Kamerák rögzítik az emberek és a tárgyak képét, amelyek elektromos hálózaton keresztül több ezer mérföldre lévő képernyőkhöz csatlakoznak. A fényképeket pedig távírógépek segítségével bármilyen távolságra lehet továbbítani – írta a jövőről 1900-ban a ma is létező amerikai Ladies’ Home Journal, kísérteties pontossággal megjósolva a televízió és az internet működését. Ez azonban ritka kivétel, XXI. századi bolygónk technológiai vívmányaival együtt is meglehetősen unalmas hely lenne az utóbbi száz év élénk fantáziájú, de jóstehetséggel kevéssé megáldott futurológusai számára. Nem járunk munkába egyszemélyes helikopterekkel, nem készítjük tablettákból ételeinket, és az űrutazás is csak néhány milliárdos civilnek adatott meg.
Az ember mindig olthatatlan vágyat érzett a jövő megismerésére, nem csoda hát, hogy a sorozatos kudarcok dacára napjainkban is rendszeresen jelennek meg tanulmányok a következő ötven-száz évre várt technikai, tudományos felfedezésekről. Sokan abban látják e jóslatok sikertelenségét, hogy szerzőik nem tudtak elvonatkoztatni saját koruk vívmányaitól. A XIX. században a gőz, a mechanika, az elektromosság, később a rakétatechnika, az atomenergia és a műanyagok voltak a kor divatos tudományterületei, találmányai, így ezeket „fejlesztették tovább” gondolatban a karosszékben ülő önjelölt kutatók, feltalálók. És nincs ez másként ma sem. Lássuk hát, mit jövendöltek a jövő fürkészei annak idején, illetve a közelmúltban.
Közlekedés
Múltbeli próféciák
Kétezerre atommeghajtású zeppelinek fognak röpködni több mint 300 mérföldes sebességgel (Rudyard Kipling, 1927).
Kerék nélküli autón közlekedünk a levegőben, így a kerék lassan elavulttá válik (Arthur C. Clarke, 1975).
A személyes helikopterszerű, függőlegesen felszálló járművek általánosan elterjedtté válnak 2000-re (John P. Thomas, 1981).
London közlekedési válságát okozhatja a jövőben az utcákat magasan ellepő lócitrom (1870).
Azért voltak sikeresebb jósok is. A New Scientist magazin egyik 1964-es számában Ian Fells professzor egészen pontosan megjövendölte az üzemanyagcellás, hibrid meghajtású autók feltalálását, bár egy nemrég készült interjúban azt nyilatkozta, hogy gyorsabb fejlődésre számított.
A közelmúlt jóslatai
A NASA Agate projektje 2050 előtt olyan furgon méretű minirepülőgépek kifejlesztését eredményezi, amelyek segítségével akár pilóta nélkül is elrepülhetünk a föld bármely pontjára (Popular Mechanics, 2000).
Autókat használunk a jövőben is, ezek azonban az autópályákat helyettesítő automatizált főutakon haladnak, amelyek átveszik a jármű irányítását a sofőrtől (The Futurist, 2001).
A repülővel megtett utak nyolcvan százaléka napjainkban nem hosszabb 800 kilométernél. A jövőben ezeket kiválthatják a mágneses lebegtetéssel működő (maglev) vasutak (Magnetics Magazine, 2003).
Háztartás
Múltbeli próféciák
Kerti slaggal is könnyedén kitakaríthatja majd lakását a 2000-ben élő háziasszony, hiszen minden vízhatlan műanyagból fog készülni (Popular Mechanics, 1950).
Az otthonról történő vásárlásnak, bár megvalósítható lenne, nincs jövője, hiszen a háziasszonyok szeretnek elmenni hazulról, és megérinteni az árut, mielőtt megveszik (Time, 1966).
Kétezerre olyan magasra emelkednek a karbantartási költségek, hogy az emberek inkább kidobják elromlott olcsó gépeiket, mint hogy megjavíttatnák őket (People’s Almanach, 1975).
A közelmúlt jóslatai
Minden háztartási gépet – a hűtőszekrénytől a fűtőtestig – számítógépek irányítanak majd, de ezek meghúzódnak a háttérben (Popular Mechanics, 2000).
A számítógép ismerni fogja kedvenc írónkat, és automatikusan letölti e-könyv olvasónkra legújabb megjelent regényét. A könyv árát pedig átutalja a kiadónak (Bill Gates, 1999).
Nem sokkal 2020 után a televíziózást felváltja a háromdimenziós hologramok kivetítése, aminek segítségével a filmcsillagokat akár a nappalinkban lévő kanapéra is odavarázsolhatjuk (Popular Mechanics, 2000).
A házban elhelyezett érzékelők felismerik majd az embereket, így nyomon követhetővé válik, hogy ki van otthon, és hol tartózkodik éppen (Science Daily, 2007).
Űrutazás
Múltbeli próféciák
Az évszázad végére (2000-ben) állandó kolónia él a Holdon, és az ember leszáll a Marsra (Rand Intézet, 1967).
Kétezerben mintegy ezer ember él és dolgozik a Holdon, szűk többségük hölgy lesz a NASA jóslatai szerint (Omni Future Almanach, 1982).
Több Föld körüli pályán keringő, napenergiát hasznosító erőmű épül 2000-re (Isaac Asimov, 1981).
Olyan sok ember él a világűrben 2000-ben, hogy már problémát jelent az űrbűnözés (Omni Future Almanach, 1982).
A közelmúlt jóslatai
Visszatérünk a Holdra 2020-ig, és ott készülünk fel a hosszabb távú űrutazásokra (NASA, 2007).
Arra számítok, hogy ötven év múlva kereskedelmi űrkikötők működnek a Földön (Patricia Grace Smith, amerikai Szövetségi Repülési Hatóság, 2007).
Ma jóval közelebb vagyunk a Mars-utazáshoz, mint voltunk 1961-ben a holdutazáshoz (Robert Zubrin, a Mars Társaság elnöke a 2000-es évek elején).
Telekommunikáció
Múltbeli próféciák
Egy napon minden amerikai városban lesz telefon (Alexander Graham Bell, 1900 körül).
A jövőben vezeték nélküli telefonokat használunk (Hosi japán újság, 1901).
Várhatóan csak 900 ezer mobiltelefon talál gazdára 1995-ig (az amerikai AT&T telefontársaság szkeptikus jóslata, amikor 1984-ben nem ruházott be a mobiltelefon-üzletbe).
Nemzetközi hálózatban csatlakoznak egymáshoz 1984-re a számítógépek, és a komputerek segítségével megfejtjük a gének titkait (New Scientist, 1964).
A közelmúlt jóslatai
Öt év múlva 125 millió ember néz televíziót a mobiltelefonján (Digital Trends, 2005).
Előbb-utóbb életünk minden részét átszövik a virtuális valóságon alapuló eszközök a videojátékoktól a közlekedési szimulációkig. Unokáink talán már szimulált városban gyakorolva tanulnak vezetni (Popular Mechanics, 2000).
A jövőben hatékony módszert kell kifejleszteni az emberek személyes emlékeinek archiválására, olyasformán, ahogy ma mentünk el egy e-mailt vagy képet (Infoworld, 2005).
Életminőség, orvoslás
Múltbeli próféciák
Annyira megnő az élettartam, hogy sok ember megéri a százötven évet (Thomas De Witt Talmage az 1893-as chicagói világkiállításon).
Kétezerre száz év lesz az átlagos élettartam (People’s Almanach, 1975).
A következő évszázad végén naponta három órát dolgoznak az emberek (Mary E. Lease az 1893-as chicagói világkiállításon).
Száz év múlva ükunokáink alma nagyságú epret esznek a karácsonyi vacsora végén (Ladies’ Home Journal, 1900).
A közelmúlt jóslatai
Az orvoslás és a biztonsági felszerelések fejlődése révén az emberek élettartama az elvileg lehetséges 120–150 évre hosszabbodik (Popular Mechanics, 2000).
Akár már 2010-ben végezhetnek robotok rutinbeavatkozást a műtőkben, például kivehetik a beteg vakbelét (Popular Mechanics, 2000).
Tíz év múlva genetikailag módosított sertésszívvel helyettesíthetik a betegek szívét (Popular Mechanics, 2000).
2012. december 29.
