A kocsmai nyerőgépek törvényesen nem működhetnek tovább, így a szenvedélyből kockáztatók más lehetőségeket keresnek. A technológia fejlődése pedig őket segíti.
Tudjuk, hogy az internet korában lassan értelmezhetetlenné válnak az országhatárok. Az online szerencsejátékok esetében azonban máris igaz ez a közhely. Tény, hogy dacára a törvényi tiltásnak, gyakorlatilag bárki szabadon fogadhat a világ bármely pontján üzemeltetett bukmékeroldalon, vagy kaszinózhat a virtuális pókertermekben.
A weboldalak üzemeltetői nem is próbálnak rejtőzni: tévéreklámokban, óriásplakátokon hirdetik magukat, magyar nyelvű felületeket, a magyar játékosok érdeklődésére számot tartó sporteseményeket kínálnak a hazai felhasználóknak – külföldi szerverekről.
Valójában betiltani sem lehet őket, hiszen néhány perc alatt át tudják irányítani a forgalmukat más internetes címre, a bejáratott elérhetőség megváltozása csak némi fennakadást eredményezhet.
Milyen esélye van tehát a sikerre annak az új jogszabálytervezetnek, amely az általában külföldi szervereken működő online szerencsejátékok szervezőit próbálja megadóztatni, ha nálunk is kínálják szolgáltatásaikat?
Az előterjesztés szerint a szerencsejátékosok nyereménye (már ha van nekik) adómentes lesz. Igazából a játékszervezőket szeretnék megadóztatni. Ők játéktípusonként százmillió forint koncessziós díjat tartoznak majd fizetni évente, illetve a nyeremények visszaosztása után maradó tiszta bevétel után húsz százalékot adóként.
Azokat az online kaszinóoldalakat pedig, amelyek nem hajlandók alávetni magukat a magyar adózási szabálynak, a hazai internetszolgáltatók kötelesek lesznek blokkolni, magyarán elérhetetlenné kell tenniük őket előfizetőik számára. Amelyik szolgáltató nem tesz így, azt az adóhatóság büntetheti akár félmillió forintra is.
Online kaszinók
Korántsem lényegtelen a kérdésfelvetés, hiszen mióta kiebrudalták a nyerőgépeket a kocsmákból és az éttermekből, számítani lehetett rá, hogy a szigor sokakat az online játékbarlangok felé terel. Vagyis olyan internetes oldalak felé, amelyeken valamilyen szerencsejátékot lehet játszani (például pókerezni), méghozzá pénzben.
Az iparági hírekkel foglalkozó Gambling online magazin szerint a világon több mint kétszázötven vállalat üzemeltet internetes kaszinókat, összesen mintegy 850 különböző oldalon. Mellettük nyolcvan cég foglalkozik internetes sportfogadással. Ezeken az oldalakon pedig gyakorlatilag bárki játszhat – függetlenül attól, melyik országból internetezik.
A legtöbb ilyen vállalkozás – névleg legalábbis – az Egyesült Királyságban működik (sok közülük Gibraltáron), az ország szerencsejátékokkal kapcsolatban tradicionálisan megengedő politikája miatt. A vállalatok aztán a szolgáltatások, termékek áramlását elősegítő európai uniós és szabad kereskedelmi egyezményeket citálva kínálják szolgáltatásaikat szerte az interneten. A legkeményebb dió számukra az Egyesült Államok, ahol 2006-ban kerek perec betiltották az online szerencsejátékot, fenntartva ezzel az állami licenccel rendelkező cégek (kaszinók) monopóliumát.
Minthogy azonban e vállalkozások Nagy-Britanniában legálisan működnek, látványos erőfeszítéseket tesznek azért, hogy kizárják a játékokból a fiatalkorú vagy szenvedélybeteg játékosokat, valamint azért is, hogy ne engedjék náluk játszani az internetes szerencsejátékot tiltó országokból kapcsolódó felhasználókat. Ez a szigor azonban – ismerve a technikai lehetőségeket – inkább csak fedezékként szolgál, nem jelent hatékony szűrőt.
Léteznek például olyan szolgáltatók, amelyek egyfajta közvetítőként jelennek meg a szerencsejátékot szervező cég és az online szerencsejátékot tiltó ország játszani vágyó állampolgárai között. Egyik legnagyobb közülük a Betable, amely magától értetődően az Egyesült Királyságból működik. E közvetítőkkel lehetséges az, hogy a letiltott játékosok úgy játsszanak az online kaszinóban, hogy a törvény ne találjon fogást rajtuk.
Internetnek álcázva
Könnyebb a magyar hatóságok dolga, ha a nyerőgépeket tiltó törvényt nem közvetlenül az interneten, hanem helyben, mondjuk a kocsmákban próbálják meg kijátszani.
Alig telt el néhány hét a kocsmai játékgépek eltűnése után, máris megjelentek ugyanott ugyanazok a gépek, kicsit álcázottan. Az Index hírportál cikke például olyan gépről ír, amely a megtévesztésig hasonlít a korábbi nyerőgépekhez, csak éppen internetezni lehet vele. Megnézhetjük rajta Facebook-fiókunkat, frissíthetjük Twitter-üzeneteinket, és vicces videókat nézhetünk a YouTube-on. Illetve ha nem tűnünk revizoroknak, akkor egy titkos pendrive behelyezése után a nyerőgéphez megtévesztésig hasonló készülékről kiderül, hogy valódi nyerőgép, és az internetezésért befizetett összeget akár vissza is nyerhetjük (elméletben), vagy meg is többszörözhetjük. Aztán a pultos kifizeti nyereményünket.
Az álcázott nyerőgépek terjedésének tényét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala szerencsejáték-felügyeleti főosztályán (NAV SZF) is megerősítették.
– A szerencsejáték-piacon megfigyelhető tendencia a pénznyerő automatákat helyettesítő internetes terminálok alkalmazása. A hagyományos pénznyerő automaták engedély nélküli üzemeltetése kevésbé jellemző – válaszolta kérdésünkre a főosztály illetékese. Ha ezzel a géppel lebuknak, engedély nélküli szerencsejáték szervezése vagy közvetítése miatt 500 ezer forinttól százmillió forintig terjedő pénzbírságra büntethetők az üzemeltetők, illetve adott esetben két évig terjedő börtönt is kaphatnak.
– Milyen szerencsejáték számít ma legálisnak hazánkban?
– A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a hazánkban engedélyezhető szerencsejátékok köre a sorsolásos játék, fogadásos játék, kaszinójáték és kártyajáték, ezek egyike sem szervezhető vendéglátó egységben – tájékoztat a NAV SZF munkatársa. Az illegális játékgépeken egyébként sem érdemes szerencsét próbálni, hiszen érvényes szerződés értelemszerűen nem jöhet létre a felek között. Azaz ilyenkor a játékos saját kockázatára vesz részt a játékban, és ha esetleg nem fizetik ki nyereményét, nem mehet perre érte. Jó tudni azonban, hogy az engedély nélkül szervezett szerencsejátékokból megszerzett nyereményt – elvileg – személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli.
Játék a klubban
Az illegális hazárdjáték internetezésnek álcázása egyébként korántsem újdonság, az Egyesült Államokban már 2005-ben megjelent ez a gyakorlat. Ehhez pedig általában a Magyarországon is megszokott kereskedelmi nyereményjátékok rendszerét használják, így várható, hogy rövid időn belül hazánkban is feltűnnek hasonló vállalkozások.
Pofonegyszerű az egész szisztéma. Manapság szinte nincs is olyan reklámozott termék, amelyet ne próbálnának valamiféle nyereményjátékkal kívánatosabbá tenni a vásárlók szemében. Utazást, autót lehet nyerni a ketchuppal, a joghurttal vagy a gyümölcslével. Az sem példa nélküli, hogy a vásárlók akkor kapnak jutalmat, ha a termékben elrejtett apró szerencsejátékon nyernek. Le kell kaparniuk a sorsjegyet, meg kell forgatniuk a virtuális szerencsekereket a cég internetes honlapján, vagy egyenesen bingózniuk kell a bulvárlap újabb és újabb számainak megvásárlásával.
Persze nemcsak hazavihető tárgyak, hanem szolgáltatások megvásárlásakor is részt vehetünk nyereményjátékokon. Képzeljünk el tehát egy olyan internetkávézót, ahol természetesen magáért az internetezésért fizetünk (az átlagos ár többszörösét), de aztán minden vásárló jogosult részt venni egy nyereményjátékon, ahol történetesen online rulettezéssel, pókerezéssel vagy egy félkarú rabló segítségével döntik el, hogy a vásárló visszanyeri-e a befizetett összeget vagy annak sokszorosát.
Ohio amerikai szövetségi államban csak tavaly 782 új, a köznyelvben nyereményjátékklubnak nevezett internetkávézót vettek nyilvántartásba, miközben az államban összesen két legális kaszinó működik, számol be a The Wall Street Journal. Az üzemeltetőknek nincs is szükségük bujkálásra, hiszen jól fizetett ügyvédek vigyáznak rá, hogy működésük megfeleljen a törvény betűjének. Semmi sem tiltja ugyanis, hogy az internetkávézó berendezése úgy nézzen ki, mint egy kaszinó, és olyan neveket adjanak neki, mint „Las Vegas-i főnyeremény”, „Atlantic City-i csillogás” vagy „Szerencse fia”. És azt sem, hogy a tulajdonos nyereményjátékokkal csalogassa be az „internetezni” vágyókat.
Ha valaki nem ismeri a működésüket, első látásra szinte meg sem tudja különböztetni a nemrég még Magyarországon is ezrével működő játéktermektől, és a közönség társadalmi összetétele is hasonló. Az ilyen játékok szervezői jellemzően a városok elmaradottabb negyedeinek bevásárlóudvaraiban bérelnek üzlethelyiséget, a „fogyasztók” pedig főként a szegények közül kerülnek ki.
2013. február 9.
