Fizikai világunk ugyanolyan elérhetetlen határ-
pontja az abszolút nulla fok, akárcsak a fény-
sebesség. Nemrég ez utóbbi legyõzhetetlensé-
ge megdõlni látszott. Két, egymástól több száz
kilométerre lévõ kutatóközpont között továbbított
neutrínórészecskék ugyanis a fénysebességnél gyor-
sabban értek célba. Aztán kiderült, hogy csak rosszul
dugták össze a mérõmûszerek vezetékeit. Most az ab-
szolút nulla fok is veszélyben forog, hiszen a münche-
ni Lajos Miksa Egyetem kutatói ennél jobban lehûtöt-
tek néhány atomot. Az egészben pedig az az elképesz-
tõ, hogy ehhez elõbb végletesen fel kellett melegíteni
õket. Az elõállított hõmérséklet olyan alacsony, hogy
hõmérõvel nem is tudták mérni, hiszen az eddig ké-
szített hõmérõk csak a Kelvin-skála pozitív tartomá-
nyában mûködõképesek. Közvetlen mérés helyett
ezért más jellemzõk mért adataiból következtettek a
hõmérsékletre, olvasható a New Scientistben.
–273,15
Celsius-fok. Ez a Kelvin hõmérsékleti skála nullpont-
ja. Lord Kelvin határozta meg 1848-ban, ezzel ponto-
sítva az elérhetõ legalacsonyabb hõmérséklet koráb-
ban használatos –267 Celsius-fokos értékét. A felfe-
dezés idején Kelvint még William Thomsonnak hív-
ták, csak 1892-ben kapott nemesi rangot és nevet.
1230
métert tesznek meg másodpercenként a 25 Celsius-
fokos héliumatomok. Minél alacsonyabb a hõmérsék-
let, annál lassabban mozognak a részecskék. E csök-
kenés –273,15 Celsius-foknál éri el a nullát (tehát
megállnak az atomok), ezért ez az abszolút nulla fok.
100 000
káliumatomot hûtöttek le Ulrich Schneider és mun-
katársai elsõ lépésként az abszolút nulla fok közvet-
len közelébe (de még a pozitív tartományban). Ezt
vákuumkamrában tették, hogy a külsõ környezet ne
tudja fölmelegíteni az atomokat.
0,000000001
kelvin egyenlõ egy nanokelvinnel. Mindössze néhány
nanokelvinnel lépték át az abszolút nulla fokot, mi-
után kissé megváltoztatták az atomokat helyükön
tartó mágneses teret és lézersugarakat. Tehát az elõ-
álló hõmérséklet mínusz néhány nanokelvin lett. A
kutatásvezetõ elmondása szerint ehhez elõször az el-
érhetõ legmagasabb energiaszintre kellett emelni az
atomokat (köznapi értelemben melegíteni kellett
õket). Ezután azonban hirtelen a lehetõ legalacso-
nyabb energiájú állapotba zuhantak.
2,73
kelvin az univerzum átlagos hõmérséklete, amelyet a
kozmikus mikrohullámú sugárzások vizsgálatával ha-
tároztak meg. Még ennél is hidegebbnek, egykelvines
hõmérsékletûnek bizonyult az a gáz, amelyet 1500 éve
lökött ki magából óránként 500 ezer kilométeres se-
bességgel a Bumeráng ûrköd. Ez a valaha mért legala-
csonyabb természetes hõmérséklet.
32
Fahrenheit-fok a víz olvadáspontja, forráspontja pe-
dig 212 fok. A Fahrenheit-skálát ma már szinte csak
az Egyesült Álla-
mokban használ-
ják, máshol fel-
váltotta a Celsius-
skála. A Fahren-
heit-skála támo-
gatói azzal érvel-
nek, hogy alkal-
masabb a közna-
pi életben elõfor-
duló hõmérsékle-
tek jellemzésére.
A 0 Fahrenheit
(–17,8 Celsius-
fok) megfelel a
nagyon hideg tél-
nek, az 50 Fah-
renheit (10 Cel-
sius-fok) a ta-
vasznak, a 100
Fahrenheit (37,8
Celsius-fok) pe-
dig a nyári forró-
ságnak.
2013. január 26.
