Viktória királynő mellett II. Erzsébet az egyetlen olyan brit uralkodó, aki megérte gyémántjubileumát, tehát trónra lépésének hatvanadik évfordulóját. Alig három évet kell még uralkodnia, és Viktóriát is megelőzi, így ő lenne a legtovább uralkodó brit államfő és egyben a világ leghosszabb ideig hivatalban lévő női uralkodója. A királynő jelenleg tizenhat szuverén állam feje hivatalosan. Az uralkodása alatt végbement hatalmas változásokat jól mutatja, hogy ezek közül tizenkettő trónra lépésekor még brit gyarmat volt. Bár a pontos évforduló február 6-án volt, az Egyesült Királyságban, illetve a Brit Nemzetközösség más tagállamaiban egész évben tartanak az ünnepségek a gyémántjubileum alkalmából. Anglia ünnepségek szempontjából meglehetősen előnytelen időjárása miatt nem példa nélküli, hogy az évfordulókat kellemesebb időjárású évszakokra helyezik át. II. Erzsébet hivatalos születésnapját június 14-én ünnepelik, dacára annak, hogy valójában április 21-én született. A kép az ünnepségsorozat hivatalos megnyitóján készült, amikor a múlt vasárnap a királynő a windsori lovasparádéra érkezett kocsiján.
Balta és patkó. A Királyi Lovas Testőrség az angol hadsereg egyik legelismertebb egysége. A modern kor követelményeinek megfelelően neve dacára már csak a ceremoniális feladatokat ellátó szakaszok tagjai ülnek lovon. Többségük szolgálatban inkább páncélozott járművön közlekedik, és az angol hadsereg más harcoló alakulataihoz hasonlóan rendszeresen be is vetik. Részt vett a falklandi háborúban, ott volt, van Koszovóban, Afganisztánban és Irakban is. A brit állami ünnepségeken, főként a királynő hivatalos születésnapján felvonuló lovas testőrök a Buckingham-palotához közel, a Hyde Park melletti kaszárnyában állomásoznak, és részt vesznek a napi ceremoniális őrségváltásokban is. A lovak használata miatt a Hyde Park-i laktanyában folyamatosan szolgálatot teljesít egy patkolókovács, aki a hagyomány szerint állatorvosi teendőket is ellát. A kovácsok bajtársaikkal együtt vonulnak a katonai parádékon, díszegyenruhájuk részét képezi egy szuronnyal felszerelt balta is. A balta annak idején a végzetes sebet szerzett lovak kíméletes leölésére szolgált, és ezzel távolították el patáikról a patkót is. A patkó azonosító száma ugyanis amolyan dögcédulaként szolgált a lovak számára, a begyűjtött patkók alapján tartották nyilván az elhullott állatokat. A lovasosztagokba nemcsak tapasztalt lovasokat vesznek föl, némelyikük nem is látott közelről lovat annak előtte. Ennek ellenére gyorsan bedobják őket a mély vízbe, hiszen az újoncok a tizennyolc hetes kiképzést követően máris részt vesznek első zenés felvonulásukon.
Montie-k. A piros zubbonyos lovas rendőrök ugyanolyan ismert jelképei Kanadának, mint a juharlevél vagy a hokicsapat. A Királyi Kanadai Lovas Rendőrség (amely ma Kanada szövetségi rendőrségeként működik, így nagyon kevés tagja visel piros zubbonyt és ül lovon) 1920-ban jött létre, amikor egyesült a fél évszázaddal korábban alapított Északnyugati Lovas Rendőrség és a Domíniumi Rendőrség. Jellegzetes piros uniformisa az egyesült államokbeli fegyveres erőktől való könnyebb megkülönböztetést szolgálja. A királyi előtagot VII. Eduárd angol király adományozta a lovas rendőrségnek, amiért annak tagjai kitüntették magukat a második búr háborúban. Kanadában szinte mindenki montie-knak hívja őket, ami a szervezet angol nevében szereplő mounted (lovas) szó becézett formája. Mai joviális közképük valószínűleg az általános kanadai életforma és közvetlenség hatására alakult ki, a szervezet alapításakor ugyanis határozott államvédelmi feladatokkal ruházták föl őket. Így a lovas rendőrség nem pusztán rendfenntartói, hanem titkosrendőri funkciókkal is bírt, sőt afféle belső elhárításként működött. Feladatul kapta a gyanúsnak és ellenségesnek ítélt, sokszor etnikai alapokon szerveződő csoportok megfigyelését, semlegesítését és a beszivárgást tagjaik közé. Különösen figyelt az ukrán és a kínai bevándorlókra, az utóbbiakat ugyanis ópiumcsempészettel gyanúsították. Szerepe volt az indián gyermekek erőszakos asszimilációjában a XIX. század végén és a XX. század elején, amikor a családjuktól elszakított gyerekeket európai kultúrájú iskolákba kényszerítették.
A királynő. II. Erzsébet 1926-ban született, és huszonhat évesen, 1952-ben lépett trónra, apja, VI. György halála után. A britek körében már tizenévesen népszerűvé vált, amikor a második világháború alatt a női kisegítő katonaság, az Auxiliary Territorial Service tagjaként szolgált. Huszonegy évesen ment feleségül második unokatestvéréhez, Fülöp görög és dán herceghez, akibe már tizenhárom évesen beleszeretett. Az európai uralkodóházak szövevényes rokonsági viszonyaira jellemző, hogy miközben Erzsébet és Fülöp másod-unokatestvérek IX. Krisztián dán királyon keresztül, egyben harmad-unokatestvérek is Viktória királynő ágán. 1953-as koronázási ünnepségét már a televízió is közvetítette. Uralkodását a hatvanadik évfordulón a királyi családhoz lojális kommentátorok hajlamosak a béke és a nyugalom évtizedeiként értékelni, pedig 1977-es ezüstjubileuma után népszerűsége és ezzel együtt a teljes uralkodóház (sőt maga a monarchikus államforma) népszerűsége is zuhanni kezdett. Ebben nagy szerepe volt a királyi család körüli magánéleti konfliktusoknak, főként Károly walesi herceg és Diana hercegnő házassági válságának. Sokak szerint a britek jó része tündérmese szereplőiként képzelte el a királyi családot a bulvárlapok által nyilvánosságra hozott botrányok előtt. Amikor azonban kiderült, hogy a közemberekéihez hasonló gondokkal küzdenek, korábbi hiedelmeik és a valóság konfliktusa az emberek jó részében az uralkodócsalád elleni általános ellenszenvként nyilvánult meg. Népszerűsége Diana hercegnő halála után érte el mélypontját, de ma, a rendkívül népszerű Vilmos herceg és Kate Middleton házassága révén újra felszálló ágban van.
Állami aranyszekerek. Bár a képen a windsori lovasparádéra „hétköznapi”, nyitott hintón érkezik a királynő, a gyémántjubileum legfontosabb nyári eseményein minden bizonnyal feltűnnek majd a legnagyobb becsben tartott királyi hintók is. Közülük is a leghíresebb az „állami aranyhintónak” nevezett lovas kocsi. Samuel Butler műhelyében készült 1762-ben IV. György koronázására, és azóta az összes brit uralkodó ebben érkezik beiktatására a westminsteri apátságba. A 7,3 méter hosszú és 3,7 méter magas hintó négy tonnát nyom. Így dacára a nyolc igáslónak, igen lomha, alig lehet vele manőverezni, ezért csak a legfontosabb állami ünnepségeken, tipikusan királyi esküvők, koronázások és jubileumok alkalmával használják. A lovak csak lépésben képesek húzni, négyükön segédhajtók ülnek, és irányítják őket. A barokk stílusú hintó díszítése Anglia győzelmét szimbolizálja Franciaország fölött a hétéves háborúban. A hintókra ma már a királynőnek is csak a reprezentáció miatt van szüksége. Autói azonban ugyanilyen érdekesek, és a jubileum alkalmából gyűjteményének számos példányát kiállítják egy hónap múlva a veterán autók seregszemléjén, a Goodwood fesztiválon. Ott lesz talán a legismertebb angol uralkodói autó, az 1961-es Rolls-Royce Phantom 5-ös állami limuzin, de exkluzív Rovereket és Fordokat is bemutatnak. Ezek veteránoknak számítanak, természetesen már nem használják őket.
2012. május 19.
