Az Északi-sarkvidéket takaró jégpáncél manapság leginkább az éghajlatváltozás miatt szerepel a hírekben. Évről évre csökken a jéggel borított területek nagysága. A mérhetetlen mennyiségű jég vízzé olvad, és emeli a világtengerek szintjét. A sarki állatok elveszítik élőhelyüket, táplálékukat, az eszkimók vadászzsákmányukat. A szemünk előtt szűnik meg – földtörténeti léptékben pillanatok alatt – egy teljes ökoszisztéma. Nemcsak az Északi-sark tengerét fedő jégtakaró olvad, hanem a szárazföldi területek is hatalmas mennyiségű jeget veszítenek évről évre. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden jég eltűnt az északi szigetekről. Grönlandot még mindig a világ egyik legnagyobb kiterjedésű jégpáncélja fedi, és csak az utóbbi években kezdik a kutatók fölfedezni, hogy milyen is a sziget belső területeinek domborzata. Radar segítségével „röntgenezik” a jeget, és olyan képződmények tárulnak fel szemük előtt, amelyeket még senki sem láthatott. Mindnyájunk érdekében reméljük, hogy e hegységeket és folyóvölgyeket szabad szemmel sohasem látjuk.
3,5
millió évvel ezelőtt fedte be az Északi-sark irányából dél felé nyomuló jég Grönland nagy részét. A legutóbbi időkig fogalmunk sem lehetett róla, hogy milyen is a sziget domborzata igazából.
12
évvel ezelőtt próbálták először feltérképezni a jég alá zárt Grönlandot dán, angol és amerikai kutatók. Repülőre szerelt radarral pásztázták végig a sziget teljes területét, de a felvételek pontossága akkor még nem tette lehetővé a pontos térkép megrajzolását. Azóta azonban az amerikai űrkutatási hivatal (a NASA) repülői évente ismétlik a radaros méréseket, írja a New Scientist.
2135
méter a grönlandi jégtakaró átlagos vastagsága, észak–déli kiterjedése 2400 kilométer, kelet–nyugati szélessége eléri az 1100 kilométert. A Grönlandot fedő jég teljes térfogata a számítások szerint 2 850 000 köbkilométer (egy köbkilométer egymilliárd köbméterrel egyenlő). Ha mindez elolvadna, 7,2 méterrel emelné meg a világtengerek szintjét.
750
kilométer hosszú az a jég borította grönlandi kanyon, amelyet a legújabb radaros térképezés eredményeként fedeztek föl. A folyóvölgy, amely a sziget belsejéből az északi part felé tart, sokkal hosszabb, mint a 446 kilométeres világhírű Grand Canyon.
800
méter mély és átlagosan tíz kilométer széles a most felfedezett kanyon. Az arizonai Grand Canyon sziklafalai ezzel szemben bizonyos helyeken 1,6 kilométerre magasodnak a kanyon alján csörgedező folyó szintje fölé.
61
százaléka a föld édesvízkészletének az Antarktisz jegébe van zárva. A déli-sarki jég térfogata tízszerese a Grönlandot borító fagyott vízének, így nem meglepő, hogy az Antarktisz jég alatti domborzata is sok fehér foltot rejteget a kutatók előtt. Az Alpokkal megegyező magasságú Gamburcsev-hegységet csak néhány évvel ezelőtt kezdték feltérképezni. A kutatóállomást a 3500 méteres csúcsok fölött 500 méterrel építették föl.
2013. szeptember 7.
