Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2015. július 4.

Szurkolás

Van úgy, hogy egy eseményre olyan sokat kell várni, hogy pusztán ettől érdekes lesz, holott ha gyakran megtörténne, senkit sem érdekelne. Ilyen esemény a szurok lecsöppenése. No nem a felmelegített, köznapi értelemben is folyékony szurokra gondolunk, amelynek csöpögését az útépítő munkások naponta ezerszer is megcsodálhatják. Hanem az úgynevezett szilárd szurokra, hiszen szilárd anyagok nem szoktak csöpögni. Csakhogy a szilárdságnak és a folyékonyságnak is vannak fokozatai, így átmenet is létezik közöttük. A szurok épp az átmenet legszebb példája: valójában folyékony, de olyan viszkózus, hogy szó szerint meg kell érni, míg akár egyet is csöppen. Elméleti számítások és mérések alapján a kémikusok pontosan ismerik a tulajdonságait, de eddig még senki nem látta, ahogy a szurok folyadék módjára lecsöppen a tartály alján vágott lyukból. Így a szurok csöpögése lett az anyagtudomány Szent Grálja. Több szurokdarabot is elhelyeztek évtizedekkel ezelőtt a világ kémiai laborjaiban, és vártak. Egészen mostanáig, a minap robbant ugyanis a bomba: az írországi szurok lecsöppent. Mi több, filmre is vették a nagy eseményt.



69
éve állították fel a kísérleti eszközöket a dublini Trinity College-ban. Nem ez volt az először elkezdett szurokcsöpögtető demonstráció, hiszen akkor már 14 éve zajlott az ausztrál Queenslandi Egyetemen egy hasonló kísérlet, olvasható a New Scientistben.

3
évig hagyta pihenni, dermedni a lezárt csőrű tölcsérbe töltött olvasztott szurkot az ausztrál kísérletet elindító Thomas Parnell fizikus, majd lyukat vágott a tölcsér csőrén. A szurok azonnal elkezdett folyni – csak elég lassan.

10
évente egyszer csöppen egyet az ausztrál szurok az utóbbi időszakban. A körülmények szerencsétlen összejátszása folytán azonban Parnell úgy halt meg, hogy akár egyetlen elkülönült csöppöt láthatott volna, és egyik csöppenést sem sikerült lefilmezni.

15
percre ment ki teázni a queenslandi szurokkísérlet felügyelője, John Mainstone professzor a laborból. Mire visszament, megtörtént a baj: a csepp már ott feküdt a tölcsér alatt. Senki sem látta, hogy mi történt.

2
szakaszban csöppent le a szurok idén július 11-én az írországi tölcsérből. Először egy nagy darab esett le, majd nem sokkal később egy kisebb is elvált a tölcsér aljáról. A második alkalommal a kutatók élőben is megcsodálták az eseményt. Az elsőnél nem voltak ott, de szerencsére a tavaly felszerelt és napi 24 órában közvetítő webkamera rögzítette a történelmi pillanatot. A felvételt a tinyurl.com/szurok címen tekinthetik meg olvasóink.

2
milliárdszor viszkózusabb a szurok a víznél, tehát a részecskéi kétmilliárdszor jobban súrlódnak egymáson. E belső súrlódás miatt lassul le végletesen a folyása. Összehasonlításképpen a méz (amely a vízhez képest ugyancsak igen viszkózusnak számít) belső súrlódása töredéke, mindössze kétmilliomod része a szurokénak.




2013. augusztus 17.