Köztudomású, hogy meteorok évmilliókkal ezelőtt is hullottak földre – a dinoszauruszok tudnának erről igazán mesélni. Mégis ritkaságszámba megy, ha egy-egy igazán régen becsapódott meteorból származó darabkát lelnek a kutatók a föld egy pontján. Néhány évvel ezelőtt az egyiptomi sivatagban találtak néhány furcsa kavicsot, amelyről most bebizonyosodott, hogy egy sok millió évvel ezelőtt a Föld légkörében fölrobbant üstökös egy darabkájából származik, olvasható a New Scientistben. A robbanás az 1908-as úgynevezett tunguszkai eseményhez lehetett hasonló, amikor is a feltételezések szerint ugyancsak egy üstökös robbant föl a légkörben másodpercekkel a becsapódás előtt. A sivatagi robbanás erejéről képet alkothatunk abból, hogy a hőhatás üveget olvasztott a környező dűnék homokjából.
17
évvel ezelőtt Ali Barakat egyiptomi geológus egy apró kavicsot talált a Szaharában, közel a líbiai határhoz. Minthogy azt gondolta, hogy egy karbonádó vagy más néven fekete gyémánt (gyémánt, grafit és amorf szén keveréke) lehet, mintát küldött belőle Dél-Afrikába, a Witwatersrandi Egyetemre, hogy tüzetesebben elemezzék.
30
gramm volt mindössze a talált kavics tömege. A dél-afrikai analízis bebizonyította, hogy nem fekete gyémántról van szó, hanem egy annál sokkal ritkább kőzetről: egy réges-régen a Föld légkörében megsemmisült üstökös egy darabjáról.
28
millió évesnek becsülték a kavics korát, és úgy hiszik, hogy igen messziről, valahonnan a Naprendszer peremvidékéről érkezhetett. Ezzel jelenleg ez a legrégebbi ismert földi üstökösbecsapódás. Bár a 30 grammos súly nem tűnik nagynak, mégis ez a meszsze legnagyobb ilyen régi üstökösdarab, amelyet eddig találtak.
1
grammját elemezték évekig az üstökösdarabnak, de ebből sok dolgot megtudtak eredetéről, összetételéről. Rendkívül sok oxigént és szenet mutattak ki benne, ez pedig nagyon hasonlít azon üstökösből származó porszemcsék összetételéhez, amelyeket az Antarktisz jegébe fagyva találtak.
1800
Celsius-fokra melegítették föl ezután a kavics egy másik darabját, hogy a benne foglyul ejtett gázok kiszabadulhassanak. A távozó anyagokat elemezve nemesgázokat, neont, kriptont, xenont és argont mutattak ki. Ezek izotópvizsgálata bebizonyította, hogy nem a Földről származnak. De az ismert sziklaszerű aszteroidákhoz sem hasonlítanak, így terelődött a gyanú az üstökösökre.
6000
négyzetkilométeres területen szóródtak szét a Szaharában azok a különleges zöldes üvegdarabkák, amelyekről az üstökösből származó kavics lelőhelye már évezredek óta híres. Még Tutanhamon fáraó temetkezési ékszereihez is felhasználtak ilyen üvegcserepeket: a nyakláncának központi szkarabeuszbogarát készítették belőle. A geológusok úgy gondolják, hogy az üstökösrobbanás hője olvasztotta meg a homokot, és alakította át üveggé.
2013. október 26.
