A szépség matematikai képlete. E mondat paradoxonként hangzik, és nem csak azért, mert iskolai tanulmányukra visszaemlékezve az emberek többségének nem a szépség szó jut először eszébe a matematikaórákra gondolván. Egyszerűen összeegyeztethetetlennek tűnik az objektív, hideg, módszeres matematika általánosan élő fogalma a megfoghatatlan, esetleges, szubjektív szépséggel. Márpedig kétségtelenül létezik összefüggés, amint azt a holland matematikus, Vincent van der Noort Számtalan szám című könyvében be is bizonyítja.
Az aranymetszés szépségéről van szó. A kifejezés közismert, alig van rejtvényfejtős, összeesküvés-leleplezős film vagy regény, ahol ne lenne minden titkok nyitja az aranymetszés. A jelenség titokzatosságát egyenesen segíti, hogy a gyakori találkozás dacára alig néhányan tudják, mi is az aranymetszés. Pedig egyáltalán nem olyan bonyolult, már ha valakinek megvan a tehetsége és a türelme a földi halandók számára is befogadható magyarázat átadásához. Az olvasó pedig azon kezd csodálkozni, hogy miért nem írják le ezt a néhány egyszerű mondatot minden aranymetszést pufogtató könyvben. A Számtalan szám összes többi fejezetére igaz a fenti megállapítás. A felsőbb matematika olyan felfedezhetetlennek gondolt szférái tárulnak föl az olvasók előtt, mint a háromnál magasabb számú dimenziók, a komplex számok vagy a szimmetriasértés.
Visszatérve az aranymetszésre, semmi másról nincs szó, mint hogy valamiért mi, emberek akkor tartunk valamit szépnek, ha a részeinek egymáshoz viszonyított aránya mindig azonos. Ez az univerzálisnak tetsző arány pedig így fogalmazható meg: a kis rész úgy viszonyuljon a nagyhoz, mint a nagy rész az egészhez. Például a szépnek tűnő téglalap alakú kép rövidebbik oldala olyan arányban áll a hosszabbik oldallal, mint a hosszabbik oldal a két oldal összegével. Az elmúlt évszázadokban mindenre alkalmazták ezt az elvet az emberi testrészek arányaitól a katedrálisok kupolájának terveiig.
A kötet, hogy őszinték legyünk, nem a legegyszerűbb matematikai problémákkal foglalkozik. Így dacára a lehetőségekhez mérten egyszerű, könnyen követhető magyarázatoknak, kell matematikai érzék a könyv élvezetéhez. Bár a kissé antiszociális, matematika- és technikacentrikus különcök mostanság divatba jött megnevezését felhasználó alcímet – Egy kocka vallomásai – vélhetően ironikusnak szánták, nem teljesen sikerült annak. Ez azonban nem kritika, hiszen – reméljük – sok olyan potenciális olvasó keres a tudásának, képességeinek megfelelő könyveket, akinek a szokványos matematika-népszerűsítő könyvek már unalmasan banálisak. A Számtalan számban ők nem fognak csalódni. Miközben befogadása igényel némi intellektuális befektetést, a benne felvonultatott témák mégsem olyan absztraktak, hogy azokat csak a matematika szakokon is kisebbségbe szorult zsenik érthetik meg. A matematikafeladatok megoldása jelentette, kevesek által ismert sikerélmény így szinte garantált.
(Vincent van der Noort: Számtalan szám – Egy kocka vallomásai. Libri Kiadó, Budapest, 2013. Ára: 3490 forint)
2013. szeptember 14.
