodnak
a megváltozott körülményekhez. A kelet-ázsiai taoista bölcselet ezzel szemben az alázatot, saját magunk és környezetünk alapos ismeretét tekinti az intelligencia sarokkövének.

Mesterséges emberek?

Az angol parlament május 22-én elfogadta az emberi őssejt és embrió kutatását szabályozó törvényt.
Ellentmondásos rendelkezései miatt sokan támadják a jogszabályt, azt hangoztatva, hogy ezután a tudósok
kedvükre alkothatnak majd a Frankenstein-filmekből ismert szörnyszülötteket, illetve gyárthatnak előre kiválasztott tulajdonságokkal bíró kisbabákat.

Intim szféra

Az Országgyűlés nemrégiben konszenzussal elfogadta a humángenetikai adatok védelméről szóló törvényt. A jogszabály szövegébe végül nem került be a munkáltatók és a biztosítók konkrét eltiltása a genetikai adatoktól, de az általános vélemény szerint fontos és hiánypótló törvény született, amely védelmet nyújt a genetikai diszkriminációval szemben. A jogszabály ettől persze még nem mondható tökéletesnek.

Űrszonda a szénakazalban

Sikeresen landolt az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Mars-szondája, a Phoenix hétfőn a Mars északi sarkvidékének közelében 680 millió kilométeres utazás után. A leszállást követően, miután a rádiójelek negyedóra alatt megtették a két bolygó közötti távolságot, megérkeztek a szonda első fényképei. A képeken
jól látszik, hogy a Phoenix szinte teljesen vízszintes felületen landolt, és napelemei rendben kinyíltak, amelyek nélkül a szonda akkumulátorai alig 34 órát bírtak volna. A Phoenix a hatodik sikeresen landolt marsszonda, nyolc társa eltűnt leszállás közben.

Táncba vinni a metánt

Soha életemben nem gondoltam arra, hogy amit csinálok, annak lesz-e értelme, elismerik-e, díjat hoz-e. Csak azért tettem, mert érdekelt - vallja Oláh György, a dél-kaliforniai egyetem professzora, a kémiai Nobel-díj 1994-es kitüntetettje. A nyolcvanegy éves tudós - kollégái többségével ellentétben - a kitüntetés után sem hagyott föl munkájával, sőt keményebben dolgozik, mint valaha. Jelenleg a világméretű üzemanyagválság megoldásán munkálkodik.

Pollentenger

Az iparosodott világ népbetegsége az allergia, amely akkor alakul ki, amikor a szervezet kórokozók elleni védekezőrendszere, az immunrendszer túlzott mértékben érzékennyé válik. Ilyenkor olyan apró növényi és állati eredetű anyagokra is aktivizálódik, amelyek egyébként nem veszélyeztetik egészségünket. Miután az allergének (az allergiát kiváltó anyagok) bejutnak a szervezetbe, az immunrendszer sejtjei felismerik őket, ellenanyagot termelnek, illetve hisztamint szabadítanak föl. A hisztamin felelős az allergiára jellemző tünetekért, a viszketésért, a duzzanatokért, a simaizom görcseiért és a váladékozásért.

Az etalon etalonja

A nemzetközi kilogrammetalon veszít a súlyából. A kilogramm az utolsó olyan alapegysége a nemzetközi mértékegységrendszernek (SI), amelynek definíciója egy tárgy mérhető tulajdonságán, jelen esetben tömegén alapszik. E tárgy egy platina-irídium ötvözetből készült henger, amelyet kettős üvegbura alatt őriznek 1889
óta Párizs egyik elővárosában, Sevres-ben, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal páncéltermében. Az
etalonból negyven másolat készült, amelyeket a világ különböző városaiban helyeztek el. Ezeket az etalonokat
időről időre visszaküldik Sevres-be hitelesítésre. Minthogy óvni kell őket a legkisebb sérüléstől is, szállításukkor különleges biztonsági intézkedéseket hoznak. Nem volt ez mindig így, a múlt század elején menetrend szerinti járatokon csomagként küldték az etalonokat Franciaországba.

Préda az aszfalton

Története során a solymászat mint a hagyományos vadászati módok egyike mindig is a természethez, a végtelen síkságokhoz kötődött. A városi létforma terjedésével a solymászoknak is alkalmazkodniuk kellett a megváltozott körülményekhez, hogy hódolhassanak szenvedélyüknek a kövek dzsungelében, a forgalmas fővárosban is. Négyükkel beszélgettünk madaraik tartásáról, tanításáról és hasznáról a XXI. században.

Glennie, az árulkodó

Több mint száz genetikus együttes munkájával feltérképezték egy fejletlen emlősfaj, a kacsacsőrű emlős teljes genetikai állományát (genomját). Úgy találták, hogy génjei részben a hüllők génjeire, részben az emlősökéire hasonlít. E felfedezés közelebb vihet minket az emlősök hüllőktől való leszármazásának megértéséhez.

Erőszakos elme

Az elmúlt hetekben, hónapokban napvilágra került iskolai atrocitások kapcsán sok szó esett már a fiatalkori agresszió társadalmi hátteréről. Arról kevésbé, hogy vajon mi játszódik le egy agresszív ember agyában. Pedig erre a kérdésre - köszönhetően a Magyarországon is előrehaladott kutatásoknak - ma már elég pontos válasszal szolgálhatunk.

Bűnös byte-ok

Átalakulóban a zene- és a filmforgalmazás. Világszerte tapasztalható jelenség, hogy miközben a zenei CD-k eladása évről évre csökken, egyre inkább növekszik a dalok interneten keresztül (on-line) történő - legális és illegális - letöltésének száma. A zenéhez hasonlóan a filmek is könnyűszerrel beszerezhetők ma már az interneten keresztül, vadonatúj filmeket tölthetünk le esetenként a hazai premier előtt. A letöltést érintő jogi szabályozás igen zavaros, a szakértők többsége szerint maga a letöltés nem törvénytelen, csak az, ha a
megszerzett filmet, zeneszámot megosztjuk másokkal. A megosztás azonban a legtöbb esetben a letöltés elengedhetetlen velejárója. Az on-line zenekereskedelem az év elején lélektani határhoz érkezett, hiszen
az Egyesült Államokban most fordult elő először, hogy egy internetes zenebolt piacvezető lett.

Szárnyaszegett Ikarus

A buszgyár. Az Ikarus elődje az 1933-ban alapított Uhriféle Karosszéria- és Járműgyár volt, amelyet a már 1895 óta kocsigyártással és -javítással foglalkozó Uhri család vezetett. A cég a világháborús megrendelések miatt szépen prosperált, ezért új gyárat építettek. 1944-re épült fel a Mátyásföld és Sashalom közötti Ehmanntelepen az új szerelőcsarnok, amely szinte meg sem tudta kezdeni a termelést, amikor egy nyilas ellenőrző bizottság foglalta el a gyárat, és a visszavonuló németek felégették az üzemet. A háborút követően Uhri Zsigmond újraindította a termelést, a gyár azonban egyre nehezebb helyzetbe került, mígnem 1947. június 15-én Uhri "önként" a Nehézipari Központ gondjaira bízta a gyárat, belenyugodva az államosításba. Az Ikarus nevet a vállalat a beleolvasztott Ikarus Automobil- és Repülőgépgyár Rt.-től kapta.

A bajok gyökere

Április 22. a Föld napja. És a számvetésé, amely nem túl szívderítő megállapításokkal gazdagítja az érdeklődőt. Mi Radzsendra K. Pacsauri indiai éghajlatkutatóval és közgazdásszal, az ENSZ klímaváltozást vizsgáló szakértői testületének elnökével beszélgetve szembesültünk a kiábrándító tényekkel.

Keljfeljancsi 2.0

Sokunk gyermekkorának egyik emlékezetes játéka volt a keljfeljancsi, a baba, amely mindig lábra állt, bármerre is döntöttük el. E furcsa képességét a talpában elhelyezett nehezéknek köszönhette. De vajon lehet-e olyan homogén, egyfajta anyagból készült tárgyat alkotni, amely képes talpra állni? A Műegyetem kutatói
találták meg a választ. Alkotásukat, a gömböcöt most bárki megtekintheti a Művészetek Palotájában. A feltalálóval beszélgettünk egyetemi irodájában, miközben életünk első olyan labdájával gurigáztunk, amelynek ára egy Mercedesével vetekszik.

Mirelit mamut

A földtörténeti múltban eljegesedések és felmelegedési időszakok váltották egymást. Az utolsó jégkorszakban élték fénykorukat a mamutok. A szibériai jégmezők több példányt tartósítottak, így szinte érintetlen formában maradtak fenn egészen napjainkig. Egyiküket június 8-ig bárki megtekintheti a Magyar Természettudományi Múzeum új, jégkorszakokról szóló időszaki kiállításán.

Túlélőprogram

A rendszernek, amely eléri az instabilitás kritikus pontját, szembe kell néznie egy szabályszerűséggel: így, ahogy volt, nem megy tovább. Most ezen a ponton van a földgolyó. Vagy összeomlik a rendszer, amelyben élünk, vagy olyanná változtatjuk, hogy fenntartható legyen. Egy biológiai faj a kihalás és a mutáció között választhat - mondja László Ervin filozófus, akinek a minap jelent meg legújabb könyve Világváltás címmel.

Súlyos súlytalanság

Kilencvenéves korában elhunyt a múlt század egyik legjelentősebb sci-fi írója, Arthur C. Clarke.

A felmelegedés földönfutói

A klímaváltozás nemcsak az élővilágra és a mezőgazdasági termelésre lesz hatással a következő évtizedekben, hanem olyan demográfiai folyamatokat is beindíthat, amelyek veszélyeztetik az európai stabilitást - áll az Európai Unió vezetői számára készített új jelentésben. Az ivóvíz és az alapvető élelmiszerek hiánya, illetve az
időjárási katasztrófák miatt menekültek tömegei hagyhatják el otthonukat. Emiatt megnő az emberi katasztrófák és a gazdasági és politikai bizonytalanság veszélye.

Oldalsó támadás

Robotrepülők. A képen látható egyik katona (a fotó nem friss, 2005-ben készült) éppen egy RQ-11 Raven (holló) típusú robotrepülőgépet készít fel a bevetésre. A modern hadviselésben egyre fontosabb szerepet töltenek be a pilóta nélküli járművek, közöttük a repülőgépek. Leginkább felderítő feladatokra alkalmazzák
őket, de gyakran fegyvereket is hordoznak, és bombákat is célba juttatnak a segítségükkel. Népszerűségük oka az is, hogy a hátországi közvélemény mára sokkal érzékenyebbé vált az emberveszteségre, a robotrepülőgépek bevetése így javíthatja a hadsereg megítélését. Manapság az RQ-11 Raven a legelterjedtebb robotrepülőgép, eddig több mint ötezer darabot gyártottak belőle.

Stratégiai játék

Mégsem teljesen haszontalanok a videojátékok. Erre enged következtetni, hogy több kutató is, kölcsönvéve a gyerek PlayStationjét, minimális költségvetéssel nagy teljesítményű számítógépet épített laboratóriumában.

Kis szekundra borzolódó macskaszőr

A zene szeretete megkülönbözteti az embert az állatvilág többi képviselőjétől. Ám egynémely állat meglepően muzikális: a róluk szóló legújabb kutatások segíthetnek feltárni a zene biológiai gyökereit.

Újabb madárinfluenza gócpontok Kelet-Ázsiában

A világ számos pontján gyűjtött tengeri és édesvízi üledékek genetikai elemzésével kimutatták, hogy jellegzetesen különböznek egymástól a távol élő vírustörzsek. E felfedezés fontos lehet a vírusos megbetegedések korai felismerésében és gyógyításában. Ezzel egy időben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) újabb madárinfluenza-járvány kitörésére figyelmeztet.

Turistákat szállító űrrepülő-flotta készül

Hamarosan megindulhat a civil űrhajók sorozatgyártása, a világ egyik legnagyobb rakétatechnológiai cége szerint. Egyre több tehetős magánember szeretne látogatást tenni az űrben, az utazás jelenlegi 25 millió dolláros ára azonban még nekik is magas.

Nagy sebességgel olvadnak a gleccserek

A világ gleccserei eddig soha nem látott sebességgel olvadnak - áll az ENSZ Környezeti Hivatalának (UNEP) keddi jelentésében.

Harapások

A higiéniás és közegészségügyi rendszabályok fejlődése – leginkább az eredményes rágcsálóirtás – okán a pestis a világ nagy részén ma már nem okoz az 1347–1351–es "fekete halálhoz" fogható méretű pusztítást, amikor is a 450 milliósra becsült emberiség 350–375 milliósra csökkent.

Gazdák és kórokozók

"Szinte valamennyi nemzetbiztonsági kérdés megközelíthető biológiai nézőpontból, a fegyverrendszerek tervezésétől a minisztériumok munkájának összehangolásáig", véli Raphael Sagarin biológus, azt állítván, a biológiai jelenségek megtaníthatnak bennünket a terrorizmus elleni hatékony védekezésre.

További utóomlások várhatók

Megroggyant lépcsőn érkezünk egy kiürített ház udvarára, ahol Kraft János, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal pécsi bányakapitányságának geológusa és a katasztrófavédelem munkatársai fogadnak bennünket; éppen terepszemlét tartanak. A ház teraszán széles repedés tátong, a melléképület fala is több részre szakadt. "A terepszint, ahol állunk, állandó változásban van, mondja a geológus, a megmozdult anyag még tolná maga előtt."

Az ember árnyékában

Hány komputer maradt bekapcsolva ezen az egyetemen? Hány lámpát hagytak égve ebben a városban? – tette fel a költői kérdést hétfő este Budapesten tartott előadásán korunk egyik legismertebb angol biológusa, etológusa, antropológusa és primatológusa, a csimpánzok szociális és családi életének egyik legjobb kutatója, az ENSZ békenagykövete. Jane Goodall ma már inkább környezetvédő, mint kutató, érdeklődésének középpontjában pedig kevésbé a csimpánzok, mint inkább a bolygó „legintelligensebb állata”, az ember áll.

Vergilius helyett

Korunk egyik legzseniálisabb és egyben legellentmondásosabb biológusa, J. Craig Venter néhány napja bejelentette, hogy munkatársaival létrehozta az első olyan baktériumot, amelynek génjeit teljes egészében a laboratóriumban állították elő. Sokak szerint semmi kétség afelől, hogy hamarosan megszületik az első mesterséges élőlény is.

Kutyavilág Kínában

Sok más hasonló nyugati szokással együtt a kutyatartás is egyre népszerűbb a hatalmas országban, az újonnan létrejövő felső középosztály számára a polgárosodás és a jólét szimbóluma. A kutyák tömeges tartása a városokban azonban nálunk is ismert bajokat szült, a népesség számából adódóan sokkalta nagyobb léptékben. Az utcákat csakhamar kutyapiszokhalmok lepték el, és a veszettség is egyre gyakoribb betegséggé vált. Másfél éve, 2006 szeptemberében egyetlen hónap alatt 318 ember halt meg veszettségben, így ebben az időszakban az összes fertőző betegség közül ez a kór okozta a legtöbb ember vesztét. (Egyébként a kínai naptár szerint a 2006-os év volt a kutya éve. A 2007-es a disznóé volt, a 2008-as esztendő a patkány jegyében telik majd el.)

Gutenberg 2.0

Az utóbbi években megjelent egy új, szöveg megjelenítésére alkalmas médium, az elektronikus papír, amely egyes elemzők szerint a közeljövőben sikerrel veheti fel a versenyt a hagyományos papírral. Az Amazon nemzetközivé terebélyesedett könyvterjesztő cég Kindle nevű elektronikus könyvolvasójára érdemes odafigyelni: itt a Gutenberg-galaxis sokat jósolt forradalma?

Hang a pincéből

Tucatnyi lelkes fiatal egy egri családi házban alkotta meg az első teljes egészében számítógépes animációval készült magyar mozifilmet, az Egon és Döncit. Bár nem támaszkodhattak több száz munkatárs közreműködésére, és költségvetésük is töredéke volt a Hollywoodban megszokottnak, a film a nemzetközi mezőnyben is megállja a helyét. A bemutató alkalmával Egerben beszélgettünk az Egon és Dönci alkotóival az animációs film magyarországi helyzetéről, a klasszikus rajzfilm jövőjéről és a valóra vált álmukról.

A fáraó visszatér

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 23-i számában
Az ismeretterjesztő csatornákon futó régészeti valóságshow-inak hála Záhi Havvász a világ legismertebb egyiptológusa. Egyesek szerint zseniális tudós és nemzeti hős, mások szerint öntelt, korrupt önkényúr. Az viszont kétségtelen, hogy ikonikussá vált kalapjában arcot adott az egyiptológiának, és sok laikus érdeklődését keltette fel.
Tovább...

Pál Csaba: Érdemes volt hazajönnöm

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 22-i számában
Idén Pál Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának evolúcióbiológusa kapta hazánk egyik legfontosabb tudományos kitüntetését, a Bolyai János Alkotói Díjat. A kutatócsoportról a tinyurl.com/szeged-evol című honlapon tudhatnak meg többet. A díjazott 1975-ben Budapesten született, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biológusi diplomát 1998-ban, majd ugyanott doktorátust 2002-ben. Kutatott az Oxfordi, a Heidelbergi és a Bathi Egyetemen, de nem bánta meg, hogy - részben a Lendület program jóvoltából - hazatérhetett.

Közel félmilliárd éves élősködőt találtak

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 28-i számában
Új megvilágításba helyezhetik a paraziták evolúcióját azok a majd félmilliárd éves féregatka-fosszíliák,  amelyeket angol paleontológusok fedeztek fel ősi, megkövesedett kagylósrákok testében, illetve testfelületén.

Új esély az Alzheimer-kórosoknak

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 28-i számában
Az Alzheimer-kór mára az egyik legsúlyosabb időskori népbetegséggé vált. A világon jelenleg 30-35 millió beteg él, az évszázad közepére számuk az előrejelzések szerint megnégyszereződhet. A kór okait csak sejtjük, gyógymód pedig nincs rá. Egy új vizsgálat azonban legalább a súlyosbodás lassításának reményével kecsegtet.

Egyre közelebb a gyapjas mamut feltámasztása

Megjelent a Magyar Nemzet Online-on 2015. május 25-én

A biotechnológia fejlődése és a szibériai permafroszt (állandóan átfagyott talaj) megállíthatatlannak tűnő olvadása miatt felszínre kerülő tetemek egyre biztosabbá teszik: előbb-utóbb képesek leszünk klónozással újra életre kelteni a több évezrede kihalt gyapjas mamutot. A technikai akadályok leküzdése után azonban fel kell tennünk magunknak egy sokkal nehezebb kérdést: szabad-e ilyet tennünk?
Tovább...

Nem szűnik a méheket sújtó járvány

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 21-i számában

Az elmúlt egy évben az Egyesült Államok méhkolóniáinak negyvenkét százaléka elpusztult. Az egy évtizede vissza- visszatérő, ismeretlen eredetű kolónia-összeomlási szindrómára még mindig nem találtak magyarázatot a kutatók, és így ellenszere sincs. Számos haszonnövényt a méhek poroznak be, nélkülük e növények sem tudnak szaporodni, gyümölcsöt hozni.

Emberi hibákra figyel a robotsofõr

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 14-i számában
Hír lett abból, hogy a Google robot által vezetett autója nemrégiben többször is összeütközött más kocsikkal. Ám e balesetek mindegyikét más, ember által vezetett autók okozták. A tanulság? A jövő robotsofőrjeinek az ő kiszámíthatatlanságukkal is számolniuk kell.

A tehén tőgye

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 16-i számában
Nyolcvanéves Csányi Vilmos etológus. Az ország talán leghíresebb tudósa életében szinte menetrendszerűek az olyan horderejű váltások, amelyek sokunk számára egyszer is elképzelhetetlenek. Sosem volt hajlandó bezárkózni egy szűk tudományterületre, viszont emiatt pályatársai sehol sem fogadták be igazán.
Tovább...

Gyilkos futópad

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 9-i számában
Dave Goldberg, az internetes közvélemény­kutatásokat, űrlapokat kínáló szolgáltató, a Surveymonkey igazgatója (és a Facebook egyik igazgatójának férje) néhány napja mexikói vakációján leesett az edzőtermi futópadról. Betört a feje, és mivel csak órák múlva találtak rá, a koponyáját ért traumától és a vérveszteségtől elhunyt. Egyelőre csak tippelni lehet, hogy megbotlott, elcsúszott vagy esetleg szívrohamot kapott futás közben.

Kilátni a mélyföldről

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 9-i számában
A holland a világ legmagasabb nemzete. Az ottani férfiak átlagosan 184, a nők 171 centiméter magasak, miközben a XIX. század közepén még húsz centivel alacsonyabbak voltak. Bár világszerte általános jelenség az akceleráció, a testmagasság növekedése az egyre javuló életkörülmények miatt, ez önmagában nem magyarázza a hollandok megnyúlását. A szexuális szelekció viszont igen.
Tovább...

Mindig hazahoztam a hajót

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 9-i számában
A legsikeresebb magyar óceáni vitorlázó, Fa Nándor április 21-én Spirit of Hungary nevű hajójával befutott a barcelonai kikötőbe, ezzel utolsóként bár, de 110 nap alatt teljesítette a Barcelona World Race földkerülő vitorlásversenyt. Esze ágában sincs leállni, azonnal indul vissza a katalán kikötőben hagyott hajójáért, amellyel elindul a föld körüli versenyek leghíresebbjén, a következő Vendée Globe-on.
Tovább...

Adatcsere a frontvonalban

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 2-i számában
Két magyarországi internetszolgáltató üzleti vitája nemrégiben odáig fajult, hogy egyikük a vádak szerint elérhetetlenné tette saját előfizetői számára a másik számítógépein üzemelő honlapokat. Ezzel, ha igazak a feltételezések, a netsemlegesség elvének legalapvetőbb eszméjét dobta sutba, vagyis cenzúrázta a hálózatán keresztül zajló internetes kommunikációt. Hirtelen sürgőssé vált megértenünk a netsemlegesség mibenlétét.
Tovább...

Álomba ringatva érkezünk a Marsra?

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 30-i számában
A tudományos-fantasztikus filmek gyakori eleme, amikor a hosszú, akár évtizedekig tartó űrutazást úgy vészelik át az űrhajósok, hogy mesterségesen hibernálják magukat, és végigalusszák a megtett fényéveket. Néhány kutató szerint mára megérett a tudomány arra, hogy a sci-fit átültessük a valóságba, és az űrhajósok mélyhűtött álomban tegyék meg az utat például a Marsra.

Az utolsó orrszarvú

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 25-i számában
E nem képes állatfaj elvileg akkor tekinthető végleg elveszettnek, amikor az egyik nem utolsó tagja is elpusztul (ha eltekintünk olyan különleges esetektől, mint a klónozás vagy a konzervált ivarsejtek felhasználása). A szélesszájú orrszarvú északi alfaja félő, hogy hamarosan erre a sorsra jut. A világ szeme ezért most az utolsó hímre, Sudanra vetül. Mindenki azt várja tőle, hogy megtermékenyítse nőstény fajtársait (ha lehet, akkor az összeset), míg nem késő.

Jósló háló

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 25-i számában
A betegségek akkor érthetők meg igazán, ha a sejtben zajló összes molekuláris kölcsönhatást magában foglaló hálózat egészét vizsgáljuk - vallja Barabási Albert-László hálózatkutató, aki munkatársaival nemrégiben korszakalkotó tanulmányt közölt a témáról a világ legrangosabb folyóiratában, a Science-ben. Barabási nyitotta meg az országos tudományos diákköri konferencia orvos- és egészségtudományi szekcióját a Semmelweis Egyetemen.

Egyre többre képes a 3D-technológia

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 23-i számában
A térbeli nyomtatás nem tekinthető új technológiának, hiszen ipari alkalmazásai már jó néhány éves múltra tekintenek vissza. Az eljárás azonban mára elérte azt a fejlettséget, hogy a laikus érdeklődik íróasztalán is egyre megfizethetőbb, hatékony nyomtatók üzemelhetnek. Eközben a professzionális 3D-printerek meghódították a gyártástechnológia és a laboratóriumi kutatás minden területét.  Különösen fontos szerepük lehet a jövő orvoslásában.

Miazma

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 18-i számában
Talán az atomfizikusok vannak a legnehezebb helyzetben, amikor laikusokkal kell megértetniük, hogy mivel is foglalkoznak egyáltalán, ebből milyen haszna lehet az emberiségnek, és mindehhez miért van szükségük gyakran dollármilliókat felemésztő metróalagútnyi részecskegyorsítókra és más kísérleti berendezésekre. Ez nem csoda, hiszen az anyagot felépítő részecskék világa olyan absztrakt, hogy megértéséhez tényleg kevés az átlagos felkészültség, és gyakran már a kissé más szakterületen dolgozó kutatók sem értik egymást.

Hétköznapi lódoktor

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 18-i számában
Kimondottan bátornak tartom azokat a lovakkal foglalkozó állatorvosokat, akik álló helyzetben végzik a kasztrálást - ez lehetne a tételmondata a Meg ne fogd a tehén farkát! című kötetnek. A könyv a National Geographic Channelen futó Dr. Pol állatklinikája című dokumentumfilm-sorozat főszereplője, Jan Pol kalandjait meséli el kisebb, de főként nagyobb állatokkal.

Sivatagi fellángolás

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 18-i számában
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA sikeresen tesztelte a rakétahajtóművek következő nemzedékének prototípusát. A szerkezet hatalmas, ilyen nagyot még soha nem építettek. A NASA várakozása szerint a gyorsítórakéta, amely a három év múlva szolgálatba álló űrhajó-felbocsátó rendszer központi eleme lesz, nemcsak a Holdra, de azon túl, akár a Marsra is eljuttathatja az űrhajósokat.

Vigyázat, lóhús!

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 18-i számában
Az Európai Parlament támogatta azt az új jogszabályt, amely a jövőben előírná a gyártók számára, hogy a feldolgozott élelmiszerek összetevőinek is megjelöljék a pontos eredetét. Az új törvény a két évvel ezelőtti botrány hatására született, amikor marhahúsosnak beállított élelmiszerekben találtak lóhúst. Kérdéses azonban, hogy az elhatározott szigorú szabályozás átvihető-e a gyakorlatba, és kivel fizettetik meg az árát.

A hírvivő végnapjai

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 16-i számában
Az amerikai űrkutatási hivatal Merkúr-kutató szondája, a Messenger (Hírvivő), amely az utóbbi években soha nem látott részletességű képeket és mérési eredményeket sugárzott a Földre a Naphoz legközelebbi bolygóról, élete végére ért. Elfogyott az üzemanyaga, így többé nem tudja tartani orbitális pályáját, hamarosan a Merkúr felszínébe fog csapódni. Eközben küldetésének leglátványosabb felvételeit készítheti el.