Várhatóan jövőre lép életbe az európai szabadalmak új rendszere. Ennek lényege, hogy az Európai Unió iparjogvédelmi szempontból ezután sokkal egységesebb lesz, mint eddig. Sokan lelkesednek a változásért, mások a pokolra kívánják. A legtöbben – közöttük a leginkább érintettek – viszont még csak nem is hallottak róla.
Az egységes hatályú európai szabadalmi rendszer megítélése korántsem egységes. Vannak a szabadalmi világnak olyan szereplői, akik biztosak lehetnek abban, hogy ez számukra csak jót hozhat, míg olyanok is, akik joggal tartanak következményeitől. Ami azonban a legaggasztóbb, hogy sok cég – közöttük olyanok, amelyek az innovációból élnek, és így elemi érdekük a szabadalmi rendszer pontos, naprakész ismerete – teljesen érdektelen, sőt tudatlan a változásokkal kapcsolatban. Nem haszontalan hát, ha áttekintjük a kevesek számára átlátható jelenlegi rendszer és a várhatóan jövőre életbe lépő reform főbb különbségeit.
– Szabadalmi oltalmat territoriális jelleggel lehet szerezni, ami azt jelenti, hogy a szabadalom csak abban az országban lesz érvényes, ahol azt a helyi hivatal megadta. Ez alapesetben azt jelentené, hogy minden olyan országban, ahol szabadalmaztatni kívánunk egy fejlesztést, külön-külön meg kellene szerezni a védelmet. Szerencsére már 1973-ben megköttetett az európai szabadalmi egyezmény, és így az Európai Szabadalmi Hivatal központosított eljárásban adja ki az európai szabadalmakat – nyilatkozta lapunknak Jókúti András, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogi és nemzetközi főosztályának vezetőhelyettese. – E szabadalmaknak 38 országra terjedhet ki a hatályuk. De ez az európai szabadalom mégsem válik érvényessé automatikusan mind a 38 részes államban: hatályosításához le kell fordítani az adott ország által elfogadott nyelvre. Ezt követően az európai szabadalom a benyújtó által megjelölt államokban a nemzeti szabadalmakkal azonos elbírálás alá esik.
Tehát a jelenlegi szabályozás szerint az európai szabadalmi eljárás csak félig központosított. A tulajdonosnak ugyanis döntenie kell arról, hogy mely tagállamokban kívánja valóban „aktiválni”, hatályosítani a szabadalmat. A hatályosításnak minden országban igen komoly költségei vannak, hiszen az Európai Szabadalmi Hivatal díjain túl ez további kiadásokkal jár: a nemzeti hivataloknak a fordítás meghirdetéséért kell fizetni, és a rendkívüli pontosságot és szakértelmet igénylő fordítások elkészítése sem olcsó. Néhány éve hatályba lépett könnyebbség, hogy a legtöbb ország ma már csak a szabadalom összefoglalóját (az igénypontokat) kéri a saját nyelvén, a hosszabb leírást az igénylők benyújthatják a főbb európai nyelvek valamelyikén is.
– De mi fog most változni, ami bizonyos szakértők szerint a nemzetközi szabadalmi erőviszonyok drasztikus átrendeződését is eredményezheti?
– Az úgynevezett egységes hatályú európai szabadalmakról szóló és hamarosan életbe lépő döntés értelmében többé nem lesz szükség a nemzeti szintű hatályosító eljárásokra. Tehát a központi szabadalom megadásával egy időben az összes csatlakozó államban hatályossá válik az oltalom – folytatja Jókúti András. – A szabadalom megadása után a szabadalmas kérvényezheti, hogy a csatlakozó tagállamok területére egységes hatályt jegyezzenek be a számára.
És hogy miben különbözik ez az egységes hatály a korábbi, nemzeti szinten, országonként külön-külön megadott hatálytól? Nos, abban, hogy ezt a szabadalmat a továbbiakban nem lehet majd különálló nemzeti szabadalmakként kezelni. Minden vele kapcsolatos intézkedés az összes csatlakozó állam területére érvényes lesz. Csak egyben lehet átruházni, eladni, megtámadni, hatálytalanítani, elegendő lesz egy (központi) szabadalmi bíróságon pert indítani, ha több országban is bitorolják a szabadalmat. És természetesen mindenhol el is lehet veszíteni azt, ha akár egyetlen országban is sikeresen támadják.
– Egyszerűbbé válik tehát a szabadalmi oltalom megszerzése az Európai Unió területének nagy részére, ami egyúttal a bürokrácia és a költségek várható csökkenését jeleni. Kérdéses azonban, hogy a nehézkesnek tetsző nemzeti eljárások jelentette, országok közötti falak leomlásából mindenki azonos módon profitál-e, vagy lesznek az új rendszernek nyertesei és vesztesei is. Különösen fontos kérdés, hogy a magyar innovátorok melyik csoportba tartoznak majd.
– Igaz, hogy olcsóbb és egyszerűbb lesz európai szabadalmat szerezni. Látni kell azonban, hogy a jelenleg évente megadott több tízezer európai szabadalomból nagyjából háromezret hatályosítanak Magyarországon. Ehhez képest az Európai Bíróság számításai szerint az új rendszer beindulása után évente harmincezer egységes hatályú európai szabadalmat fognak bejegyezni, amelyek tehát automatikusan hatályossá válnak Magyarországon is. Így a jelenleginél tízszer több európai szabadalom hatálya fog hazánkra is kiterjedni, mégpedig úgy, hogy ezek nagy többsége nem is lesz magyarul elérhető – mondja Jókúti András. – Azoknak az országoknak, ahonnan nagyon sok európai szabadalmi kérelmet nyújtanak be, az új rendszer nagyon előnyös. Magyarországról azonban rendkívül kevés, évente kétszáz alatti európai szabadalmi bejelentés érkezik az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A rendszer magyarországi haszonélvezői tehát kevesen vannak – jó lenne, ha többen lennének. Különösen a kis- és közepes vállalkozások szektorából nyújtanak be kevés európai szabadalmat.
Az új szabadalmi rendszer alkalmazójaként a fejlesztéseket megvalósító vállalatokon áll vagy bukik tehát, hogy hazánk számára a reform összességében jó vagy rossz lesz. Éppen ezért elsődleges jelentőségű, hogy e cégek hogyan gondolkodnak a nemzetközi szabadalmak átalakításáról. Megkérdeztük hát az utóbbi időszak elismerten leginnovatívabb vállalatait, és az összkép meglehetősen vegyesnek tűnik. Voltak, amelyek többszöri megkeresésünkre sem reagáltak, voltak, amelyek reakcióiból nyilvánvaló volt, hogy fogalmuk sincs az egészről, mások pedig elhárították kérdéseinket:
– Az NNG ismeri és folyamatosan figyelemmel követi a hazai és nemzetközi szabványbejegyzési előírásokat és jogi környezetet, annak változását. Mivel termékeink értékesítése szinte teljes egészében külföldön zajlik, a nemzetközi jogi környezet követése különösen fontos vállalatunk számára – írta e-mail üzenetében az NNG operatív igazgatója, Szombathelyi Péter. Az NNG (korábbi nevén Nav N Go) az iGo autós navigációs szoftver gyártójaként elnyerte a 2012-es Magyar Innovációs Nagydíjat. – Ugyanakkor az NNG üzleti érdekeit szem előtt tartva vállalatunk szabadalmairól, ezzel kapcsolatos további információkról nem áll módunkban bővebb tájékoztatást nyújtani.
Más cégek kevéssé tudatosan állnak a témához, illetve az oltalom drágasága miatt eddig sem tudtak megjelenni a szabadalmi piacon.
Eddig a költségek miatt fejlesztéseinket nem szabadalmaztattuk. Azt gondolom, hogy ezeket a szabadalmakat, ha nem körültekintően jár el az ember, könnyű kikerülni – válaszolta kérdésünkre Gyökös Barna, a Farmgép Kft. műszaki igazgatója. A Farmgép kapta tavaly a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár Innovációs Díját saját fejlesztésű permetezőgépeiért. – Az igazat megvallva nem ismerem az [európai szabadalmi] egységesítés lényegét, de gondolom, mindenképpen egy biztonságos, átfogóbb szabályzást ad. Amennyiben a szabályzás pozitív hatással bír majd, átgondolandó, hogy ötleteinket a jövőben szabadalmaztassuk.
Egy másik megkérdezett magyar tulajdonú vállalat már nagyobb figyelmet szentel az innováció eredményeként létrejövő szellemi tulajdon oltalmának.
– Az újításainkat, műszaki megoldásainkat szabadalmaztatjuk itthon és külföldön, az érintett legfontosabb piacokon. Jelenleg öt érvényes, illetve bejelentés alatt álló magyar szabadalmunk van, ezen szabadalmak közül kettőnek van nemzetközi kiterjesztése, mintaoltalma, eurázsiai, brazil, török, amerikai, svájci és európai uniós területen (olasz, német, cseh érvényesítéssel). Az elmúlt huszonöt évben nem volt egy szabadalmi vitánk és perünk sem – nyilatkozta Bodó Tünde, a 2010-ben orvosi vizeletlaboratórium-rendszeréért Magyar Termék Nagydíjban és a Leginnovatívabb Termék Díjban részesített 77 Elektronika Kft. projektkoordinátora. – Az egységes, országonkénti érvényesítést elimináló új rendszer jelentősen lerövidíti a szabadalmazás idejét, és megkönnyíti az uniós bejelentéseket. Cégünk jelenlegi szabadalmait a fenntartási költségek csökkenésében fogja érinteni az új rendszer. Az országonkénti érvényesítés eddig külön költséget és plusz-időráfordítást jelentett. Stratégiailag fontos szabadalmainkat kiterjesztettük azon országokra, piacokra már eddig is, ahol kiemelt partnereink vannak. Előnyt továbbra is az jelenthet, ha „elsőbbségiként” jelentünk be hazai szabadalmakat.
A legnagyobb, legismertebb nemzetközi piacon is jelen lévő cégek természetesen pontosan tudatában vannak annak, hogy a jelenlegi rendszer változóban van. A Richter Gedeon Nyrt. például közel nyolcvan országban rendelkezik szabadalmakkal, összesen több mint kétezerrel. Ebből adódóan rendszeresen előfordulnak szabadalmi vitáik is.
– Eddig is használtuk az európai szabadalmi rendszert, ezután is fogjuk. A szabadalmak fordításának hiánya esetenként gondot fog okozni, kérdéses, hogy a „gépi fordítást” hogy fogják megoldani [a tervekben szerepel, hogy az idegen nyelven benyújtott szabadalmakat számítógépes fordítóprogramok segítségével fordítják majd le]. A nagyobb gond az iparjogvédelemben a közösségi bíráskodás. Még nagyon a kezdeteknél tart a szabályrendszer kidolgozása, s a nagy gyógyszergyárak előre jelzik már, hogy élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy a fontos termékeiket kivegyék a közösségi bíráskodás hatálya alól – válaszolta Beke Zsuzsanna PR- és kormányzatikapcsolatok-vezető. – Egyelőre nem tartunk a külföldi konkurensek szabadalmainak könnyebb magyarországi érvényesítésétől, de a puding próbája az evés.
Nemcsak olyan cégek vannak, amelyek a szabadalmi reformokat kritizálják, de olyanok is (alkalmanként igazi világcégek működési területükön), amelyek a szabadalmakat magukat tekintik alkalmatlannak az innováció ösztönzésére. Ilyen a vállalati biztonságtechnikai szoftverek fejlesztésével foglalkozó Balabit, a Nemzetgazdasági Minisztérium 2012-es Ipari Innovációs Díjának nyertese.
– A Balabitnak jelenleg nincs sem magyar, sem nemzetközi szabadalma, és ez elsősorban elvi kérdés. A cég és alapítói a szabad (nyílt forráskódú) szoftverek világából indultak, ahol a szabadalom nem értelmezhető fogalom. Természetesen a Balabitnak nemcsak szabad szoftveres megoldásai vannak, hanem zárt forráskódú, kereskedelmi termékei is, de az elmúlt tizenkét év tapasztalatai azt mutatják, hogy a szoftverekre vonatkozó szabadalmak az iparágat és a vállalkozókat alapvetően nem segítik, csak gátolják – tartja Györkő Zoltán, a Balabit ügyvezetője. – Szabadalmat meglátásom szerint két okból érdemes szerezni. Bizonyos országokban a pénzügyi befektetők által végzett cégértékelés egyik alapeleme a szabadalom megléte. Természetesen, ha oda jutunk, hogy a Balabit értékét egy szabadalom anynyival megemeli, hogy megérje finanszírozni a szabadalmi eljárást, akkor nekünk is lesz szabadalmunk, hisz akkor azonnal megtérül. A másik eset, ha a cég elég nagy, és mind támadóan (konkurenciaellenesen), mind védekező jelleggel megfelelő méretű szabadalmi portfóliót tud építeni. A jelenlegi üzletmenetünk szempontjából az egységes európai szabadalmi rendszer életbelépése semleges, de ha a jövőben szabadalmat szeretnénk bejegyeztetni, nagyban megkönnyíti majd a folyamatot. Nem tartunk a külföldi versenytársaktól. A konkurenseinkkel már most is versenyben vagyunk: azt, hogy ki lesz sikeres, az ügyfelek döntik el.
2013. október 5.
