Ha kábítószerről esik szó, mindenki a heroinra, a kokainra, esetleg a marihuánára gondol, és azt hiszi, hogy ezek ellen – legalábbis a törvényalkotás szintjén – könnyű védekezni, hiszen csak be kell tiltani a vegyületet. Csakhogy a kémia fejlődésével a vegyészeknek nem okoz gondot olyan kicsit változtatni egyik-másik szer képletén, hogy hatása megmaradjon, de már ne szerepeljen a droglistán. Ezek a dizájnerdrogok. Lehet védekezni ellenük?
Zombitámadásként jellemezték a bizarr bűncselekményekre fogékony hírforrások azt a minapi miami esetet, hogy egy meztelenre vetkőzött férfi megtámadott egy hajléktalant, és az arcát kezdte harapdálni. Az áldozat arca összeroncsolódott, a kiérkező rendőrök pedig legalább öt golyót lőttek a támadóba, míg sikerült megállítani (és megölni). Az illető fürdősót fogyasztott előzőleg. A fürdősó kifejezés – csakúgy, mint a pipatisztító, a súrolószer és más ártalmatlanul hangzó elnevezések – új értelmet nyert az utóbbi évtizedben a drogos szubkultúrában. Így hívják ugyanis azokat az új anyagokat, amelyeket, a rendőrség figyelmét elterelendő, álneveken dobnak piacra (néha azt is rájuk írják, hogy „nem alkalmas emberi fogyasztásra”). Jellemzően csak a betiltásukig forgalmazzák őket, majd jön az újabb, kissé módosított változat, és minden kezdődik elölről. Minthogy ezek technikailag legálisak, összehasonlíthatatlanul olcsóbbak, mint klasszikus társaik. A Christian Science Monitor összeállítása szerint húsz dollárért annyit lehet venni belőlük, amennyinek a hatása kétezer dollárnyi kokainéval ér föl.
Sokszor azonban a forgalmazók még annak sem érzik szükségét, hogy efféle átlátszó termékjellemzés mögé rejtsék az árult kábítószert. „Elfogyott az AM–2201 por, de a héten jön a következő szállítmány! Ha valakinek nem jutott most hétfőn, várhatóan pénteken kapja meg a rendelését, addigra ugyanis megérkezik a következő tétel” – olvasható egy teljesen szabadon hozzáférhető honlapon, amelyre a dizájnerdrog kifejezésre keresve bukkantunk néhány másodperc alatt az interneten. Az AM–2201 elnevezésű vegyület a marihuána hatóanyagának pszichikai hatását utánozza. Képes ugyanis kötődni az idegrendszer sejtjeinek felületén lévő, a cannabinoidoknak nevezett vegyületekre szakosodott érzékelőfehérjékhez (receptorokhoz). Az Egyesült Államokban olyan tömegessé vált a használata, hogy már fölvették a tiltott kábítószerek listájára. Bár halálesetről eddig nem tudni, már két milligramm elfogyasztása után is pánikroham és csillapíthatatlan hányinger törhet az emberre.
A drogháború ezen újabb frontja a szintetikus kémia rohamos fejlődésével nyílt meg. Egy tehetséges vegyészekből, farmakológusokból, ideggyógyászokból álló csapatnak a szükséges laboratóriumi eszközök birtokában ma már nem jelent kihívást a vegyületek képletének előre tervezett módosítása (innen származik a szerek elterjedt elnevezése, a dizájn ugyanis tervezést jelent). Rendelkezésre állnak azok a technikák, amelyek segítségével csak néhány atomot helyeznek át a képletben. Ez a változtatás általában nem módosítja jelentősen a vegyület élettani hatását, de már új, eddig nem létező anyagnak számít, amely nem szerepel semmilyen tiltólistán. Előfordulhat azonban, hogy még ekkora tudományos erőfeszítésre sincs szükségük a kábítószer-előállítóknak. A dizájnerdrogok jó részét ugyanis eredetileg hivatalos kutatóintézetek, egyetemek kísérletezték ki, jellemzően gyógyászati céllal, írja a Wired magazin. A legnépszerűbb marihuánautánzó anyagokat (úgynevezett mimetikumokat) eredetileg az amerikai Clemson Egyetem és a Pfizer gyógyszercég vegyészei állították elő. Ez a helyzet az AM–2201 jelű anyaggal is, amelyre a connecticuti egyetem nyújtott be szabadalmi kérvényt tizenegy évvel ezelőtt.
Hazánk sem kerülhette el a dizájnerdrogok áradatát.
– Négy-öt éve jelentek meg az itthoni piacon a dizájnerdrogok jelentősebb mértékben. Sajnos sok vegyületről van szó, ezek hatása pedig eltérhet kémiai szerkezetük, illetve a központi idegrendszerre gyakorolt hatásuk szerint. A kábítószerek régebbi besorolása csak korlátozott módon alkalmazható, mert nem ritka, hogy a dizájnerdrogoknak kevert a hatásuk. Vannak közöttük stimuláns, hallucinogén vagy erős nyugtató hatású anyagok is – nyilatkozta lapunknak Vandlik Erika, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centrumának (OAC) megbízott vezetője. – Ezeknek a vegyületeknek nincs feltétlenül eredeti drogjuk, nem mindig létező kábítószert utánoznak. Többnyire a gyógyszerkutatásokból származó, korábban gyakran állatkísérletekben alkalmazott vegyületek, illetve ezek módosított változatai. Hasonló módon hatnak, mint a régebb óta ismert kábítószerek, de nem kizárólag ezek módosulatai. Vannak szerek, amelyeknek a hatásuk markánsabb azokénál, és nem kívánt káros hatásuk is súlyosabb. Nincsenek előzetesen bevizsgálva, a fogyasztók ily módon gyakorlatilag kísérleti alanynak tekinthetők.
– A klasszikus, régóta ismert kábítószerekkel szemben, amelyeknek ismerjük a hatásait és mellékhatásait, az új dizájnerdrogok farmakológiai jellegzetességei ismeretlenek. Sőt sokszor ezek a szerek korábbi gyógyszerkísérletekben elvetélt hatóanyag-módosulatok, amelyekről már kiderült, hogy nem biztonságosak – mondja Fülöp Ferenc egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetének igazgatója. – A forgalmazók teljesen biztonságosként próbálják beállítani a dizájnerdrogokat, és az ő szempontjukból azok is, hiszen megkerülik velük a törvény betűjét. A fogyasztók azonban nagy veszélyben vannak, hiszen a farmakológiai vizsgálatok hiányán túl a gyártott anyag minősége is ismeretlen. Nagyon gyakran szennyezettek ezek a szerek, és a szennyezés sokszor veszélyesebb, mint a hatóanyag. Hollandiában például sok fiatalnál a Parkinson-kórhoz hasonló tünetek jelentkeztek egy hasonló drog használata után.
Korántsem új a gyártók és a hatóságok között előállt macska-egér játék, az élet számos területén találkozunk hasonlóval. Az evolúcióbiológia irodalmi forrásból merített érzékletes metaforát az efféle véget nem érő versenyre, amely többek között a ragadozók és prédaállataik között zajlik: ez a Vörös Királynő-hipotézis. Lewis Carroll Alice Tükörországban című regényének egyik szereplője, a Vörös Királynő arra ítéltetett, hogy folyamatosan fusson, mert csak így képes egy helyben maradni. (A Vörös Királynő egy sakkfigura, a regény születésének idején a sötét bábuk még nem feketék, hanem vörös színűek voltak.) Ugyanez igaz a túlélésért versengő élőlényekre is: csak folyamatos alkalmazkodással képesek megőrizni pozíciójukat. De a doppingellenes küzdelemre is érvényes a párhuzam. Ott a gyártók a minél nehezebben kimutatható szereket keresik, az ellenőrök pedig az egyre hatékonyabb teszteket kutatják.
Nem érhette tehát meglepetésként a kibontakozó drogmódosítási versenyfutás a hatóságokat – gondolhatnánk –, az ellenfél azonban a korábbiakhoz képest megsokszorozta lépései gyorsaságát. A kábítószer ellen küzdő szakemberek szerint nem hónapok, évek kérdése, hogy egy betiltott szer helyébe új lépjen, hanem inkább heteké. Valószínűleg a gyártók raktáraiban már ott pihen az adott típusú kábítószer újabb generációja, amely csak arra vár, hogy betiltsák az elődjét. Ezzel a sebességgel nem tudja fölvenni a küzdelmet a törvényalkotás. A versenyben tehát az egyik fél behozhatatlan lépéselőnyre tett szert. Vagy mégsem?
Hazánkban a konvencionális kábítószerektől különböző, újonnan felbukkant és tiltást érdemlő drogok a kábítószerekről szóló törvény úgynevezett C listájára kerülnek, méghozzá merőben új elv szerint.
– A C listára az újonnan a forgalomban megjelent és gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyagok vagy vegyületcsoportok kerülnek, amelyek a központi idegrendszerre olyan hatást gyakorolnak, ami által alkalmasak lehetnek a viselkedés, a tudatállapot és az érzékelés módosítására, a velük való visszaélésre. Egy adott szer kockázatbecslés után kerülhet tiltólistára. A kockázatértékelést több intézmény és szakmai szervezet részvételével, ezek szakmai véleményének figyelembevételével végzi az OAC – mondja Vandlik Erika. – A C lista megelőzésre is alkalmas, minthogy az úgynevezett generikus szabályozás elvét érvényesíti. Eszerint a listán olyan törzsképletek szerepelnek, amelyek módosulatai is eleve a C listára tartoznak, ily módon nem lehet velük szabadon kereskedni. Tehát e vegyületek számos potenciális módosulata is automatikusan szerepel a listán, akár megjelenése előtt.
A törzsképletek használata kétségtelenül előrelépés, de kérdés, hogy létezik-e egyáltalán teljesen kijátszhatatlan szabályozás.
– A dizájnerdrogok legnagyobb problémája az újabb változatok, mondhatni, mutáns vegyületek megjelenése. A korábban népszerű efedron módosításával mefedron – Kati – néven igen elterjedt kábítószer lett. Az új, általános képleteket használó szabályozás valóban megnehezíti az új változatok kifejlesztését – tartja Fülöp Ferenc. – De attól tartok, hogy a gyártók kémikusai most is dolgoznak, mégpedig azon, hogy az ismert általános képleteket megkerüljék. Ezután máshová helyeznek át atomcsoportokat úgy, hogy az új vegyületek képletét ne lehessen a tiltott szerek közé sorolni. Az általános képletek módosításával pedig akár még veszélyesebb változatok is forgalomba kerülhetnek a jövőben.
A Vörös Királynő tehát futhat tovább. Ha valóban módosítják majd a C lista alapképleteit, a módosított formulák is rákerülnek a jövőben, és a harc folytatódik. A hatóságok eközben nemzetközi öszszefogással igyekeznek gyorsítani az új szerek felismerését és tiltólistára kerülésüket. Ennek eszköze a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának korai jelzőrendszere, tájékoztat Vandlik Erika. E rendszer, amelynek hazánk is tagja, azért jött létre, hogy gyors és hatékony tájékoztatást nyújtson a tagállamoknak a piacon megjelenő új szerekről.
2012. június 23.
