Szinte pontosan egy évvel ezelőtt szenzációt okozott, amikor James Cameron amerikai filmrendező (aki több, tengerrel kapcsolatos kasszasikert is rendezett, például a Titanicot és A mélység titkát) elsőként a világon egyedül lemerült a Mariana-árokba. (Erről ugyancsak egy Számok nyelvén cikkben számoltunk be: Az árok alján, 2012. március 31.) A „földet érés” helyszíne a Mariana-árok térségén belül is a legmélyebb pont, a Challenger Deep (kihívó mélység) volt, ahol a tengeralattjáró ablakán kinézve Cameron (nem túl meglepő módon) semmi érdekeset nem látott. A merülés azonban inkább csak a laikusok körében keltett szenzációt, hiszen dacára a szervezők legnagyobb igyekezetének, hogy ennek ellenkezőjéről meggyőzzék a közvéleményt, tudományos értéke nagyjából nulla volt. Mindezt az is bizonyítja, hogy nemrégiben, sokkal kisebb médiafigyelemtől övezve, dán kutatók automata szondát küldtek ugyanoda, és a robot által felhozott üledékmintákból rengeteg, bár meglehetősen apró élőlényt mutattak ki, írja a New Scientist. Cameron sajnos elfelejtett mikroszkópot vinni.
11 000
méter mélyre merült le az Odenseben székelő Dél-dániai Egyetem kutatóinak önműködő (pilóta nélküli) tengeralattjárója. A merülés fő célkitűzése az üledék oxigénfogyasztásának mérése volt, amiből következtetni lehet a mikrobiális aktivitásra, olvasható az NBC News honlapján.
20
centiméterre ásott le a tengerfenék üledékébe a tengeralattjáró-robot. A kutatást vezető Ronnie Glud elmondta, hogy az óceáni árkok mélysége nem feltétlenül rosszabb hely az élet számára, mint az óceáni medencék nagyjából feleolyan mélyen elhelyezkedő felszíne, hiszen az árkokat övező meredek sziklafalak csapdába ejthetik a lesüllyedő szerves törmeléket.
1100-szor
nagyobb a nyomás a Mariana-árok fenekén, mint a felszínen. Mindez azonban nem tántorítja el az egysejtűeket. „Mindenhol találhatunk mikrobákat. Elképesztően jól alkalmazkodnak a körülményekhez, így bárhol képesek túlélni” – nyilatkozta Glud.
1
százaléka jut csak el a felszínen képződött szerves anyagnak a tenger fenekére, a 3000–6000 mélyen lévő óceáni medencék térségébe, így az ott élő élőlények táplálékszerzése meglehetősen nehéz. Miközben az elhalt állatok és növények darabjai lassan a mélybe süllyednek, lebontó szervezetek csatlakoznak hozzájuk, és még landolás előtt megemésztik hasznosítható anyagaik jó részét.
10-szer
több mikrobát találtak – igencsak meglepő módon – a szonda által a 11 ezer méter mély Mariana-árokból fölhozott üledékmintákban, mint az a sokkal „sekélyebb” óceáni medencékben megszokott. A minták tömegének nagyjából 1 százalékáról derült ki, hogy szerves anyag, amely elvileg táplálékként hasznosítható.
10
millió egysejtű szervezetet mutattak ki a vizsgált üledék minden egyes köbcentiméterében. Emellett a Mariana-árok lakói kétszer több oxigént fogyasztottak, mint az óceáni medencéket benépesítő mikrobák.
2013. március 23.
