Régi meglátás, hogy a falusi gyerekek egészségesebbek, mint városi társaik. Bár a légszennyezés és a természet közelsége sok helyütt szembetűnővé teszi lakókörnyezetük különbségeit, a legutóbbi időkig nem volt egyértelmű, pontosan hogyan hat mindez szervezetükre. Most szinte egyszerre több olyan, allergiával foglalkozó tanulmány látott napvilágot, amelyek igazolják, sőt magyarázzák az említett észrevételt.
Hogy egy kiló koszt kell elfogyasztania minden gyermeknek ahhoz, hogy egészséges maradjon, szinte szentségtörésként hat a házban lévő baktériumok 99,99 százalékát elpusztító fölmosószerek, tusfürdők és kézfertőtlenítők világában. Pedig lehet benne valami, és ezt már nem csak ellenőrizhetetlen eredetű és valóságtartalmú anekdoták alapján mondhatjuk. Bár sok civilizációsnak nevezett nyavalyáról állíthatjuk, hogy korunk népbetegsége (és a gyakori emlegetés miatt e figyelmeztetőnek szánt elnevezés az élét is veszítheti), a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések mellett az allergia mindenképpen megérdemli ezt a jelzőt. Európában legalább százmillió allergiás él, ami több, mint a teljes lakosság tíz százaléka. Arányuk olyan gyorsan emelkedik, hogy néhány éven belül minden második európai allergiás lehet, olvasható a Forbes magazinban. A jelenlegi allergiások fele különféle növényekre érzékeny, harmaduk a macskaszőrre, míg tizedük valamilyen ételre.
Bár az allergiatípusok eltérnek egymástól, kialakulásuk alapvető mechanizmusai hasonlóak. A környezetből érkező, allergiás reakciót kiváltó anyag (allergén) Ig.E immunglobulinok termelődését váltja ki. Ezek többféle sejt felszínéhez kötődhetnek, és közvetítésükkel az allergén a sejtek belsejéből hisztamin- és más, a sejtek közötti kémiai kommunikációban szerepet játszó vegyületek fölszabadulását idézi elő. E vegyületek általában gyulladást váltanak ki a szövetben, és a jól ismert allergiás tüneteket okozzák. Az allergia tehát az immunrendszer hibás működése, túlérzékenysége, amikor a veszélytelen anyagokkal szemben is úgy reagál, mintha azok kórokozók lennének.
Kérdés, a túlérzékenység miért alakul ki. Öröklött tényezők befolyásolják, vagy a környezetből érkező hatások váltják ki? Ahogy lenni szokott, mindkettő, sőt a felmenőinktől öröklött hajlamot és a környezeti tényezőket nem is lehet egyértelműen elválasztani egymástól.
– A genetikai faktorok mellett a környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak az allergia kialakulásában. Ez utóbbiak lehetnek „öröklöttek” is abban az értelemben, hogy gyakran már a születés előtt fejtik ki hatásukat. Az anya, sőt már a nagymama dohányzása is hatással lehet a születendő gyermek allergiájára, bár e hatások öröklődésének mechanizmusát ma még nem teljesen értjük – mondja Nékám Kristóf egyetemi magántanár, a Budai Irgalmasrendi Kórház allergológiai és immunológiai ambulanciájának osztályvezető főorvosa, a Magyar Allergiaszövetség elnöke. – Messze vagyunk már attól, amikor azt gondoltuk, hogy a rossz levegő önmagában okozza az allergiát. A környezeti tényezők főként epigenetikusan hatnak, tehát e hatások a genetikailag öröklött jellemzők érvényesülését vagy éppen inaktiválásukat befolyásolják.
Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan környezeti hatások, amelyek egyértelműen hatnak az allergia kialakulására.
– Nem lehet százalékban kifejezni, hogy milyen arányban befolyásolja az allergia kialakulását a genetika és a környezet. A kettő együttes hatása teszi valószínűvé a betegség megjelenését – egészíti ki Zeher Margit egyetemi tanár, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke, a Debreceni Egyetem III. Számú Belgyógyászati Klinikájának igazgatója. – A környezeti hatások szerepét magyarázza az úgynevezett higiéniahipotézis. E szerint azok a gyerekek, akik kevésbé steril körülmények között nevelkednek, több allergénnel találkoznak fiatalkorukban, így edzettebbé válik az immunrendszerük.
Mára egyértelművé vált például, hogy a természettel szorosabb kapcsolatban felnőtt (többségükben vidéki) fiatalok kevésbé allergiásak, mint a városiak. A Helsinki Egyetem kutatói minap megjelent vizsgálatukban 118 finn tizenévest vizsgáltak, akik születésük óta ugyanabban a házban laknak, számol be a Science folyóirat. Baktériummintát vettek a fiatalok bőréről, és föltérképezték, hogy milyen növények élnek otthonuk környezetében. Azt találták, hogy minél többféle virág nőtt a kertjükben (és a ritka, kis élőhelyen honos, helyi fajok különösen fontosnak bizonyultak), annál kevésbé voltak hajlamosak az allergiára. A fiatalokkal együtt élő ártalmatlan baktériumok hatása hasonló volt: minél többféle volt belőlük, az alanyok vérében annál több gyulladást gátló vegyületet mutattak ki. Hogy más hatások ne módosítsák az eredményeket, a kutatók figyeltek arra, hogy az allergiára ható egyéb körülmények (a dohányzás, a háziállatok) ne különbözzenek a vizsgálat alanyainál.
– A legfőbb különbség a falusi és a városi életmód között az, hogy a városi gyerekek kevésbé találkoznak az élő környezet biodiverzitásával, különösen az ott élő mikrobákkal, így az ő szervezetükben más baktériumok élnek – válaszolta lapunk kérdésére Ilkka Hanski, a kutatás vezetője. – Mindezek miatt fontos lenne, hogy a városi gyerekeket is több természeti hatás érje. Vagy úgy, hogy gyakran kirándulnak, nyaralnak vidéken, vagy úgy, hogy növeljük a városi zöld területeket.
– A falusi környezet a vizsgálatok szerint csak a gyermekek néhány éves koráig van hatással az allergia jövőbeli kialakulására. Főképpen az állatok közelsége folytán juthatnak a szervezetükbe bakteriális endotoxinok, amelyek befolyásolják az emberi immunrendszer működését is – teszi hozzá Nékám Kristóf. – Arról azonban szó sincs, hogy ha egy gyermeket tízéves korában leköltöztetnek vidékre, akkor bármiféle különbség lenne abban, hogy később allergiás lesz-e vagy sem.
Úgy tűnik tehát, hogy a lakókörnyezet növény- és baktériumfajainak sokfélesége (a biodiverzitás) csökkenti az allergia kialakulásának esélyét. Sőt Hanski szerint nemcsak az allergia, de sok más betegség, így az I-es típusú cukorbetegség, az asztma és a depressziói is – legalábbis részben – függ a velünk élő „baráti” baktériumoktól. Így megfontolandó, hogy ha közvetlenül a természetből nincs módunk hozzájutni ezekhez, akkor valamilyen más forrásból pótoljuk őket. Például a háziállatainktól.
Néhány felmérés úgy találta, a korábban feltételezettekkel ellentétben az egyévesnél fiatalabb csecsemőkkel egy háztartásban élő kutyák és macskák nem növelik, hanem éppen hogy csökkentik a később kialakuló allergia kockázatát. A macskával, illetve kutyával együtt nevelkedő gyerekek tizenéves korukra feleolyan gyakran lesznek allergiásak a házban élő állatra, mint társaik. Ennek oka azonban a legutóbbi időkig vitatott volt. Most a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem munkatársai egereket vizsgálva megállapították, hogy azok az állatok, amelyeket háziállatot tartó háztartásokból származó porral etettek, nem voltak fogékonyak egy asztmát okozó vírus fertőzésére, olvasható a Time magazinban.
Mindezek hátterében, csakúgy, mint a falusi gyerekeknél, azok a baktériumok állhatnak, amelyekkel életük korai szakaszában találkoznak. A háziállatos port fogyasztott kísérleti egerek bélrendszerében ugyanis alapvetően másféle mikrobák tenyésztek, mint a kontrollcsoport tagjaiban.
– Úgy gondoljuk, hogy ha a fejlődő immunrendszer sokféle mikrobával találkozik, márpedig a kutyás háztartásokban többféle van ezekből, az segít abban, hogy egészséges módon hozzászokjon a környezeti hatásokhoz. Mindez gátolja az asztma és az allergia kialakulását – írta kérdéseinkre adott válaszul a vizsgálatot irányító Kei Fujimura, a Kaliforniai Egyetem gasztroenterológiai tanszékének munkatársa. – Jelenleg azon dolgozunk, hogy azonosítsuk a legfontosabb jótékony baktériumfajokat és az általuk kifejtett védelem mechanizmusát. Reményeink szerint a jövőben ezeket az ismereteket az allergia gyógyításában is felhasználhatjuk.
Sajnos azonban vannak ezzel ellentétes tapasztalatok is.
– Sok korábbi vizsgálat eredményei szerint például a macskák elhullajtott szőre és faggyúváladéka kifejezetten allergén hatású. Akadnak azonban olyan tanulmányok is, amelyek szerint a macska jelenléte a gyermek csecsemőkorában csökkentheti a későbbi allergiás reakciót – árnyalja a képet Nékám Kristóf. – Az emberi immunrendszer ugyanis, ha kisgyermekkorban nagy mennyiségben találkozik egyfajta allergénnel, nem feltétlenül alakít ki allergiát ellene, hanem megtanulhatja eltűrni azt. A macska jelenléte bármelyik reakciót kiválthatja, ami egyúttal azt is jelenti, hogy magán az allergénen kívül még számos más tényező befolyásolja az allergia kialakulását.
A dohányzás és a szennyezett levegő belélegzése gyakran okozza az allergia kialakulását. Ennek oka, hogy növelik az allergének szervezetbe jutását akadályozó nyálkahártyák áteresztőképességét. Ugyancsak negatív hatása van az anya dohányzásának, a gyakori vírusfertőzésnek és bizonyos gyógyszereknek is – mondja Zeher Margit.
A kialakult allergia gyógyítása ma még leginkább a tünetek csökkentésére, elfedésére szorítkozik. A legtöbb gyógyszer a hisztamin hatását gátolja, vagy hatóanyaga a sokak által gyanakvással fogadott vagy elutasított szteroid típusú vegyületek közé tartozik. Marad tehát a prevenció. Sokakban felmerült például, hogy az allergia ellen hasonlóképpen lehetne védekezni, mint az immunrendszer egy másik feladata, a kórokozók elleni védelem esetében: oltással.
– Az allergia elleni oltást sokszor specifikus immunterápiának is nevezik. A cél az, hogy a szervezetünk olyan immunglobulin-G molekulákat [az Ig.E-khez hasonló fehérjék, de nem okoznak allergiát] termeljen, amelyek jóval hatékonyabban képesek az antigénekhez kötődni, mint az Ig.E molekulák. Így az antigének megkötésével megakadályozzák, hogy azok az Ig.E-khez kötődjenek, és allergiás reakciót váltsanak ki – nyilatkozta lapunknak Juhu Rouvinen, a Kelet-finnországi Egyetem kémia tanszékének munkatársa. – A módszer hatékonyságát és biztonságosságát azonban további klinikai kísérletekkel kell igazolni. Ezek éveket vehetnek igénybe, így várhatóan öt–hét év múlva jelennek majd meg ezek az oltások.
Ha nem is oltásnak hívják őket, az immunterápia már jelenleg és hazánkban is rendelkezésre áll. Főként gyermekkorban lehet a leghatásosabb, és nemcsak a tünetek enyhítésére alkalmas, de szigorú értelemben gyógyítja is az allergiát – elsősorban azzal a konkrét allergénnel szemben, amelyet az oldat tartalmaz.
– Ha egy vagy néhány allergén váltja ki az allergiát, a kisgyermekkori immunterápia igen hatékony lehet. Ekkor injekcióval vagy a nyelv alá helyezendő tabletta segítségével allergént juttatunk a szervezetbe, ami ellen eltűrés alakul ki – magyarázza Zeher Margit. – Ha két-három évig az allergiaszezon előtt rendszeresen kezelik a gyermeket, hosszú, tíz-tizenöt éves hatás is elérhető. Adatok híján nem vehető biztosra, hogy az allergia sohasem fog visszatérni, de már ez is hatalmas eredmény.
2012. július 28.
