Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2015. július 1.

Varjúháj

Egyre kevesebb összefüggő növényzettel takart zöld terület van Budapesten, pedig a helyhiány nem indokolná e szomorú tényt. Annak ellenére sem, hogy a talajszinten hozzáférhető alkalmas területek egyre fogyatkoznak. Növények ültetéséhez, parkosításhoz ugyanis nem kell a földszinthez ragaszkodnunk, erre a házak teteje, sőt a házfalak is alkalmasak. E rétek pedig nemcsak szépek, de az urbánus lét számos bajára is megoldást kínálnak.


Megállapították az angliai lancasteri egyetem kutatói számítógépes modellek segítségével, hogy a városi épületekre telepített növények nemcsak a korábban hitt egy-két százalékkal képesek csökkenteni a levegőt szennyező nitrogén-oxidok és a szálló por koncentrációját, hanem akár húsz-harminc százalékkal is. Összehasonlították a hagyományos növényzet, például az utcai fák, bokrok és a függőleges felületekre futtatott vagy oda ültetett növények alkotta „zöld falak” hatékonyságát. Az eredmények első hallásra meglepőek lehetnek: a falakat borító néhány centiméteres növények több szennyező anyagot vonnak ki a levegőből, mint a méretes fák. A kutatók magyarázata szerint a magas házak határolta szűk utcákban megrekedő szennyezett levegővel a falakon tenyésző növények találkoznak a leginkább. A fák csak lombkoronájukban hatékonyak, de a szennyeződés hajlamos a földfelszínhez közel hömpölyögni.
– Úgy találtuk, hogy a légszennyezés csökkentése és a növényzettel borított felületek nagysága között nagyjából egyenes az arány. Ez azt jelenti, hogy bármilyen kis zöld felület eredményesen csökkenti a káros anyagok koncentrációját az adott utcában, nem kell ehhez valamiféle küszöbértéket meghaladni. Persze minél több a zöld felület, annál jobban csökken a légszennyeződés – válaszolta lapunk kérdésére Thomas Pugh, a lancasteri egyetem légkörkutató központjának munkatársa, a vizsgálat vezetője. – A zöld falaknak szinte csak pozitív hatásaik vannak. Az elképzelhető káros hatások, például a megnövekedő virágpor-koncentráció vagy a gyökerek okozta károsodás a falakban megfelelő módszerek alkalmazásával kiküszöbölhetők.
Bár a kutatás eredményei szerint a zöld falak csökkentik a legjobban a légszennyezést, fenntartásuk igen költséges, így hazánkban eddig kevéssé terjedtek el. A vízszintes tetőkre telepített növények alkotta zöld tetők térhódítása azonban jóval előrehaladottabb. A csepeli központi szennyvíztisztító telep egyik hangár méretű, huszonötezer négyzetméteres épületének tetejére kapaszkodunk föl. Itt nem betonfödémet vagy a szigetelőanyag külső felületét, hanem néhány centiméter magas, zöldes, vöröses, barnás növények majdnem összefüggő szigeteit találjuk. Ez Magyarország legnagyobb területű zöld tetője. Bár helyenként virágládákat, kisebb facsemetéket is telepítettek, nem ezek a főszereplők, hanem az első látásra jelentéktelennek tűnő növények. Miattuk lesz ugyanis zöld a tető.
A zöld tetőt sokan afféle városligeti rétként képzelik el, amelyet gyep borít. Bár parkosítani is lehet az épületek tetejét, ha nem akarunk sokat foglalkozni a növények életben tartásával, a pázsitfűfélék helyett érdemesebb pozsgás növényeket, például varjúhájféléket ültetni. Ezek szinte az egész világon elterjedtek, a zöld tetők szempontjából előnyös tulajdonságuk, hogy szárazságtűrők, és gyökereik már néhány centiméter vastagságú talajjal is megelégszenek. A varjúhájjal betelepített tető így nem erdei tisztásra, inkább félsivatagra vagy hatalmas sziklakertre hasonlít.
Kétségtelenül mutatósabb a virágokkal, növényekkel fedett tető a puszta betonnál, de megéri gyakorlati haszna a költségeit, főként egy szennyvíztisztító telepen?
– A tetőt fedő növényzet megvédi a szigetelést az UV sugárzástól. További védelmet biztosít, hogy míg a szigetelőanyag hőmérséklete a növényzet nélküli, úgynevezett fekete tetőkön mínusz húsz és plusz nyolcvan Celsius-fok között ingadozhat, addig a zöld tetők hőingadozása negyven Celsius-fokra csökken – mondja Bellavics László, a szennyvíztisztító egyik épületének zöld tetőjét építő, gondozó Fito System Kft. ügyvezetője, a Zöldtető- és Zöldfal-építők Országos Szövetségének alapító tagja. – A statisztikák szerint a fekete tetők karbantartási költsége tizenhat év alatt eléri a tető építési költségét, magyarul tizenhat évente újra meg kell venni a tetőt. Ezzel szemben a modern szigetelőanyagokra akár negyven év garanciát is vállalnak, így nem csoda, ha egy szakszerűen megépített extenzív zöld tető életkora meghaladhatja az egy emberöltőt.
Mindez nem jelenti azt, hogy a zöld tetőkkel nem kell törődni, de fenntartásuk általában jóval kevesebb odafigyelést igényel, mint sokan gondolják. Ebből a szempontból meg kell különböztetnünk a zöld tetők két fajtáját. Az extenzív zöld tetők, hasonlóan az extenzív módon tartott állatokhoz, „elvannak magukban”, miután kifejlődött rajtuk a teljes növényzet – ha nincs kivételes szárazság –, nem kell őket öntözni, metszeni. Bellavics László a saját háza tetején lévő zöld tetőt már évek óta csak alulról szemléli, mégis fenntartja magát. Az intenzív zöld tetők ezzel szemben – elnevezésük is utal rá – rendszeres karbantartást, gondozást, öntözést igényelnek.
Bár a tíz centiméter vastag, szárazságtűrő növényzettel takart zöld tető hőszigetelő képessége megegyezik a három-négy centiméter vastag hagyományos hőszigetelésével, ez csak kiegészítésként szerepelhet az épületek tetején. Így pusztán gazdaságossági szempontok jelenleg még nem indokolják a zöld tetők telepítését. Ha viszont a beruházás költsége és a pénzben kifejezhető azonnali haszna mellett egyéb, ökológiai, társadalmi szempontokat is fontolóra veszünk, már más a kép.
– A nagyvárosokra jellemző a hősziget jelenség, minthogy az épített környezet sokkal jobban felmelegszik, mint a természetes növényzet és a vízfelszín. Ez hatékonyan csökkenthető a csapadék hetven százalékát megtartó zöld tetőkkel. Amikor párologtatnak, egyetlen liter víz elpárologtatásával ezer köbméter levegő hőmérsékletét képesek két Celsius-fokkal csökkenteni – érvel Bellavics László. – A hűvösen maradó tetők hatására nem keletkeznek fölöttük emelkedő meleg áramlatok, így a leülepedett por sem kerül vissza a levegőbe. Ez sok embernek fontos, hiszen az allergiások jelentős része a porra érzékeny.
A zöld tetők az éghajlatot pontosan úgy befolyásolják, mint a talajszinten kihajtott növények. A kutatások szerint egy négyzetméter extenzív zöld tető 375 gramm szén-dioxidot képes megkötni egy év alatt. Bár ez kevésnek tűnik, de ha egy egymillió lakosú város összes épületének tetejét zöld növényzet borítaná, az évente 55 ezer tonna szén-dioxidot vonna ki a légkörből. Ez pedig megegyezik tízezer gépkocsi éves szén-dioxid-kibocsátásával.




2012. augusztus 25.