Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2015. július 4.

Piszkos titok

Pálmafák, fűszoknyás, mindig mosolygó lányok, napfény, azúrkék tenger, az ember és a természet tökéletes harmóniája – ilyennek képzeli mindegyik nyaralni vágyó ember a trópusi szigeteket. Persze a turisták millióinak kiszolgálása arrafelé is tekintélyes infrastruktúrát igényel. Ennek pedig ára van, még ha ezt az árat igyekeznek is elrejteni a létfontosságú dollárokkal érkező nyugati turisták elől. Ott van mindjárt a szemét problémája. Miközben a vendégek fényűző életmódja rengeteg hulladékot termel, a legtöbb szigetállam képtelen modern hulladékkezelő módszerek bevezetésével kezelhető szinten tartani a keletkező szemét mennyiségét. Ennek legjobb (pontosabban legrosszabb) példája az Indiától délnyugatra található indiai-óceáni szigetcsoport, a Maldív-szigetek. Miközben egyike a legkeresettebb trópusi úti céloknak, rejteget egy piszkos kis titkot, olvasható a The Guardianben. Az ezernyi korallzátony között az utóbbi évtizedekben új sziget nőtt ki a tengerből, mivel idehordták az összes szemetet. Persze nem sok figyelmet szenteltek a hulladék biztonságos tárolásának, elkülönítésének és megsemmisítésének, így a veszélyes hulladék szinte háborítatlanul mérgezi a tengert, alig néhány kilométerre a paradicsominak tűnő strandoktól.



1200
kisebb-nagyobb korallzátony és huszonhat nagyobb sziget alkotja a Maldív-szigeteket, a köztársaság 700 kilométerre fekszik Srí Lankától és 400 kilométerre Indiától az Indiai-óceánban.

21
éve tarthatatlanná vált a főváros, Male szemétproblémája. A helyiek nem tudtak mit kezdeni a mindent elborító hulladéktengerrel. Minden turista 3,5 kilogramm szemetet termel naponta, és 500 liter tisztított vizet használ fel.

5
kilométerre Malétól kijelöltek hát egy helyet a sekély, atollokkal körülvett lagúnában, és elkezdték odaszállítani a szemetet a fővárosból. Így született meg Thilafusi sziget. Kezdetben mindössze egyetlen uszállyal, négy teherautóval és egy ásógéppel végezték a munkálatokat, tehát nem a világ legnagyobb szemétszigetét tervezték létrehozni.

430 000
négyzetméter ma Thilafusi szemétből létrejött területe. A kormány, meglátva a gyors növekedésben rejlő lehetőségeket, ipari befektetőket hívott Thilafusira. Így napjainkban már 54 üzem működik ott (hajó- és cementgyárak, metánpalackozók és raktárak), 110 hektárt foglalva el a szigetből.

330
tonna szemetet hordanak a szigetre mindennap. Ezáltal a sziget területe naponta átlagosan egy négyzetméterrel növekedik. A szigeten égető szükség van munkaerőre, amelyet a munka mérgező volta miatt főként bevándorlók végeznek. 150 bangladesi vendégmunkás állandóan a szigeten lakik.

10 000
turista érkezik a Maldív-szigetekre minden héten. Nagy többségük vélhetően nem is hallott a szemétszigetről. A turizmus a Maldív-szigeteket Dél-Ázsia egyik leggazdagabb államává tette, a GDP 4500 dollár évente.

2013. szeptember 14.