Százhúsz évvel ezelőtt, 1893-ban nyitották meg a Peloponnészosz félszigetet Görögország kontinentális területeitől elválasztó Korinthoszi-csatornát. Szigorú értelemben a Peloponnészosz félsziget azóta sehol sem kapcsolódik a szárazföldhöz, így szigetnek is hívhatnánk. Noha a nyugati hajózás bölcsőjének számító antik görög városállamok mérnökei évezredekkel ezelőtt felvetették a csatorna ötletét, amely jelentősen lerövidíthette volna az addig a görög félsziget körbehajózását kívánó átjutást az Égei- és a Jón-tenger között, a megvalósítás sok évszázadon keresztül váratott magára – olvasható a BBC History magazinban. Olykor a politikai akarat, máskor a pénz vagy a szükséges központi irányítás hiányzott, de a fő ok az volt, hogy a szakemberek többsége nem tartotta kivitelezhetőnek a vízi átjáró terveit. Végül két magyar ember nélkülözhetetlen közreműködésével valósult meg a csatorna, amely azonban nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. Drága volt, és csakhamar kiderült, hogy nem felel meg a jelentős bevételt termelni képes kereskedelmi hajózás igényeinek.
6346
méter hosszú a csatorna, amelyet a korinthoszi földszoros legkeskenyebb részén építettek. A vállalkozást a negyvennyolcas emigráns, később Garibaldi oldalán harcolt főtiszt, Türr István vezette cég kezdte el, a terveket pedig Gerster Béla mérnök készítette.
700
kilométeres vízi utat takaríthatnak meg a hajók azáltal, hogy nem kell körbehajózniuk a Peloponnészosz félszigetet. Már Kr. e. a VII. században is voltak tervek a csatornára, végül azonban csak egy szárazföldi, fából készült sínpálya készült el, amelyen átvonszolták a hajókat az egyik oldalról a másikra. Néró császár nekilátott az építkezésnek Kr. u. 67-ben 6000 zsidó hadifogoly „segítségével”, de nem jutott sokra.
11
évig tartott a XIX. század végén megkezdett építkezés, ami nem nevezhető éppen sikertörténetnek. A munkálatok hosszú időre félbemaradtak pénzügyi nehézségek miatt, Türr István cége csődbe ment. Hivatalosan 1882. április 23-án kezdődött az ásás, a csatorna pedig 1893. augusztus 6-án nyílt meg. Mindkét eseményen jelen volt I. György görög király.
21,3
méter mindössze a csatorna szélessége az alapjánál, 24,6 méter a szegélyező sziklák tetejénél. Belátható, hogy ezen manapság már egy közepes méretű hajó sem férne át. Sőt a csatorna szélessége már megnyitása pillanatában is csekélynek számított.
8
méter mély a csatorna átlagosan. Manapság leginkább turistákat szállító sétahajók közlekednek rajta. A szabályok szerint a 16,5 méteresnél nem szélesebb, legfeljebb 7,3 méter merülésű hajók tehetik meg a hat kilométeres utat.
205
méter – összehasonlításul – a 24 évvel korábban, 1869-ben elkészült, a Korinthoszi-csatorna megvalósításának lökést adó Szuezi-csatorna szélessége.
2013. augusztus 24.
